Mit is hiszünk önmagunkról? Ez a mai napon igen fontos a hitrendszerünk átalakulása végett.

Ha az elengedést sikerült nagyobb törések nélkül megúsznunk, akkor most “csak” a helyére kell tennünk a bennünk lévő puzzle darabokat.

Lélek szinten békét lelt bennünk az az én részünk (elhalt ősünk), aki fenntartotta értékrendi zavaraink. Az ő sorsa és halála igen sok alábecsülést tartalmazott. És vélhetőleg a maga energiáiból kiindulva gondoskodott a szeretteiről. Úgy, ahogy tellett tőle.

Álmainkban megjelenhetett. Illetve megjelent, mutatva a régi sérülés nyomokat, csak talán nem emlékszünk rá az ébredés után.

Az ő békére találása energiát szabadít fel bennünk.

A töréseket az okozta, ha a külvilágnak való megfelelés sokkal erősebb, mint a lélek valós törekvése.

Ez okozhatott nagyfokú gyengeséget, szédüléseket, fájdalmakat.

Minél nagyobb bennünk a dac, ellenállás, a páncél, ami ott van a külvilág és a belső világunk között, annál nagyobb a törés. A cél az, hogy a belső világunkban felszabaduló energia a külvilágot változtassa meg. Bár ez eddig is így volt, de az igazán jó emberek, akiknek az energiája jó irányba fordíthatta volna a világ szekerét, igen nagy páncéllal jártak. A felelősség érzet, a hatalmas önkontroll, amely a bukástól való félelemre épült nagyon megerősítette a várfalat a belső világ körül. Ők emlékeznek a bukásokra és azok következményeire. Nem mindenki emlékszik tudatosan. De a tudat alattijuk mély, és egyfolytában küldi a jeleket.

Levegő gyakorlatokkal sokat lehet javítani. Nyújtó gyakorlatokkal szintén.

Most még ne akarjunk energiát felvenni a külvilágból. Törekvéseink célja a belső energiáink kivezetése legyen.

Éppen ezért a család nagyon fontos. Kiegyenlíteni a családi energiákat. És itt már nemcsak fizikai, hanem a lélekcsaládról is szó van.

Kinek több jutott bármiből, mert megkapta a többiektől a kellő segítséget, ő most vissza kell, hogy adja.

És ez vonatkozik az unokára, aki eljutott a diplomáig, hogy vissza adja a keményen dolgozó szülőknek a lehetőség energiáját.

Vonatkozik a sokat elért emberekre, legyen az dicsőség, erő, találmány, siker, bármi. Mert mindenki ott áll valakinek a vállán.

Akár tudja, akár nem. Akár hiszi, akár nem.

Az Áramlás így működik. (Akkor, ha valaki meg nem állítja és meg nem csapolja.) Ennek része, ha valahol nincs befogadás, mert a páncél visszaveri az energiát.

Nagyon fontossá vált az elfogadás. Befogadás jó szívvel.

A páncél a befogadásban akadályoz leginkább. Eléggé felkészültünk arra, hogy a belépő energiák felvegyék a pozitív aspektusukat. Mert ott belül már bármit át tudunk alakítani békévé és szeretetté.

Egészen eddig erre készültünk fel. Ha ott belül bennünk harag a forrása bárminek, a belépő energia erre fog reagálni és pusztítani fog. Ha békét talál bennünk mások irigy gondolata, akkor átalakul dicsérő energiává.

Éppen ezért, most kiderül, hogy hol is tartunk önmagunkkal.