Az Ítélet egy erős és nehéz szó. Az ember összerándul hallatára. Pedig eredendően az a szó a mérlegelést jelenti, a bennünk rejlő lehetőséget és annak elfojtásának érzésvilágát. Vagyis ezeknek a vizsgálatát. Miből mennyi van, és lehet-e még tenni a helyzet javításáért.
Az ítélet az újjászületés és a felszabaduló energiák megelőző fázisa. Egy karma addig fut, amíg az ítélet, a mérlegelés túl sok harag energiát mutat a helyzethez kapcsolódva. Amikor a harag megértéssé és türelemmé, ebből fakadóan békévé válik, akkor megjelenik a karmikus energiakörön egy ajtó, amin átléphetünk. Egy magasabb szintű körbe.
Most ennek az idejét éljük. A mérlegelés megvolt a karantén ideje alatt. Már az Ítélet zajlik.
A közös emberi tudatban sok még a harag energia a mérlegelés szerint.
A nép tudatban is.
Az egyedi emberi sorsokban viszont van változás. Vagy esély, hogy az utolsó pillanatban az eddig megfogant felismerések átfordítják a harag pólusokat. Vagyis hajszál választja el az embert, és főleg a saját agya és gondolatai attól, hogy megjelenjen a belső csend állapota.
Ezért még sokat tehetünk. A belső hangokat csitítsuk el. A játszmákba ne menjünk bele. Ott és azon a színtéren tegyük meg minden tőlünk telhetőt a rendezésért, ami a sorsunkban mindig nehézség volt.
Összetörhetnek eddig hordozott valóság képek. Mindez azért, mert elfojtott érzések, leuralt belső békés én részek okoznak nekünk olyan helyzeteket, ahol megjelenik még a harag érzése. A haragból származik a ítélkezés, akaratoskodás, irigység, hazudozás önvédelmi vagy érdek célokból stb…
Önértékelési zavarokból származik a harag.
Önértékelési zavar a külvilág által mutatott tükörből származik.
Ez a tükör megroppan. Engedjük összetörni, megrepedni. Mögötte lévő tükörben egy tisztább képet láthatunk önmagunkról.
A törésvonallal ismét árnyak szabadultak fel. Az árnyak sugdosása okozhat negatív gondolatokat.
Ügyetlenek lehetünk miattunk. Kiverik a kezünkből, elgáncsolnak stb…
Csak, hogy érezzük gyengeségünket, kiszolgáltatottságunkat.
Nos, mosolyogjunk mindezen, és csendesítsük el a hangokat. Ugyanakkor lassan és óvatosan tegyünk bármit is ma.
Valami módon a belső terünk idő egysége és a külvilág időegység nincs szinkronban. Ez idegrendszeri zavarokat okozhat. És szellemi fáradtságot.
A belső mérlegelések és az ítélet állít elő ilyen egyensúlytalanságot.
Átcsoportosítások, lezárások, puzzle darabok helykeresése zajlik bennünk. Ma nem fogjuk megváltani a világot. De sokat tehetünk a belső rendünkért.
Évikém, ez elképesztő.
Ma egész nap olyasmi történt velem, ami próbálta kiverni a biztosítékot.
Beszólogatások, bántások, értetlenségek.
Én ma egész nap azt érzem, hogy valami történik, de eddig nem tudtam az okát. Majdnem odáig mentem, hogy sírva fakadok, annyira bántottak dolgok. Aztán gondoltam, csendben maradok, nem veszek össze senkivel, mert azt már tudom, hogy úgyis megbánnám, meg hogy holnap már egy másik nap lesz.
Erre mi történik?
Felnézek ide, mit írsz vajon a mai napról, és lám, meg is magyaráztad.
Örülök neked nagyon ám !!!! :)* ( ez egy puszis szmájli )
Kedves Évi!
„Valami módon a belső terünk idő egysége és a külvilág időegység nincs szinkronban. Ez idegrendszeri zavarokat okozhat. És szellemi fáradtságot.”
Régen ismétlődő álmom volt hogy futottam léptem menekültem volna de mintha olombol lennék lassitott felvételként mozogtam nagy nagy erőfeszitések árán.
Tegnapelőtt a szemem környékén és alatt valami rendkivül furcsa nehéz energiát éreztem szószerint mintha valami suly huzná le. Az összes izületem olyan volt mint régen álmomban (nem sima fájdalom vagy fáradtság) ÉS amikor mentem hazafelé tényleg teljesen más lett az érzékelésem látásom is és olyan volt mint mikor álmomban szinte lassitva mozgok hatalmas erőfeszitéssel mégis alig haladok. Ez 3 napja tetőzött és még most is érzem gyengén nagyon furcsa létállapot. Sose éreztem hasonlot.
Mindenféle szempontból fura időket élünk. A belső világunk átalakul. Érdemes sokat pihenni, aki tud. Ember között lenni az együttérzést megélő embereknek, most nagy megterhelés. Annak ellenére, hogy a külvilág karanténba szedi szét az embereket, mégis jobban hatnak egymásra. Aki érzékeny, őt meggyötri. Talán az emberek ösztönösen is próbálnak energiát elszedni azoktól, akiktől érdemes találják tudattalanul is. Ha az életben nem is tisztelik, vagy nem mutatják, ösztönösen érzik, honnan lehet töltekezni, hol van olyan minőségű energia, ami jó számukra. A lelassult mozgás, a testől való eltávolodás. Amikor a tudat nem tudja már jól irányítani a testet, mert lazul a kapcsolat. Mint álomban. A tudat átlép egy másik dimenzióba bármiért is. Akár mert menekül, akár mert úgy érzi, ott van dolga, akár mert pihenésre vágyik.
Köszönöm :)Hát én sajna vagy nem sajna nem tudok pihenni mert még dolgozok. Próbálom akkor levédeni és itt tartani magam.
Ám ma éjjel is fura álom jött.
Valami uj fürdöszobában voltam. Uj Wc uj vizorával mögötte hatalmas, szinte egyész falat beteritő ablak, vele szemben kád, folyoson meg járkáltak 😀 Gondolkodtam ki volt az a logikátlan marha aki ezt igy megépitette. Kinyitottam probaképp a Wc csapját de mikor elzártam még sokáig folyt benne a viz és pörgött a vizóra is, már ott tartottam szólok a páromnak nézze meg, mire elállt.
Elnéztem balra, egy kis sarokban ott volt egy régi ódon kinézetü agyonhasználtnak tünö wc, amikor ránéztem kiáradt belőle a viz, benne hófehér papirgalacsinok és a plüssállataim usztak amik szintén tiszták voltak annak ellenére hogy a viz szenny volt. Amikor kellőképp megijedtem a viz visszahuzodott a wc be, mint ahogy a tenger hulláma szokott, és vitte magával a plüssöket és a galacsinokat egy két kivétellel amit én felvettem és eldobtam.
Ismét balra nézve megállapitottam hogy az uj kád ami a wc vel szemben volt balra került és régiesen néz ki.
Majd megint balra nézve a kád mellett megláttam a mosdot, ez is régi volt. Normál magasságban felszerelt hosszu fém csöböl volt a csapja, (aminél vödröt is kényelmesen lehet tölteni) De a mosdotál a padlóba volt épitve teljesen a fal tövébe mint egy zuhanytálca igy ha a csapot használták volna akkor a fürdöszobát önti el a viz.
Mit jelenthet ez?
Utalhat ez a fürdőszoba ellenőrzés / átalakítás (átalakítás tervezgetése) régen-megformált és mostanában (bezáródás vagy más „áramlás”-megszakadás miatt) nem használt SAJÁT Különleges Belső Tér Ellenőrzésére. Például hogyan kellene átalakítani, hogy a MOST MEGLÉVŐ HELYZET feltisztításánál / Rendezésénél jól használható legyen… mennyiben szükséges változtatni az „alapokon” is [mostanában megformált új ELVEK beillesztése]… vagy az alapok még ma is megfelelőek, csupán „új berendezések / eszközök” / áramlások beépítése (új „betájolás”?) szükséges. Ezek Kipróbálására és a behangolásokra is utalhat az új vízóra, a még nem pontosan működő csap, „túláradó” (késlekedő?) kiáradás / beáradás, a „balra”-igazítások…
Néha már nem csupán a saját személyes Belső Tereinket újítjuk meg / Igazítjuk hozzá a Jelen Szükségleteihez, hanem egyes Közösségek MEGTARTÓI is kérhetnek olyan segítséget, hogy kapcsolódjunk be a náluk elindult KIPRÓBÁLÁSOKBA / Behangolásokba. Ilyenkor a saját tapasztalatainkat, javaslatainkat eléjük tárhatjuk:
– mi az ami már felesleges,
– milyen újabb (különleges) utakat lenne érdemes „becsatlakoztatni” oda, ahol az elengedéseket / tisztálkodásokat / fontolgatásokat / értékeléseket / kipróbálásokat (egyéb gondoskodásokat) lehet megélni,
– milyen „új biztosítékok” (elválasztó falak vagy épp összekötő folyosók / ajtók / ablakok) beépítése szükséges ahhoz, hogy a „tenger” („nagy-erejű-forrás”)(egy erőteljesebb áramlás) csak „szabályozottan” léphessen be a testbe / belső-terekbe, és csak olyan „mértékben”, amire az érintett teremtő megfelelően elő tud készülni…
A nagy világos ablak arra az igényre utalhat, hogy a Belső-Tereinket gyakrabban lesz majd szükséges áttekinteni és a jelenhez hozzáigazítani.
Vannak mostanában ehhez hasonló Ellenőrzések (régen használt) „szobákban” (szekrényekben), „konyhákban” és más jellegű közösen használt terekben is. A Tapasztalatok alapján FONTOS „elmondanunk” azt a MEGTARTÓINKNAK, ha FURCSÁNAK érzékeltünk valamit, és ilyenkor érdemes nagyon alaposan átgondolni, hogy MIT és MIÉRT jelzett bennünk a „furcsaság”.
A tegnapi írásomban írtam arról, hogy a Gondoskodás „TÚLÁRADÁSA” honnan ered, és hogy ebből hogyan nőtt ki mára a „Mérték-Tartási” nehézség, miért „nehéz” annak az „arany-közép”-nek [helyes aránynak] a megértése, amely olyan (szabadságot) és Harmoniát eredményezhet, amely nem csupán „nem rontja” A-LÉTEZÉS-HARMONIÁJÁT, hanem valójában (mindenki javára és örömére) gazdagítja. Az a jó hír, hogy ennek a leginkább a Szeretethez kapcsolódó „túláradásnak” az eredője beazonosításra került, és elkezdődik végre ennek a nehézségnek a megszüntetése is mindannyiunk életében.
Évi, rád bízom, hogy az írás elérhetőségét engedélyezed-e itt:
https://omah.gportal.hu/gindex.php?pg=37380601&nid=6848789