Ennek a nehéz időszaknak két célja van. A szabad akarat visszaszerzése, és annak rögzítése, hogy apáink, anyáink vétkei, mulasztásai, hibái miatt nem vagyunk bűnösek.

Valakik mindig jól és kényelmesen élnek a bűnök továbbadásának és a szabad akarat korlátozásának fenntartásával. Bár nekik a leszármazottjaik adták meg az árát.  Mert a Rend mindenkire érvényes, de felülírni valamennyire lehetséges, az egységből való kizáródással. Az egész szempontjából az idő tágas adott évszázadokban. Aztán egyszer csak behajt, amikor változás szükségszerű az EGY szempontjából.

Utolsó nagy próbálkozás a szabad akarat visszaállításához a Jézusi élet összeszövése volt. És most zajlik ismét.

A tanítványok mind-mind képviseltek egy hibás mintacsomagot, és annak megoldó kulcsait. Jézus aszerint választotta ki a tanítványokat, hogy az átalakulás meg tudjon bennük történni, és az emberiség közös tudatában törlésre kerüljenek, a rögzül hibás viselkedési minták.

A vállalkozás nem sikerült, Jézus kereszten kapott sebei pedig megmutatták, rögzítették, hogy mely csakrák hordoznak még hibás rendszereket, fertőzött mintákat. Keresztre lett feszítve a szabad akarat és a BOLDOGSÁG békéje, beleégett az emberek aurájába a seb és feszített állapot, hogy lássa és keresse, bűntudat és a félelem pedig hajtóereje lett a keresésnek. Egyházak épültek fel ennek fenntartására, rendezésére, az apostolok negatív mintái és megoldásai is bekerültek a rendszerbe újabb 2000 évre. Rengeteg gyilkosság bűntudatát, gonoszság, emlékezet nélküliség, életellenesség, ugyanakkor szépség, egymás segítése, tiszta érzés van becsomagolva az Egy Ház közös csomagjába, ahová minden megkeresztelt kötődik.  A szabad akarat tere még szűkebb lett, a fájdalom útján való tanulás pedig ismét rögzült a rendszerben.

Aki Simon-Péter karmáján átkel, és feloldja, ő visszakapja a szabad akaratot, és elérheti a BOLDOGSÁG állapotát. Anélkül, hogy testét levetné. Ez a Rend lett akkor és ott rögzítve. Simonból lett Péter karmája megértésre került, története átlátható lett, ezért oldható is. A reá épült EgyHáz pedig megváltoztathatja rendjét.

Ugyanakkor benne maradtak a rendszerben azok a lelkek is, akik pontosan tudják, hogy nem ez az egyetlen mód a szellem fejlődésére.  Mostanra két rendszer fut egymás mellett. A tanításé, amely képes megérinteni a lelkeket és változásra sarkallni, a boldogság érzésének pillanatokra való megtapasztaltatása által, és a fájdalom útján való tanulásé. A fájdalom útján való tanulás kétségtelenül eredményesebb, ugyanakkor a lelket rabbá és kiégetté teszi.

A boldogság keresése pedig képes az emberi tudatot ámítani, és elfelejtetni a cselekvések rendjét. A kérdés minden esetben az, hogy kinél mennyi az emberi tudatosság, mennyire látja át az EGY rendjét. Aki semennyire, csak önmagát látja, és úgy véli a saját sorsa mindenkitől független, őt csak a saját boldogsága érdekli. Ami nem boldogság, köze sincs hozzá. Az egység rendjében lehet elérni a boldogság valódi szikráit.

Ilyen esetben marad még a veszteség általi tanítás olyan esetekben, ahol az egyed még tagadásban van.

Ahol már a részként, felelősen képes működni az ember, ott viszont a szabad akarat visszatér, és az ősök terhei is leválnak.

Ez a folyamat zajlik most.

Vagyis bizonyos életterületeinken visszajön a szabad akarat, és bizonyos életterületeken marad a pofon, ha önzők és felszínesek vagyunk.

Sokan keresték már a szabad akarat mintáját, amely az ember sajátossága lett. Bárha túl korán kapta meg, képtelen volt az Univerzum rendjébe illeszkedni az akaratával.  Egykoron ezért kerültek a rendszerbe korlátozások, nehogy galaxisokat pusztítson el tudatlanságában. Mint ahogy egy apró gyermek sem látja és tudja a közösséghez való igazodást, ha nem tanítják meg rá. Hiába önálló entitás, nem ismeri a világ rendjét.

Tehát amit tehetünk, hogy mondjuk ki sokszor, akár minden nap, hogy „nem vagyok felelős szüleim vétkeiért”. Ez elindít sok kirendeződést.

Ha valaki látja önmaga formavilágát, azoknak írom.

A női minta a csakrákban olyan, mint a homokóra. A férfi minta pedig a homokóra közepén átmenő tengely, amely körül forog a homokóra. Ha nincs tengely, nem mozdul semmi.

Ha csak rajzolgatjuk az is sokat segít a rendeződésben.

A cél, hogy tiszta lappal folytathassuk a sorsunk, amely végre már rólunk szól.