Egy tegnap készült fotó, amely nagyon jól mutatja, ami zajlik mostanság.

Fotó(Kálló Péter)

Akár lehetne a Titanic film egyik legtöbbet vetített része is, amikor a hajó orrban ott áll a nő. De akkor a süllyedésbe ment a hajó.

Most pedig emelkedés felé viszi a hajót. Ki a ködből.

A női mintáinkra támaszkodhatunk nyugodtan, hiszen azok tisztultak le annyira, hogy elvileg tudják  pontosan, hogy merre van az előre út, amely kivezet a ködből.

Ha a nő önmagában letisztult szellemi tőkével rendelkezik, és átlátja saját sorsát. Minden filmkocka saját magunkról a felszínen van. Lehet valaki még rakosgatja a helyüket keresvén, lehet valaki még állítgatja saját határait, mert túlzottan kiszolgált másokat, vagy éppen kitolt a helyükről olyan lélekrészeket, akik nélkül nem tud tovább haladni. Vagyis megtagadta önmagának egy fontos személyiségét. Vagy elnyomta, vagy túlzottan előtérbe tolta.

Nagyon nem mindegy a férfi és nő egymáshoz való viszonya, térfoglalása. A női minták sokszor birtokába kerülnek a férfinak és elnyomják őket. A férfi erőszakot tesz a nőn, csak hogy használni tudja annak Kapcsolati lélekrészeit. Mert hát a női petefészek sejtjein keresztül elérhető a Túloldal, elérhető az Eredet és a Jövő.

Ha nő túlzottan birtokba kerül, akkor elveszti ezeket a Kapcsolati lehetőségeket.

Ha viszont nem segít a párjának a Kapcsolataival, akkor a férfi elveszik a teremtett világban, és annak tér-idő szekcióiban.

Mert a férfi a világot lakja be, formálja meg a női Kapcsolati mintákkal.

A férfi nő helyes kapcsolódás próbál most rendeződni. Nagyon nehéz, pláne a sok ezer év emlékével a hátunk mögött.

De csupán tudni kell, hogy Ki vagyok ÉN, hol kezdődöl TE, és hol az a határ, ahol mindenkinek megfelelő mennyiségű energiája van.

Csak figyeljünk magunkra.

Valami, valaki mindig megállít majd, ha túllépünk határokat. Csak nézzük meg, hogy férfi vagy nő? Idős, vagy fiatal? Mit is mond?

És gondoljuk át önmagunkban, hogy miért is kaptuk a megállítást. Ezután vagy hallgassunk el, vagy mondjuk ki a megfelelő hangon, amit kellene.

És ne feledjük el, hogy a kimondott szó összeköti az embereket, a kint és a bent világait.

A ki nem mondott szó belül örvénylik és pusztít.

A rosszul kimondott szó pedig a másik embert törheti darabokra. Ami néha kell, néha pedig pusztítja a jót is.

Ez hatalmas felelősség, ugyanakkor csodás tudomány.

Csak figyeljük a belső feszítő és békítő erőkre.

Áldás és gyógyulás kísérje szavainkat, szavaitokat.