Ez a meditációk a Most időszakához kapcsolódnak. Egy része megtapasztalásból származik, más része pedig a Segítő lélekrészem útmutatásából. Más részek pedig olyan tér-idő helyekről,  ahová elvezet a lelkem.

Az első meditációk célja, hogy összekapcsolja a megtört lélekrészeket, akik a törés miatt nem tudtak fejlődni, megtapasztalni, csak őrzik a veszteségtudatot. Visszájára fordítják a teremtőenergiáinkat. A hiányuk miatt erőink rendezetlenek.

Sok évvel ezelőtt egy hölgy kért segítséget. Akkoriban a test pontjaiból olvastam ki információkat. Testének egyik pontja egy barlangtérbe vitt el, ahol rengeteg gyermeki szem nézett velem szembe. Tudtam, hogy csak egyet vihetek el, de megláttam a saját fiam 3 éves kori, senkihez nem hasonlítható fekete szemét. Ott egy pillanatra megbillentem. Ez a pillanat elég volt arra, hogy támadás érjen. Begörcsölt mind két vesém, nagy nehézségek között tudtam csak visszahozni a hölgyet a jelenpontba.

Mindezt azért mondtam el, mert az első meditációban megjelenik az elveszett gyermeki lelkek barlangja. Bárkit és bármit láttok, a sajnálat ne vezéreljen benneteket. Csak saját gyermeki énetekhez érhettek.

Mindennek megvan a maga ideje.

Ez a fajta meditáció nem vár el semmit. Csak hallgassátok végig. Ha nem láttok képet, nem hallotok hangot, akkor is megtörténik. A szavak úgy vannak felfűzve, hogy a szimbólumok megérintik a kellő területeket. Amelyek test érzeteket okozhatnak, ha eléggé ellazultatok. Lehet, hogy később az álomban fog felszínre emelkedni egy válasz, egy kép, bármi. De ha nem jut el az agyba, az sem gond, mert a tudattalan részünk rendezi a hallott információt.

Meditációk egymásra fognak épülni, ahogy a vezettetést és az irányt megkapom. Nem tudom merre vezet ez az út, meddig tart, de közösen járjuk be.

Köszönöm, hogy velem vagytok.