2017.03.03.

Sok karmikus szál kifuttatására, feloldására volt tegnap lehetőségünk. Hogy miért nem tehettem fel tegnap mindezt? Hogy ne akadályozzam a szabad döntésetek, és ne okozzak agyból jövő probléma megoldást, ezért nem kaptam rá engedélyt.

Mi az ami még zajlik? Csak be kell fejezni a dolgainkat, amelyek érzelmileg zaklattak bennünket. Befejezni bármit is a megértés és változtatás energiájával lehet. De ebben ne legyen agyalás, akarat energia. Csak érzelmek, fájdalmak, és ezeknek tudati szintre emelése, hogy onnan a szellemi család visszavehesse a maga megoldó energia mintáiba.

Amit eddig nem tudtunk feldolgozni az érzelmi mintáinkból, az már ott marad, és kivárja a legközelebbi gyógyulási idejét. Sokan meghaltak az elmúlt időszakban azért, hogy felszabadítsák az utódaik, családtagjaik érzelmi testeit. Ugyanakkor sok visszatartó erő a felszínre emelkedett, hogy jól látható és érezhető legyen.

Ne feledjük el soha, hogy amíg a lelkünk valahol rab, addig a boldogság sem ér el hozzánk.

Ha azért rab, mert mi magunk felejtettük benne magunkat a helyzetbe, ugyanakkor már a hozzá tartozó leckénk megoldásra került, akkor erről most figyelmeztetést kapunk.

Ha azért rab, mert a leckénk még félkész állapotban van, akkor ez most egy időre így is marad.

Minden, ami most zajlik, arra tanítja az embereket, hogy lehet, hogy külső erők befolyásolják a sorsunkat, de mindig dönthetünk másként, és ez a döntésünk a sorsunkat más kerékvágásba helyezheti.

Amikor valaki azt mondja, hogy „én ilyen vagyok, így viselkedem, fogadjatok el így”, akkor ez a mondat beleegyezés, egy előre elrendelt sorsba.

Vagy ha valaki azt mondja, „bika jegyű vagyok, és csak így tudok viselkedni”, ezzel szintén aláírja, hogy csak egy út van előtte. És az bizony nem a boldogság és a szabadság felé visz.

Azt gondolhatjuk, hogy valaki attól szabad, ha bárhogy viselkedik, őt elfogadják olyannak. A tinédzserek lázadása, vagy a „művész lelkek” happy-buli-fanta viselkedése pontosan a lélek rabságát okozza. A szabadság nem a kirívó viselkedés, a különbözőségünk mutogatása, hanem egy belső lelki nyugalom elérése.

A sorsunk pontosan tudja, hogy milyenek vagyunk. A sorsunkat irányító erők pontosan tudják, hogy miképpen kell irányítani az embert. Amikor változunk, amikor egy adott helyzetben hirtelen más viselkedési formát hozunk fel magunkból, amikor a dühöngések, magamutogatások, önigazolások helyett a békés, figyelő, megértő mintákat alkalmazzunk, akkor az erők leállnak. Mert elvesztik a fonalat, hisz az egyed kitért előlük.

Egyet biztosan tudhatunk. Nekünk kell változni, hogy a világunk változzon. Sem ufók, sem csodavárások, sem elmenekülések nem segítenek. Nekünk kell kibillentenünk a sorsunkat az eddigi kerékvágásból. Ez állandó „önfigyelem” és önfelismerés. Változás, átalakulás, transzformáció. Ilyenkor erő, energia szabadul fel az emberben, ami a külvilágba kijutva változtat a külvilágon.

Ugyanakkor senki nem bújhat ki teljesen a bőréből. És nem is kell. Ami érték bennünk, az szépség a lelkünk számára, és erő a továbbjutáshoz.

De nem mindegy, hogy 1 utat kell követnünk kötelezően, vagy 100 közül választhatunk. Természetesen mondhatjuk azt, hogy a döntéseink is meg vannak írva előre. De lássuk be, hogy a félelem és a megszokottság nagy úr, és ezzel a döntéseink is korlátozva vannak.

Van bennem egy lélekrész, amely mindig is ott volt. Őbenne egy teljesen más világ emléke van jelen. Mondhatom úgy is, hogy a jövőből érkezett.

Ott nincsenek országhatárok, nincsenek hatalmon lévők, diplomaták, politika. Az emberek képesek önmagukban és a környezetükben rendet tartani, egymásra ügyelni és figyelni. A természet része az életüknek és ők is részei a természetnek. A gyógyítás, a betegségek kezelése teljesen más szinten történik, mint amivel jelenleg próbálkozik bárki is. Ott mindenki tudja, mire képes, mire született.

Ilyen lélekrésze mindenkinek van, aki a változások miatt van jelen a mostani tér-időben. Érdemes őt előhívni. Őt soha nem lehet rabságba küldeni, csak elrejteni. Ő pontosan tudja, mi van előttünk.

Ez a március szabadság energiákat hordoz. De hogy miképpen élünk vele, az már a mi döntésünk. Mindenesetre keressük azokat az élethelyzeteket, érzéseket, gondolatokat, amelyek rabságban tartanak, kényszerességet okoznak.

A bélrendszer tisztítását érdemes forszírozni. Némi böjt, vagy táplálkozási szokások változtatása sokat segít. Érdemes a vérnyomásra vigyázni, mert a felszabaduló energiák, vagy elfojtásuk megrángatja minden irányba. Fejfájás könnyen lehet, a hibás gondolati minták cseréje miatt.

Hát na…

Van dolog megint, de ez jó, mert előre visz.

 

 

 

 

 

1 gondolat erről: „2017.03.03.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

öt × egy =