A tegnapi nap önértékelési igazodásainak elsődleges lenyomata a két lapocka közötti helyen található.
Olyan a szimbolikája, mint a frigyláda. Aki nem ezt látja, őnála még változásokra van szükség, hogy alakuljon ez a forma. Sok-sok évvel ezelőtt, amikor először megmutatták ezt a pontot a testünkön, egy kopott, faládát láttam csupán magamban, aminek a tetejét alig lehetett felnyitni. Másoknál is figyeltem, és a ládika változása pontosan mutatta az értékrend tisztulását. Amikor megnyílik a láda teteje, akkor őserő áramlik át a Túloldalról.
/ A Grál szimbólum is hasonló a testünkben./
Ebből formálódik tovább ma az oldások rendje.
Torok csakra és a váll csakrák. És továbbra is a tüdő tere.
A tüdő tere jelképezi a sorsunkban belakott teret. Mennyi életterületet töltünk fel lendülettel, és ez milyen minőségű. Mit és mennyit hozunk fel a belső világunkból, és hogyan adjuk a külvilág felé, hogy anyaggá, lehetőséggé formálódjon.
A Torok csakra, ahogyan ezt kifejezzük, kivezetjük a külvilág felé. A mód, a mérték és az érték kifejezője.
Mikor, hogyan és miért.
A váll mindennek a következménye. Elég sok fémes, vagy megkövült minta rejtőzhet a vállban, amely nem engedi a megvalósítást.
Az itt rejtőző párkapcsolati minták nem elég rugalmasak a másik nem felé. Nem adják át kellően önmagukat, vagy túlzottan átadják magukat.
Bizalmatlanság vagy kiszolgáltatottság. Ezért túlcselekszik, vagy nem cselekszik valamelyik fél.
És itt fontos a torok csakrában rejlő mérték és érték kifejezés. Ahogy a másik nem felé fordulok, ahogy motiválom, ahogy kifejezem az ő értékét. De ehhez előbb tudnom kell a saját valós értékemet.
Ma ezekre a pontokra figyeljünk, itt történnek változások.
Bővebben írnék most a Rendfenntartó minták jelenlétéről.
A fizikai világban, ami megjelenik, az a közös emberi tudat belső világából vetítődik ki. A fizikai világ rendőrsége, katonasága, tűzoltósága, vagyis a rendfenntartó erők, a mentális tér rendfenntartó mintáiból formálják meg önmaguk. Az embereken keresztül átjövő tiszta energia olyan lesz, amilyen az ember önmaga, és aszerint fogja megvalósítani, amilyen az ő értékrendje, amilyen a hitvilága, amilyenek az elvei.
Mindig, minden korszakban születnek olyan emberek, akik képviselik a tiszta univerzális rendet. nem feltétlen lesznek rendőrök.
A rendfenntartó energiával bíró egyed tudja a sorsok szövésének titkát, tudja, miképpen kell az aura mintákat rendbe tenni, mi kapcsolódik mihez és mikor ahhoz, hogy a világ épülését szolgálja.
Ezt szolgálták régen a bárdok, a druidák, a táltosok és minden olyan valódi látnoki képességekkel bíró egyed, aki átlátta az egész működésének a rendjét és volt hozzá rendező ereje.
Ez igen nagy felelősség, felmérhetetlenül nagy. A mostani időszakban, aki ilyen erővel bír, a saját sorsában keményen megtanulja, hogy mit miért nem szabad. Egy pillanatnyi gyengeséggel hol fog pusztulást okozni a világa számára.
Egykoron az ilyen embereket betörték valami mód, hogy a hatalmat szolgálják. Emberként létezni azt is jelenti, hogy van gyenge pontja mindenkinek. Egy rendfenntartót uralni, komoly hatalom.
Az ő számára pedig maga a pokol és iszonyú nagy karma, ha elvéti a lépést.
Hogy miért is írok most róluk?
Régebben használtam azt a kifejezést, hogy Végrehajtók.
A Rendfenntartó női mintája észleli a problémát, átlátja a megoldást, a férfi minta pedig a végrehajtó, a megoldó, amely pontosan tudja mit mikor és miért. Ők együttműködve tökéletesek és pontosak. Sokszor dolgoznak külön, amely csak félmunka, vagy pedig tévútra viszi a sorsot.
Csak akkor cselekedhetnek, ha az ő jogkörükön nem lép túl a megoldás. De az észlelés és megoldás keresés mindig az ő dolguk.
Ha nincs közöttük bizalom és együttműködés, hanem a „én jobb vagyok”, „nem bízom benned” működik, akkor nem tudnak sorsot rendezni.
Minden testben van ilyen pár. Van, akinél csak a saját sorsára hat, van, akinél nagyobb léptékű, városnyi emberiség, országnyi, vagy földnyi, vagy ennél nagyobb egységekre képes hatni a rendfenntartó erőivel.
Ez azon múlik, hogy ez a fajta lélekmintája milyen nagyságú. A lélekminták mérete pedig az idővel kapcsolódik össze.
A nagy rendfenntartó mintával rendelkezők már letisztultak annyira, hogy az átlátó képességük fegyelme komoly erőt képes képviselni.
Képesek együttműködni a Bírói, Gyógyítói, Tanítói mintákkal.
Amelyek hasonlóan működnek, mint amit leírtam a rendfenntartó mintákról.
Éppen ezért tudom mondani ismét, hogy kérjétek a Rendfenntartók munkáját. Önmagatokon belüli ilyen mintákon keresztül nagyobb rendfenntartó mintákhoz tudtok kapcsolódni, és ők nagyobb egységekhez rendezik a sorsotokat.
A rendfenntartó mintáknak van egy sajátosságuk. Hasonló a svasztikához, de mégsem olyan. Vélhetően az emberek a pontatlanság miatt nem tudtak a hatalomhoz végleg hozzá jutni.
Azt gondolom mára mindent leírtam, amit tudnunk kell, hogy jól formáljuk tovább belső terünket.
Mostani álmom, mert akárhogy probáltam nem elaludni délután rámtört az ólmos fáradtság.
Az uj villanykapcsolo a szobai, a kezemben maradt mert kiderült a régi még mindig alatta volt. Valahogy a kezembe került a nagy előszobai tükör is de most nem butorlapon volt ahogy eredetileg hanem egy szép piros alapon, az asztalra tettem. Boltba indultam sötétben hóban sárban,papucsban zokniban és sárga gumikeztyüvel a kezemen, nekifutottam a hegyen és lent játszótér volt, sok mászóka szines csövekből. Megint csak lebegtem és azokba kapaszkodva lendültem tovább.
A villanykapcsoló szimbolikája, a rávilágítani valamire. Egy helyzetre. A régi fényében nem látszódott a valódi helyzet. Az előszoba tükör egy alap tükröződés. Az alap tükröződés olyan világba nyit át, ami az eredeti minta, vagy hozzá közeli. A tükrök megmutatnak rólunk olyan részleteket, amit muszáj tudnunk a sorsunk változásához. Boltba menni, kell az energia. De hogy energiához jussál, át kell kellned nehézségeken. Van benne visszahúzó erő, irigység, rugalmatlanság. A lent játszótér a mi világunkat jelképezi, a hegyre menet, pedig keresni a valóságot.