2015. augusztus hónap bejegyzései

Lázas, láztalan mese

Ez a mese egy nagyon lázas kisfiúnak íródott mosolyvirag

Egyik reggel, amikor nagyapó kiengedte a tyúkokat az ólból, egy huncut napsugár cirógatta meg a nyakát.

– Ejnye, te huncut sugár, hát mit szeretnél tőlem? – dörmögte nagyapó békésen.

De addigra napsugár már messze járt. Egy muskátlis apró ablakban üldögélt, és nézett befelé. A szobában egy apró ágyacska állt, benne egy fiúcskával, akinek lázrózsák nőttek az arcocskáján. Édesanya ott sürgölődött körülötte aggodalmasan. A napsugaracska odapattant az ágyacska szélére, és megcirógatta a kisfiú arcocskáját.

Lázas, láztalan mese bővebben…

Sorsunknak sok olyan pillanata van, amelyért érdemes élni. A boldogság pillanatok értelmet adnak a nehézségeknek, fájdalmaknak, veszteségeknek.

Születés, névadás, érettségi, diploma átvétel, házasság, családi pillanatok és végül a távozás az életből mind mind megszentelt pillanatok, melynek megélése és őrzése kincset jelent a további sorsunkban.

Minden szívből áradó öröm könnycsepp, egy egy lámpás a nehéz úton.

Ezen az oldalon lélekmeséket adok át egyéni sorsokból. A lélek földre érkezési előtti időkből és terekből, a távozás utáni lélek terekből. A pillanatok mögött álló rejtett történetekből.