Ismét egy nehéz és mégis szép nap. Ott belül elporlik egy ősi minta, és a dogma megbontja magát, amely kötődött hozzá. „megoldok bármit egyedül”. Ennek a dogmának sok-sok kivetülése van, ezer ágú polipként fertőzi az emberi elmét. Még a hatalmi önkényeskedés is ebből fakad. Az oktalan mártírság is.
Ma ne kapkodjatok, ne siessetek. Nincs hová. Ott belül lehet gyász, elengedés, kiüresedés.
Adjatok helyet mindannak, amely megszületne a porladó dogma nyomán.
Mindezt megelőzte a Kárpát-medencéhez kapcsolódó őserő feltámadása. Mielőtt bárki belemagyarázna bármit, megpróbálom leírni. Bár nincsenek rá szavak. Emberi elménk fel nem foghatja.
Semmi köze ahhoz a koronához, amiről annyit beszélnek. Viszont a Mindenség erejét hordozza tisztán és egyszerűen.
Semmi köze sámánokhoz, táltosokhoz. De önmaga, világunk eredendő Terve. A maga egyszerűségében. Amihez köze nincs mindannak, ami mostanság zajlik. Amit a szűk emberi elme épített fel, és kivetített a terünkre.
Ott rejlik benne az élet és halál minden kódja.
Ő önmagában a teremtés ereje, amelyből jövőkép fakad. Olyan jövőkép, ahol az ember Emberré válik. Az Ember, aki látja önmagában és társaiban a szabad lélek életadó erejét. Tiszteli a lét minden megnyilvánulását, és megállítja az önkény és az önpusztítás mintáit, dogmáit, emberi génekbe beiktatott programjait.
Ez az erő öntudatra ébreszti az embert, hogy felelőssé váljék minden pillanatáért.
A magányos hősök és az önjelölt megváltók ideje lejár. A megváltót nem másokban, hanem önmagunkban fogjuk meglelni. Ráébredünk, hogy önmagunk középpontjában lakozik a Túloldal ereje, és nem mások középpontjait kell kiszolgálnunk a magunk erejével.
Miközben mi túlélünk, ők uralkodnak.
A TúlOldal erői összefogtak, hogy az élőkben az ŐsErő fel tudjon támadni.
Tudom ezek nagy szavak, de ez az erő ezt igényli. Az Ő befogadására készülünk sok emberi sors megélése óta. Mert intelligens erő. Egy belső bizonyosságot ad, hogy „ezt kell tennem”, még akkor is, ha a külvilág mást akar, mást mutat, mást vár tőlem. Ha szembemegyek a tömeggel, akkor is ezt kell tennem.
És az emberi életem itt már nem tét, nem számít, csak az Erő átjusson rajtam, méltóan tudjam képviselni ŐT.
Szétveti a mellkast, a tüdőt hatalmasra tágítja, a szív úgy ver, mint ahogy a kisdobos üti a dobot a háborúban. Körülöttünk megnyugszanak az emberek, és jó gondolatok jutnak eszükbe. Nem másoké, hanem a sajátjuk, a saját középpontjukból.
Gondoljuk át. Ha egy dogma réteg törése ekkor erőket enged át, akkor mi lesz, ha törik a többi dogma réteg is.
A veszély mindig ott rejtőzik, ha az ember a tudattalan gondolatok szerint éli a sorsát. Ott irányítható és befolyásolható. Nagy erők szabadulnak fel, hogy a jelenponton keresztül átformálják a külvilágot. Emberségünk, békénk, jóérzésünk vezessen mindig, akkor nem véthetünk.
Jó lesz a testet gondozni, tisztítani, hogy az ereink bírják, az idegrendszer ne égjen ki, az emberi tudatunk pedig ne keveredjen ellenállásba.
Tegnapi naphír Esztertől, amely vélhetően az erő feltámadásához kapcsolódik, hiszen ami bent, az kint is megjelenik:
„Éjjel, koronalyukból származó, K6-os erejű geomágneses vihar érte a Földet.”
a továbbiakban az új bejegyzésekről értesítőt kérek: Köszönöm Zsóka
A hozzászólásoknál, a hozzászólás küldése gomb alatt ott van két bepipálási lehetőség. Email értesítőt kérek, ha új bejegyzés jelenik meg az oldalon. Az előtte lévő kockára kell kattintani, akkor megjegyzi a rendszer az email címedet, és küld értesítőt.
Szerintem ehhez kapcsolódik: „Őrizni a ‘látomást’.. ” – jött valamelyik nap.
(A ‘látomást’, amilyennek valamikor valaha az itteni létezést a maga szépségében, tisztaságában elképzeltük)
Biztosan. Világunkat szépségből, tiszta erőből teremtették, látszódik is a természet végtelen szín, illat és forma világán. Ilyen csodát akik megteremtettek, ők nem akarják látni a halált, a pusztítást, a nyomort, az éhezést. Semmilyen élőlénynél. A kezdet igéit elrejtették a formákban. A természet emlékszik ezernyi módon, csupán az ember tudatalattijában van ezernyi gát. Amikor az emberi emlékezet lebontja a gátakat, akkor fel tud törni a teremtés első kiáradásának terve. Amihez nem kellenek bálványok semmilyen formában. Baj addig van, amíg ember, ember ellen fordul. Amíg ember, állat és növény ellen fordul. Addig meg sem érti sem a teremtést, sem Isten mibenlétét. Csupán bálványokat épít magának. Legyen az ember, legyen az báb, és őt ruházza fel valami vélt erővel. Az emberek vágyják a jót, a szépet. Tudattalanul emlékeznek valamire és keresik örökké. Pedig fel lehet ismét építeni. Ez az időt éljük.