Tegnapi napon olyan jellegű tisztulások történtek, amelyek megszabadították auránkat azoktól az információktól, amelyek csak a helyet foglalták, de a sorsunkban nem jelentettek semmiféle megoldást. Csupán akadályt.

Sok régi élet van nyitott hologrammal, őseink beragadt árnyait kapcsolva hozzánk. Mindez az agyunkat és szerveink sejtjeit blokkolja. Lefoglalja. Olyan, mintha utazni indulnánk, és a csomagokba sok felesleges dolgot tennénk. Nagy a teher, nem viszi el a repülő, az igazán fontos dolgok nem kerülnek elő, és csak gondolkodunk passzívan, hogy most mit is tegyünk. Hiszen utazni kellene, de semmit nem szándékozunk kivenni a csomagból.

Aztán jön egy szélvihar, vagy beleborul valami a csomagba, vagy a táska szétesik és kihullik minden, nekünk eddig a kényszer alatt ki kell sok mindent dobálnunk.

Aztán fura módon az agyi kapacitásunk megnő, azonnal tudjuk mit is szeretnénk, megszűnik a bizonytalanság bennünk stb…

Tehát, a nem kellő információktól szabadultunk meg. Agyunkat sokkal jobban leterheljük, mint kellene.

Hogy ez miképpen történt meg velünk, ennek a fizikai valóságban ezernyi módja lehet.

Ha valakinél megtörtént, akkor ő az energiáit mától, a jövő megformálására tölti fel. Illetve hát mindenkinél fordul az energia, de lehet, hogy az ember maga nem jó irányba áll, ahhoz képest ahogy mostanra a sorsában állnia kellene. Ezt valahogy úgy gondoljátok át, hogy haladtok egy úton előre. De lehet sokszor megálltok és nem előre néztek az úton, hanem elvonja a figyelmetek állandóan valaki, vagy valami. Mással kell foglalkoznotok és nem tudtok haladni. Az aurában az éteri test ilyenkor el van fordulva a fizikai testhez képest. Más irányba néz, mint a fizikai test haladási iránya. Ez képes bizonytalanságot, tanácstalanságot, szorító érzést okozni.

Különösen az árnyak tudják elvonni a figyelmet és lekötni az embert. Régmúlt életek, ősök árnyai. Nyitott “tér-idő kapuk” nyomják át a maguk információit. És viszik el az energiát a jelenből.

Mindig kell egy, ami fontos valamilyen megértéshez. De csak egy, és rövid időre. Aztán egy idő után már egy sem, mert felismertük önmagunk a jelenben.

Természetesen a tegnap és a ma mindig pár nap eltolódást is jelenthet. Az energia megváltoztatja az irányát, de hogy ki mikor és milyen módon kapcsolódik hozzá, fordul el tőle, vált irányt,  az egyedi.

Mára elvileg pont annyi Segítőnk maradt mellettünk, akik pontosan tudják, hogy az ÉN milyen szerepet vállalt a fizikai világban, és miképpen lehet mindezt drámák és fájdalmak nélkül megélni.

A fájdalom által tanító SEgítők leváltak ott, ahol már megfogant a lényeg. Az Égi Lény, a Lélek legszentebb magja. Ha csak egy apró szikra is villant elő, már lehet sorskorrekciókat végrehajtani, amelyek az életet szép érzésekkel töltik fel. A testből feltörő energia felfrissíti a fizikai testet is. De ez még előttünk áll.

A takarítás magasabb szintre emelkedik az egyedi sorsokból. NÉpek, népcsoportok, földrészek népei kezdik el a közös tudatuk rendezését.

Az Irgalom energiái védik azokat, akik magukhoz mérten mindent megtettek, hogy élni tudjanak  forduló energia hátszelével. Láttam saját szememmel, hogy a külső fertőzés eléri az embert és azonnal megjelenik a Segítő és eltávoztatja a „szennyezőt”. Jó volt látni.