Egész héten a nagy minták egymás közötti rendezései zajlanak. Elég nagy zajjal, indulattal jár.Feszül minden húr, amit eddig próbáltunk szépen zengően megtartani.

Bár eddig is volt, aki erősen zengette saját vélt igazának húrjait, de most azok is megszólaltak, akik eddig bölcsebbnek látták, ha visszahúzódnak. Bármely okból is.

Ez nagyon lesarkítva azt jelenti, hogy az “Istenek” próbálnak egyezségre jutni, hogy senkinél ne legyen hatalmi, diktatórikus okforrás. Eddig minden korszaknak megvolt a sajátossága, amelyet a vezető forrás határozott meg. Az elkövetkezendő korszakban a tapasztalatokat átnézve próbálnak közös akaratból létrehozni rendeket. Ez így jól hangzik, de nagy zajjal jár, hisz sokszor nem értik egymást.

Ez ránk nézve nagyobb, mélyebb belső döntéseket kíván.

Saját nemiségünk, hová tartozásunk fogalmazza újra önmagát.Mit is szeretnék képviselni valójában.

A nemiség kérdése elégzavaros lett már. Énkép zavarokat takar.

A legláthatatlanabb zavaró tényező, amikor egy kislány az apai megfelelés miatt fiúsodik el, vagy egy kisfiú ellányosodik, mert anyának a lány megfelelőbb lenne. Véli ezt a gyermek a maga érzelmi világából. Ettől ő még születési  nemi jellegéhez választ párt, nőként gyermeket hív életre önmagából, (ha akar), de nőként férfias tulajdonságokkal bír, és ezért is írtam le a “ha akar” döntést. A férfi dönthet szabadon, hogy szeretne e gyermeket. A nőknél a testük jelzései ezt a döntést erősen befolyásolják.

Mint minden, ez is fejben dől el. Tévhiteken alapul. Az, hogy mennyire fog énképet cserélni a gyermek, az a megfelelési kényszerén múlik, amit örökségbe kapott. Nehéz ezeket oldani, mert ha valakinél már nemiségében van a zavar, ott már generációkon keresztül zajlik a férfias nő és a nőies férfi formálódása.

Most ebben az esetben annyira kell ezt átvizsgálni magunkban, hogy nőként mennyi a férfias tulajdonságunk és reakciónk a kapcsolatokban.  Férfiként ugyanígy.

Ha túl keményen és nagy tűzzel reagálunk helyzetekre, az férfias tulajdonság. Érdemes magunkban a gazdáját megkeresni, és leválni arról a sorsról. Én az apai nagyszüleim játszmáit játszom ezen a héten. Mivel apán keresztül jön, ezért férfi mintaként. Ez egy felismerés.

Mivel a bátyámat elfogadták első szülött fiúként, a leány gyermek pedig csak egy felesleges történet lett, így feléjük az elfogadási kényszerem erős. Ez köt hozzájuk, és a jelenlegi élethelyzeteimhez.

Ezeket azért írtam le, hogy eszerint tudjatok magatokban is körülnézni.

Tehát egy erős férfimintát le kell választanom, mert nem szolgálja a sorsomat, csak nehezíti. Nincs dolgom vele, csak beleragadtam.

Ez az egyik vonulat.

A másik a belsőtűz, amely kitör belőlünk. Hogy mi is táplálja? Önmagunk sérült részei. Ez a tűz pusztít.

A sérült amazon, a sérültszibilla, az anyja által szeretetlen férfi. Az anya által szeretetlen férfi itt egy olyan nőt takar, aki domináns férfi mintát őriz önmagában, ezért a szeretete nem lágyan ölelő anyai, hanem anyagi paramétereket tesz a gyermek köré és eszerint vár el tőle.

És ebben a fiú nem érzi a női lágyságot, így szeretetlen marad.

Szeretetlen részeink most tűzként égetnek minket. Mások pontosan betalálnak ütéseikkel. Mi pedig rájöhetünk, hogy énkép zavarainkat rendeztük e, és mi maradt még meg.

Mindemellett ott van, hogy leégethetjük magunkról az őseink azon örökségeit, amely szeretetlen részekből fakad, és nem kellene már tovább vinnünk. De végül is ezekről beszéltem eddig is, más és más megközelítésből.

Még egy mintát leválaszthatunk. Azt, aki csak a tökéletes megoldásokat fogadja el az embertől. Az örök elégedetlen.

Addig nem enged ki ördögi körökből, amíg a legmagasabb szintű megoldást nem képes átérezni az ember. Ígérget számára, megtéveszti, hogy legyen reménye tovább szolgálni, de igazából nem engedi ki a fogságból, és állandóan talál számára bűnt, amellyel visszaküldi szolgálni. És bűn mindig akad, akárcsak annyi, hogy képtelen volt valaki a káosz örvényében boldogkodni, vagy az elfogadást nem tudta gyakorolni akkor, amikor valaki fontosat elveszített.

Ebben a világban ez nagyon nehéz. Ha percekig sikerül is megoldani olyan helyeken, ahol békés emberek és tiszta helyek vannak, mindez a mindennapi kapcsolataink és körülményeink között igen nehéz.

Ennek felülbírálása egy ideje zajlik már, az “istenek harcában” ez is változtatásra kerül. Ha az emberi tudatosság a közös célért eléggé erősnek bizonyul.

Én a magam részéről nem nagyon tudtam mást tenni, mint hogy bocsánatot kérek mindenkitől, őseim és magam nevében, akinek bármiben, bárhol is ártottam. Mindezt mély alázattal, tiszta szívből. Minden szinten.Megbocsájtok mindenkinek, aki ártott nekem tudatosan vagy tudattalanul. Bármely szinten is.

Ezzel lezárom a terhek cipelését, amelyet átfűztek hozzám láthatatlan szálakon tudathálók.

Nehéz a belső feszültségeinkkel bánni. Ezer oka van. De az alapok ott keresendők, amikor nem védett meg minket az, akinek a dolga lett volna. A sérült rész védi önmagát túlzottan, vagy áldozatként létezik.

Beemeltünk a sérült részre olyan mintákat, amelyekhez ebben a sorsunkban semmi közünknek nem kellene lennie. Ezt kell most rendeznünk.

Ez a nap az erő sötét oldaláról szól és azok oldási lehetőségeiről.