A mostani telihold nagyon sok energiát mozgat meg minden irányba. Erősen megmutatja, hogy hol gondolkodunk rosszul. Hol viszünk valamit túlzásba. Miféle kényszerességeink, fóbiáink vannak, amelyek mind-mind csupán egy dologra jók. Gyorsan jussunk kórházba.
Ezek mind mélyről törnek fel. Anyáink, őseink ugyanezzel küzdöttek, ugyanezt erősítették magukban, és ez tette őket beteggé.
Nézzük meg hol kerülünk akadályoztatásra. Mi az ami fáj, nyom, kényszeres, boldogtalanná teszi. Muszáj most már leválasztani magunkról. Mert ha önként nem tesszük, törni fog bennünk minden. És az a léleknek is fog nagyon fájni.
Nem feltétlen kell eldobni magunktól embereket, kapcsolatokat, élethelyzeteket, mert vélhetően csak a mód rossz, ahogy bánunk érzéseinkkel, gondolatainkkal. Ahogy megéljük kényszerességeink, fóbiáink miatt.
Vagyis ne mondjunk fel a munkahelyen, ne váljunk el stb… mert nem bírjuk, hanem alakítsuk át önmagunkban a kapcsolatról, érzelmeinkről vélteket.
Engedjük el a kényszerességeinket.
Nézzük meg, hogy hol felejtjük el önmagunk a történeteinkben. Lelkünk valódi vágyát, amire már lehet nem is jutna idő a többi mellett.
Vannak kötelességeink, amelyek az együtt élés szabályai.
Vannak jogaink, amelyekkel önmagunk védhetjük.
De jó az arány mindebben?
És itt most gondolok a szellemi, lelki és fizikai szintű megélésekre.
Jó helyen nyújtjuk be a számláinkat?
Jó helyen kérünk?
Jó helyen Szolgálunk?
Pontosan ott vagyunk jelenleg, amit eddig összekovácsoltunk magunkban.
Érzelmileg és megéléseinkkel.
Menekülnénk?
Ne tegyük. Az ok, amiért ide jutottunk még mindig motivál. A menekülés csak egy újabb körbe futna bele.
De akkor mit is kellene tennünk?
Átgondolni a miérteket. Átnézni mit tudnánk magunkban változtatni. Máshogyan tenni, gondolni, érezni.
Átgondolni, hogy mi akadályoz a változásban.
Ne a másik emberre mutassunk, mert ő csak egy tükör. Önmagunkban kell változnunk. Mindig és mindenkor, ha azt szeretnénk, hogy változzon a világunk.
Az Erő legyen velünk. És a józan ész megáldva tiszta érzésekkel.
Sok szép és tiszta érzés érhet el hozzánk. Legyen rá szívünk, szemünk és fülünk.