“Égiek által vezetett karrier”.

Ez a kulcsa ennek a hétnek.  Nagyon nem szeretem a karrier szót, de jól fejezi ki azt a fajta lendületet, amikor valaki végre ráép saját útjára és megnyílik elötte a lehetőségek tárháza.

Természetesen ez mindenkinek más időpontban jön el a fizikai valóságban. Először ott belül tisztul le a kép.

“de hiszen én ehhez értek”

“ezerszer megoldottam már”

“az én logikám erre való”

Probléma feltárás?

Probléma megoldás?

Helyzet felismerés?

Megfelelő időpont érzékelés?

Helyes időben elmozdulás a megfelelő irányba?

POntos meglátása az okoknak?

A Hang ereje?

Érintés varázslata?

Jelenlét?

Lehetne sorolni még az erők megnyilvánulásának mikéntjét. Mindenkinél más és más. Sokszor kaphattunk már visszaigazolást minderről.

Gyökereink igazodásakor mindez felerősödik és teljesen nyilvánvalóvá válik.

Mindehhez szükséges, hogy elengedjük a múlt árnyait. Megépítsük saját biztonságos oszlopainkat.

Ne értelmezzük félre a jeleket.

Átlássunk a helyzeteken valamennyire.

Tudjunk másokkal együtt dolgozni úgy, hogy kölcsönös tisztelet uralja a terepet.

Az erőszak bármely formája nincs már jelen az életünkben.

Sem általunk, sem felénk.

Mindig minden két irányú. Én teszem e, vagy mások teszik e meg velem?

Egyik sem helyes jelen időszakban. Akiben sok volt valamiből, a törések már megjöttek. Mivel a sokból nehezen engedünk, hiszen komoly védelmet jelentett a félelmeink oltárán, és a rutin miatt nem is észleljük már, más formában fog megjelenni a törés. Eltávozik az a lélekminta, amely megszenvedte az erőszak bármely formáját. Nagy hiányt fog okozni a távozása, érdemes figyelni éppen ezért önmagunk akaratosságára.

A másik fontos átalakulás kérő helyzet, az olyan lélekminta típusok és képviselőik az életben, akik másokkal tetetik meg a saját dolgukat.

Az élősködők.

Önmagunkban gondoljuk át, hogy kik helyett dolgozunk. Akár lélek, akár fizikai szinten elismerés, megbecsülés nélkül.

A Szolgálat minőségei változnak, a Szolgálatot minden léleknek ki kell érdemelni, minden szinten.

Ahol nyomás jelentkezik a mellkason egy helyzetben, ott gondolkodjunk el.

Még nem késő rendezni a kapcsolati viszonyainkat, mielőtt rögzl, egy számunkra rossz helyzet, amely távol tart saját sorsunból.

Minden csak addig helyes, amíg nem lépünk át egy időhatáron, felismerés megjelenésen. Tanulni és alakulni csak addig kell, amíg el nem érjük a sorsunk által megszabott minőséget.

A kabátot is addig alakítják, amíg rá nem simul a testre kényelmesen, praktikusan. Ha túldíszítik, túlvariálják éppen olyan rossz, mintha csak rosszul szabták volna ki.

Ezek a hét feladatai. Sok felismerésünk születhet, amelyek a szeptember hónap kellékei lesznek. Addig is keressük a családban a helyünket, a békénket.