Ha mélyen belegondolunk a fizikai világunk meglétének értelmébe, akkor eljutunk Egy gondolathoz.

Szeretet és szeretetlenség állapotainak felismerése és tisztázása. Poláris világunk minden pillanatát ez mozgatja.

Nézzük meg a jelenpont állapotát a nagy egészben.

A szeretethiány a hatalmaskodáson, harácsoláson és fosztogatáson keresztüli pótlása.

Szeretetnek és a szeretetlenségnek több szintje, formája és jellege van. Vizsgálódásaim folyamán megértettem, hogy a Szeretett csak Egy frekvenciára beállva mondható Szeretetnek, csak ez a frekvencia az, amelyik a megvilágosodás állapotát jelzi. Az összes többi csak egy szintje, a hozzá vezető út.

Önmagunkban lévő Szeretet Forrás elérése az önfelismerések, öntisztítások útját járva lehetséges.

Ha csak önmagunkban kevergünk, önmagunkat látjuk, önmagunk vetítjük a világra, ez sem helyes út, mert kivetítjük félelmeinket, megéléseinket másokra.

Csak másokat nézni és mások szemén keresztül vágyni arra, hogy a bennünk lévő szeretet hiányok begyógyuljanak szintén nem a helyes út.

Mindegyik energia elvétel másoktól. Mások szeretetének fosztogatása, abból való hiánypótlás. Kétségtelenül konzervál. Ugyanakkor magányhoz, leválasztódáshoz vezet.

Gondoljunk csak a Luciferi példára, mintára, amelyik megalapozta világunk ilyenné válását. Egyfelől elhozta az isteni jelenlétet, másfelől meghatározta a szeretetlenség állapotának útját.

Érdemes megnézni világunk vezetőit. Pontosan meglátjuk, hogy hol tartunk a megvilágosodás útján.

Érdemes átgondolni a szeretet, a fény ünnepét, és meglátjuk hol is tart a csoport tudat.

Mit mivel pótolunk, hol vagyunk kényszeresek, megfelelni vágyók. Hol küzdünk a szeretetért.

Érdemes átgondolni minden év végén, hogy hol is tartunk szeretet ügyben. És vajon mit is jelent számunkra.

Félünk tőle, mert sokszor csalódtunk?

Műdolgokkal pótoljuk?

Másokat gyötrünk saját félelmeink miatt?

Hűtlenséggel áruljuk el a bennünk lévő hittételeket, őszinte szívvel tett esküket?

A harag energiát tápláljuk, mert nem tudjuk feldolgozni a múlt árnyait?

Veszteségeink hiányait őrizzük és pajzsként tartjuk magunk elé, amikor a sorsunk lehetőséget adna?

Menekülünk másokat vádolva?

Álmokat, ideákat kergetünk és a megvalósulásukhoz vezető utat nem akarjuk bejárni, mert sejtjük, hogy a megtapasztalások nem lesznek könnyűek?

Önigazolunk ahelyett, hogy megoldanánk egy problémát?

Nagyon nehéz feladat mindennek a mélyére ásni, főleg azért, mert sok-sok generáció kovácsolta össze számunkra a nehézségek cirádás auramintáit. Az orrunkon lévő szemüveget pedig ráforrasztották a tévhitek és a félelmek, amelyek erősen torzítják a magunkról látott képet.

Igazából 12 út van, amit be kell járni elejétől a végéig, hogy megértsük önmagunk.

Sok lehetőség van a szeretet útján, a kikerülő mellékutakra való kitérésre. Egy-egy mellékút elvesz a lélek fejlődésétől sok száz évet is akár, ami viszont fenntartja a csoporttudat haladását.

Csoporttudatban csak az tud gondolkodni, aki a megvilágosodás útján már eljutott oda, hogy felismerte, hogy nem különálló egységként létezik. Egység részeként létezni nem azt jelenti, hogy hatalmaskodunk másokon, hanem azt, hogy elfoglaljuk saját erőink szerinti helyet és mindent megteszünk a csoport tisztulásáért, védelméért.

Ehhez viszont tudni kell, hogy a hely, ahol élünk, vajon miért is tart ott minket. Mi a feladatunk az élőterünkben?

Mit teszünk a helyért ahol élünk.

A másik egyre erősödő feladatunk, hogy a bennünk élő erőállatokat felismerjük, a velük való viszonyunk rendezzük. Nyugodtan vizsgáljuk meg úgy, hogy a reinkarnációs utazásaink során hogyan kapcsolódtak hozzánk ezek a lélekminták. Erősen meghatározzák létezésünket, ha tudjuk, ha nem.

Velük való harcaink, vagy éppen segítői mivoltuk sokat jelent a belső békénk elérésénél.

Belső béke nélkül nincs megvilágosodott szeretet állapot.

Gondoljuk át a karácsonyi jászolban látható jelenetet. Tökéletesen megmutatja az aura állapotát a szeretet pillanatában.

Szeretet NagyMesterének megjelenése 2000 évvel ezelőtt, ahogy összefoglalta abban a sorsában a szeretetlenség és szeretet állapotait, ahogy kiválasztotta a tanítványait, bennük kiemelte a tagadás és a megváltás útját, ahogy megmutatta, hogy a test halála a szeretetlenség állapotának vele járója, máig vezérli az embereket. Máig keressük, kutatjuk, magyarázzuk, kifordítjuk, befordítjuk az általa itt hagyott információkat.

Pedig csak felelősen kell élni. Nem okozni kárt másokban és másoknak. És önmagunknak sem.

Figyelni és tanulni mások félelem forrásait, segíteni őket, hogy begyógyuljanak a sebeik. A külvilág a legjobb tükör és tanító. Minden pillanatunk jelzi a hiányt, vagy a túltöltést.

De mindezt ott bennünk kell a helyére tenni. Ha nem törődünk saját sebeinkkel, nem ismerjük fel saját állapotunkat, ha már felismertünk másokat, az is csak egy hárítás, menekülés.

Törődni a hellyel, amely befogad minket és létezésünkhöz tered ad.

Törődni a családunkkal, amely életet és lehetőséget ad a fejlődésünkhöz.

Törődni a testtel, amely lelkünknek otthont adott a felismerésekhez.

Felelősen élni és létezni, hogy az utánunk érkezőknek is legyen lehetősége a megtapasztalások ösvényén járni.

Szép szavak ezek, de nehéz feladatok, ha nem csak beszélünk, hanem cselekszünk is.

Ez a december nagy kihívásokkal jár. Ősi mágiát fordított ki fenekestől, ennek az oldásait kínálja fel mindenkinek a maga szintjén. Át kell lépni korlátainkat ahhoz, hogy megoldjuk. Ki kell lépni az önzőség és az önzetlenségnek álcázott biztonsági zónákból.

Az ősi mágia, amely a szeretetlenség állapotait fenntartotta sok millió éven át, nehéz feladatot ró azokra, akiknél megoldó kulcsok vannak. Önfegyelem, ugyanakkor érzékeny reagálás kell a helyzetekben. Nem elmenekülni, hanem beleállni a helyzetekbe.

Menni fog. Már csak azért is, mert a csoport tudat domináns és tiszta energiájú programjai erősen dolgoznak, hogy eljuttassák a kellő információkat a megfelelő helyekre. Kihelyeződtek a megfelelő pozíciókra a megfelelő emberek. Anélkül, hogy szem elött lennének, vagy akár tudatosan tudnák, hogy mi is vezérli őket. Sok esetben. A szeretetlenség program kitakarítása és rendezése nagy erőkkel zajlik.

Ez a program a hatalom megtartásának legfőbb eszköze, a félelem fenntartója, a lelkek rabságban tartója. Éppen ezért a legfontosabb ennek a kirendezése.

Erő, türelem és bölcsesség vezéreljen minket.