2018.08.29.

Ami most még fontos és rendezhető.

Még lehet dönteni. Ez a döntés olyasmiről kell hogy szóljon, amiről úgy véljük, hogy az “én dolgom”. Én történetem. Az én jövőképem.

Mindezt őrizzük, bárki bármit mond. Mindezt őrizzük, még ha látjuk, nem is megy igazán. Még ha érezzük is, hogy sok energiát elvesz. Az “én harcom”. Valakiért, egy elvért, egy hitért. Bármiért, ami  sorsban ott van, mint megoldandó szerepkör.

A kérdés adja magát. Honnan veszünk el energiát?

Ha nem az enyém, akkor kié?

Legtöbb esetben elmúlt élet lenyomataiból kivetülő hologram okozza ezeket a kényszeres kötődéseket. Ott egy ősünk nem állt ki, nem oldotta meg, elmenekült, vagy beragadt egy időpillanatba,  stb…

Vagy kiállt a hitéért és belehalt oktalanul. Úgy, hogy nem hagyott maga mögött megoldást. A tudatos halálnak csak akkor van értelme, ha nyomot hagy maga után. Példát ad a következő nemzedékeknek. Különben csak öngyilkosság, vét a saját teste ellen a lélek, ami a leszármazottakra komoly terhet tesz.

Gondoljuk át, hogy mi ütközik állandó akadályba, pedig nagyon szerettük volna.

A hétvégén hihetetlenül sok rendezés történt a belső terünkben. Mára sokkal világosabban látunk, mint a múlt héten, csak vegyünk le mindenféle napszemüveget, melynek színezett az üvege.

A dolgainkért tenni kell. Először bent, aztán kint, a külső világban.

Amit el kell érnünk, az a mellkasunkban megjelenő békésen hullámzó állapot. Akkor tartunk ott, hogy belül rendeződtek a harcoló alakulatok, békét kötöttek, alkut kötöttek értünk, a Mostban élőért. Aki eddig valószínüleg elveszve álldogált valahol a sor végén.

A külvilág megváltoztatása sok sok energiát és cselekedetet fog igényelni. Van mit bőven helyreállítani.

Nem kellenek ellenségek, nem kellenek hamis hitrendszerek. Egy jellemmel bíró, őszinte és becsületes ember, aki önmagával békében van,  pontosan tudja, hogy mire figyeljen, mi fontos, és hogyan legyen figyelemmel önmagára és környezetére.

Ha valaki ott belül rendben van, mert nem ápolja a sérüléseket, hanem megoldja a problémákat, akkor jó úton jár.

Minden embernek van egy tehetetlen és egy túl cselekvő mintája. Nem mindegy milyen arányban és melyik életterületen. Itt is sok oldás zajlik.

Ahol a félelem, ott a tehetetlen minta is, aki visszafogja a sorsot.

Az ő óvatossága sokszor jó, de mint mindenben, itt is van egy határ. Ha tudjuk, hogy ki a tehetetlen részünk, akkor máris tudjuk kezelni. Gondoljuk át, hogy a családban ki az, aki nem tud változtatni, aki nem tesz semmit, bárha mindenki látja, hogy kellene. Az ő mintája családi minta, tehát másokat is korlátoz. Ha ismerjük őt, és látjuk a problémáját, akkor magunkban tudjuk kezelni.

A másik minta, aki akkor is cselekszik, amikor nem kellene. A sors sok esetben megoldja a helyzetet, mivel sok emberes játszma és csak az időt kell kivárni. Az ilyen minta jobban bebonyolítja a történetet, és elcsúszik a megoldó idő.

Ma cselekvő nap van. Zárjuk le az eddigi, nem igazán működő dolgainkat. Kössünk alkut önmagunkkal. Engedjük el, tegyük át más fontossági szintre. Valószínűleg más módon fog visszatérni a sorsunkba, ha eddig nem kapott szabad utat.

Az év végéig mindenképpen lezajlanak a rendezések. Aki nem nézett őszintén a tükörbe, vagy beállt a tehetetlen mintába, őbenne némi erőszak útján történik meg a változás. Az érkező energiák alól nem tud kibújni senki. Most még önként változunk. Viszonylag. Az erő ami bennünk rejlik mindenképpen a felszínre jön, hogy megváltoztassa a külvilágot.

Ha elfojtjuk, akkor is. De akkor tör zúz maga előtt.

Ha finoman engedjük önként a felszínre, megismerjük, elfogadjuk, akkor megtanuljuk irányítani is.

A cél, hogy ott legyünk a sorsunkban és olyan minőségben ahogy kellene.

Ez a cél ebben az évben nem valósul még meg, de ráérzünk az ízére, és tanuljuk a hozzá tartozó kellékeket.

 

2 gondolat erről: „2018.08.29.

  1. Szia Kedves Évi ! Kisfiam álmát szeretném megfejteni ha tudsz benne segíteni. Volt egy szoba, amiben egy fekete „szobor” volt (szemcsés így tudta meghatározni),mellé repült egy fehér (szintén szemcsés ),és elszívta a feketéről a fekete szemcséket így az is fehér lett és távozott az ég felé a szemcsék is. Ezután a tesi teremben találta magát rollerével ahol nagyon sok ajtó volt be voltak törve az üvegek rajta sötét volt bent, sikítozásokat hallott démoninak tűnt, innen kijött egy szobába találta magát ismét ahol a szobrok voltak azelőtt és a fotelben ült a nagyija ( aki természetesen még él 🙂 ), és mondta neki hogy ide kellene hívni az őrangyalt de a mami azt mondta hogy a fehér szobor volt az, de már elment. Innen ismét vissza szeretett volna menni a tesi terembe de megállt az ajtó előtt mert még ugyanúgy hallotta a sikolyokat így visszament a mamihoz de az már nem volt ott,így ordítani kezdett, erre a mami ismét a fotelban ült. Erre már velem ,vagyis az édesanyjával volt egy papír rollerrel aminek az oldalába tű volt szúrva én kértem tőle a tűt amit ide is adott,többre nem emlékszik. Azért írtam neked,mert félek,hogy nem e egy jelző,figyelmeztető álom mert ugye a tornateremben volt és épp most kezdődik a suli… Köszönöm előre is válaszod. Üdvözlettel : B.M.

    1. Jó kis álom 🙂 A fekete szobor egy árnyrész, amiért eljött az égi oldás. Mivel azt mondod, hogy szemcsés szerkezetű volt, ezért meghalt férfi ős beragadt mintája volt. A nagymami szerepéből adódik, hogy hozzá tartozott valami mód, és a nagymami követte őt. Aztán visszatért, mert itt van még dolga. Mivel az unoka kiabálására tért vissza, ez jelzi, hogy neki szeretne még segíteni. A karosszék viszont mutatja, hogy elfáradt a lelke. Ugyanakkor azt is mutatja a történet, hogy a nagymami képes a távozók és érkezők átkísérésére. A tornaterem az erőtér szimbolikája. A kisfiú erőterében ott vannak őt riasztgatók. De mindez azt is mutatja, hogy a kisfiú önbizalma önmagában nem valami jó. Ez az egész álom ezt mutathatja. Az őt visszafogó fekete szobor, nagymama támogatása, a tornateremben való teljesítés foglalja össze az ő fékjeit. Nem engedi szabadon saját lelkületét. A roller a két kerék, ami meghajtja őt. Hajtóerő, hogy lendületesebben haladjon. A járművek mindig a saját sorsban való járásra utalnak. Kisgyerekeknél ez még két kerék, a szülők meghajtása. Felnőttként már 4 kerék jár 🙂 A papír roller ugye elég képlékeny, szakadékony, nincs tartása. A tű, ami átszúrja vagy akadályozza az energia áramlását, vagy eltéríti, vagy megnyitja a pályát. Most ebben az esetben egyértelműen rontásra mutat. Ez most kiderült, és te átvetted megoldásra mindezt. A nőknél van az ő megoldása, erősödése mindenképpen.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

nyolc − 7 =