A következő fontos kérdés, aminek a végére kell járnunk a félelem, amelyet hordozunk magunkban.

És ez főleg azokra az emberekre érvényes, akik vagy munka kényszeresek, vagy félnek cselekedni. Ez két rossz kivetülése ugyanannak a félelem forrásnak.

„Gyűlölök félni. „ mondja az erős lélekrészünk. „engem ne sajnáljon senki” És tovább pusztítja önmagát. Ott van egy sérülés a lélekben, amely komoly félelmet okoz a fizikai világban való létezésben. Nem is tudjuk megfogalmazni a félelmet, hiszen örökségbe kaptuk, és a nem látható szférában tartózkodik az ok forrás. Ősi félelem, sok pánikbetegség, allergia forrása.

Aki gyűlöl félni, ő menekül előle.

Más esetekben van, aki pedig beleereszkedik. És ellepi a depresszió, ha nem kap segítséget.  De most a menekülős félelem oldása történik.

Itt leginkább azokról van szó, aki mindig mást cselekszik, mint amit kellene. Bizonyos életterületen pedig nem cselekszik, hárít, ön igazol, akár meg is betegszik, hogy oka legyen menekülni a megoldás elől.

Már tudjuk jól, hogy ahonnan elfutnánk, ott meg kell állnunk és szembenéznünk a helyzettel. Meg lehet másokkal oldatni a helyzetet, de ettől ő lesz több. Rá lehet hagyni a következő generációra, de ezzel az ő sorsukat nehezítjük, és a félelem góc csak súlyosodik az idők folyamán.

Sokféle félelem forrásunk van. De mindegyiknek egy az alapja.

Félünk saját erőnktől, önmagunktól. A lélek emberi szem számára láthatatlan tudástól. Ősi vétségek nyomait őrzi a lélek, melynek nyomán feltört a bűntudat, amely megfordítja az erő pólusát. Ha tudjuk, hogy vétettünk, és képesek vagyunk bevallani és helyretenni, akkor ez egy körbejárt energia.  De amikor már nincs mire emlékezni, mert generációkkal ezelőtt történt esemény nyomja a lelkiismeretet, akkor csak hordozók vagyunk.

Ha nem is tudjuk, hogy vétettünk, csak a szokásrendet követjük, vagy egy elvet, a bűntudat lélekszínről akkor is megjelenik, és düh vagy valamilyen fordított energia formájában tör fel.

Az indigó aurájú emberek a legjobb példa minderre. Ők a sorsukban hordozzák a félelem minden fajtáját és oldását. Éppen ezért jók az önpusztításban és a teremtésben.

Az emberiség közös lelkiismeretét sok gyilkosság nyomja, amelyek mind bűntudatból indultak el. Az indigók a közös bűntudatból is kaptak, és maguknak is létrehoztak.

Könnyen véthetünk, hiszen nem ismerjük az mindenség rendjét. De a lélek ismeri, hisz benne mozog. Pontosan feljegyzi az emberi tévedést, a bűnt.

Mielőtt elkeveredek a lélek rejtelmeiben, visszahozom a gondolatot, a félelem a saját erőnktől energiához. Aki emberiségnyi félelem forrásokat hordoz a sorsában, ő megkapta hozzá a megoldást is. Megjelenik az életében ugyan az a minta, és kap hozzá megoldó kulcsot is.

Hol lehet véteni az erővel?

Ha valaki összekeveri a gyógyító energiát a szexualitással. Ez sok párkapcsolati kötést eredményezett, sok vérfertőzést, és gyógyítói energia fordított működését.

A hatalommal bíró ember önkényes viselkedése.

„csak én tudom megoldani” frázisok.

Munka kényszeresség.

„nem akarok gyermeket világra hozni”  félelmek.

A hitbuzgó emberek.

A forradalmárok, akik meggondolatlanul szítanak.

Ezek formája lehet kis közösségben való, családban való megnyilvánulás és lehet nagy közösségben megjelenő félelem forrás is.

Az erő másik elfojtása a szomorúság, a hosszú távon jelen lévő bánat, amely a veszteség tudatból fakad.

De ennek ok forrása még csak most kezd majd megnyílni. Az éjszakánk még a félelem források takarításával telt el. Ennek nyomán léphetett fel egy belső szomorúság, amelynek az okát lehet nem is tudjuk. A legtöbb életöröm forrás a természetben van, ezért érdemes kimenni a levegőre, ha lehet keresni az egyedüllétet, a nyugalmat, hogy a lélek meg tudjon pihenni, az erő tudjon koncentrálódni.