Türelmet kérnék mindenkitől, aki kérte, hogy segítsek. Eléggé megviseli a testem a tisztulási időszak.
Az emlékezet mélyülése elért egy olyan pontot, ahonnan egymás után bukkannak fel sok ezer éves beültetett programok, amelyek élet ellenesek. Alakítsuk át önmagunkban.
Szóljon a jövő év az Életről!
Decemberben már előrevetült az elkövetkező év feladata.
Ebben az üzenetben elsősorban olyasmiről írnék, amire figyelni kell ezekben a napokban.
Vízkereszt napjáig újragondolhatjuk önmagunk. Itt most az agyunkat vegyük elő. A karácsony az érzéseké volt, amely megmutatta, hol van hiány, hol játszunk bármiféle érzést, amit elvár a környezet, hol nem merünk lelkünk szerinti önmagunk lenni. Ugyanakkor megmutatta, ha volt rá szemünk és fülünk, az értékeink. Kint és bent.
Nem egyszerű Karácsonykor nehéz energiákról írni. Mivel nem hazudhatok rózsaszín ködöt az áldozati lélekminták oldódása közepette, ezért leírom a megjelenő mellkasi nyomás mögötti háteret. Aki szeretne a karácsony félreértett szellemének bűvkörében maradni, ő tegye meg.
A mai nap, a Hála energiái vezetik az oldásokat.
Ez az időszak már az elengedéseké. A nap nap pedig a rendrakásé.
Egy kérdés mára.
Miképpen lesz egy síron kőbe vésett névből, a csillagok útját járó szabadságra törekvő lélek?
A mai nap az Irgalomé.
Az elmúlt egy hétben megküzdöttünk saját lelkünkért, önmagunkkal.