Jelen időszakban test és lélek együtt szeretne elengedni olyan lenyomatokat, amelyek régi halál emlékezetek, háborús, erőszakos lenyomatok, amelyek fennakadtak a testben, mert elutasítunk már minden fájdalmat. Elég volt belőlük bőven, évezredek folyamán. A test már nem viseli a gyökerekből áramló békétlen, fájdalom impulzusokat. Ezek beragadnak a sejtemlékezetünkben és megteszik a maguk pusztító munkáját. Lélekrészek vagy rabságba kerültek, vagy eljegesedtek, vagy sivár sivataggá váltak.
Ezzel kell foglalkoznunk egyrészt.
Másrészt a fizikai test időburkával. Időtlenség az anyai testben való megfoganás előtt létezik, utána már az időkeret szabja meg emlékezetünket, és határt szab a teremtő erőnknek.
Harmadrészt a lenyomatok fizikai vonzásával, ahogy az energia átalakul fizikai létté a testünkben. Mi befolyásolja és hogyan.
Talán húsz évvel ezelőtt, amikor az életem és a testem erősen veszélybe került, Sámánasszony jött el, hogy átsegítsen azon az időszakon. Ő mentális segítő volt. VAN.
Amikor átsegített, megtanított arra, amire szükségem volt az élve maradáshoz, átadta helyét más segítőknek. Most visszatért.
Már nem egyedül. Sámánként se nem nő, se nem férfi alakban. De mégis Ő. De mégsem.
A lényeg az, hogy amit Ő képvisel, arra a látásmódra van szükségünk ahhoz, hogy megoldjuk jelen időszak kihívásait. Ami egyszerre érinti a testet és a lelket. Időt és időtlenséget. Életet és halált.
Ki kell lépnünk az időből, hogy rendezni tudjuk önmagunk, hogy gyógyult testtel és lélekkel tudjunk az univerzum, a Föld és a saját sorsunk idejéhez kapcsolódni.
Ezek az időórák máshogy járnak.
Sámán szerint ezzel kell kezdenünk. Megtanulni átjárni tudatosan a 3 időzóna között. Ember, Föld, Univerzum.
A 3 időzóna megszabja a múlthoz és a jövőhöz való kapcsolatunkat is.
Az emberi idő csak a jelen sorsunk. Múltja, jelenje és jövője. Testünk igazodása mindehhez úgy, hogy a szerveink, testrészeink kapcsolata ehhez igazodjon. Ne külön időkben létezzenek. A vesénkhez kapcsolódó sejtemlékezet valahol a gyerekkorban ragadt be. A tüdő az első önértékelési csapásra leragadt ott, azon a ponton. ÉS sorolhatnám, de szerintem ezt értitek, mert ezeken a képeken sokat dolgoztunk már.
A Föld idő tárolja minden, ezen a bolygón leélt létezésünket. Őseink hagyatékát. És itt van a legtöbb leragadt részünk. Ezzel kell dolgoznunk a jelenben. Ez az időegység ott van az auránkban. Minden sejtünk aurájában. A “Föld munkások” , akik bármi okból is használják ezt az aurarészt vannak kitéve a legnagyobb fájdalmaknak, félelmeknek, traumáknak. Ők a legfertőzöttebbek jelenleg, mert a vírus minden okforrását gyüjtik magukba. És ott van még minden más baktérium, ami már nem kellene , hogy a testet nyúzza, fárassza, eltérítse a jelen pontjától. A lélek egy részét pedig érzelem mentes sivataggá tegye. A Tündérek halódnak már jó ideje ketrecbe zárva. Vagyis bizonyos dimenziókba zárolva.
Régebben sokat írtam egy állapotról, amelyet most ismét megidéznék.
Van aki testkilépésnek hívja. Egy bizonyos fokig az is. Ha az energiát nem a fejünkben koncentráljuk, hanem a fejünk fölé emeljük, akkor a test elkezd bizseregni, mintha buborékokba kerülnénk. A gondolat nem tud koncentrálódni, szétfolyik az egész lényünkben. Minden békés, nyugodt, mintha a víz tetején lebegnénk. Sajnálom, hogy nem tudom igazán jól vissza adni, de szerintem átéltétek már, és tudjátok mire is gondolok.
Ez egy időtlen sáv az auránkban. Itt tudunk gyógyítani, gyógyulni.
Képben úgy jelenik meg, mintha egy burokban lebegnénk.
A meditációs állapot ennek egy alacsonyabb szintje. De innen elindulva is el lehet érni, ha sokáig megtartjuk a gondolattalan létezést.
Én a fejem fölé tolom ki az energiát, úgy tudom elérni ezt az állapotot. Először nekem ezt az állapotot a fájdalom segített elérni. A kibirhatatlanság pillanatában értem el ezt a szintet. Ezt a testem megjegyezte. És sajnos sokáig a fájdalomhoz kapcsolta.
ÉS a halál pillanatához is kapcsolódik. A jó halál pillanatához.
Fájdalom és halál.
Gyógyulás. Időtlenség.
Lélek és test gyógyulása. Külön és együtt.
Gyökerek. Emlékezet. Múlt. IDő. Fájdalom. Betegség. Gyógyulás. Időtlenség.
Ezekben a szavakban rejlő energiák mozgatnak minket.
Keressük ezt a fajta időtlenség gógyító pillanatait a mai nap többször.
Aki nem tudja így beazonosítani, kérje a segítőit, hogy az időtlenség gyógyító állapotát idézzék meg a fizikai test számára. Ezeket a szavakat a tudat be tudja azonosítani. Minden szót elhelyeztem ebben az üzenetben a tudatunk számára, hogy ne féljen elengedni a fizikai testet, és ne azonosítsa a halállal ezt az állapotot.
Régen a fej fölött lévő átjárót, amely az aura más szintjeire léptette az emberi tudatot, angyal csakrának hívtam. Tudom nem az, de a buborék energiák nyugalma miatt valamiért így neveztem magamban. Azt is tudom már, hogy ez az átjáró a holtak világaihoz is átvezet.
ŐSeink beragadt szellem részei is itt tudnak átlépni rajtunk keresztül, ha ezt az állapotot megidézzük.
Addig minket kísértenek, amíg az átjárót nem nyitjuk meg számukra.
Amikor az agyunkban van az energia fókusza, akkor a testünk bizonyos részeit nem érjük el. Nincs kapcsolat. Az érzékelés is csak addig tud haladni, ameddig ez a fókuszálás tart. Kb. 5 m a jelenpontban, a fizikai világban. Amit itt meglátunk, érzékelünk, azt hisszük igaznak. Amikor az energia fókusz kilép a fej fölé, akkor a lényünk a Föld idejébe kerül.
És van még feljebb is. DE az már egy újabb lépés lesz, ha a testünk képes rendbe jönni és letakarítani a múlt árnyait és lenyomatait.
Most az a fontos, hogy a test és ez az állapot szinkronba kerüljön. Ne csak az álom pillanataiban, mert ott csak információ tud átjönni, gyógyulás energiák nem feltétlen. A halál pillanatait kell átértékelnünk.
Olyan, mint Jézus feltámadása. Talán odaértünk a lélekfejlődésben. De ebben nem akarok okoskodni, nincs bizonyosságom.
Ezeket az információkat jó tudni a mai naphoz. És minden más naphoz.
Kedves Évi! 🙂
Azt álmodtam egy reptéren voltunk a párommal és még sok más ember akit csak ott ismertem álmomban, mint egy osztály v nagyobb baráti társaság.
Az időeltolodás miatt nem indult a gép, és haza is kellett jönni valamiért. Én féltem hogy nem lesz elég az idő és lekéssük mire visszaérünk. Aztán itthon voltunk, elraktam amiért hazajöttünk (nem tudom mi az) de pakolás közben találtam egy papirlapot valami gazolást a rajzolt arcképemmel és irással, és örültem az időeltolodásnak mert tudtam enélkül a papir nélkül fel sem engedtek volna a gépre.
Aztán a repülön voltunk pillanatnyi villanás talán a felhők képe ennyi emlékem van rola.
Aztán ott voltunk a tengerparton. Mögöttem végtelen homoktenger, szemben pedig az igazi tenger, felette a nagy felhőkkel tarkitott égbolt és olyan volt mintha a tenge hullámai és a felhök összeolvadtak volna a messzeségben és ugyanazon forráshoz vezettek volna. Csak néztem és sirtam örömömben. „Nem hittem hogy ide eljutok mégegyszer”- mondtam. Mert álmomban arra emlékeztem hogy már jártam itt.
Mi lehet ez a hely?
Köszönöm szépen:) Úgy mint a tanácsodat is, egy kodolással a „karmafeszültségre” helyreállt minden. Szinte csodával határos modon egyik naprol a másikra 🙂
Az átélt nehézségeket álmodtad meg. Reptér a továbblépés, felemelkedés. Kapcsolódás másokkal, lélektársakkal. Együtt lehet mozdulni ezekben az időkben. Egy adott pillanatban összeérni mások sors útjával és együttes erővel más szintre emelkedni. Még visszafordulsz egy megoldásért. Felismerésért. Arckép és írás, egyedi azonosítók. Mögötted a sivatag, a sivárság, kilátástalanság, kiégettség állapota. Előtted a tenger, az élet, amiből minden fakad. Ami nélkül nincs semmi. Egy forráspont, amihez elérni ismét, és megújítani önmagad aurarészeit, a tested.
Én sem tudom a fájdalomtól elkülöníteni, a fejem fáj, a homlokom és a fejem teteje zsibbad és rezeg. Hogyan kötődik ez vajon helyhez? Ha átmegyek Pest megyéből Fejérbe, elmúlik, vagy legalább jelentősen csökken. Bár ott is vannak „rossz” területek, amiket életem párja ugyanúgy érzékel. Ez már a zsibbadástól független, de mintha ezek időnként be lennének sugározva valamivel, ami nyilallást, fejgörcsöt okoz.
A hely energiái a múlt történeteit tárolják. Mint ahogy az auránk egy rétege is tárolja elmúlt életeink tapasztalatait. Annyi aktív belőle, amennyire szükségünk van. Az élőtérrel együtt tudunk változni. Elhív a hely, ahol van számunkra feldolgozandó információ. Elmegyünk, kiolvasódik, feldolgozzuk, visszaadjuk. És a mi auránk rétegében is változik a történet. Olyan, mint egy időutazás. Visszatérünk egy régi színpadra, csak a a fizikai szemünk már nem azt látja, viszont az érzelmi világunk ugyanazt éli át. A test ezernyi módon reagálhat, hiszen valamelyik szervünk, testrészünk is tárolja ezt az információt. Azt látom, hogy az ember az élőterével, ahonnan megpróbált leszakadni, önmagát leválasztani egyedi entitássá, ismét elkezd harmonizálódni. Ez a folyamat már tavaly felerősödött. A Földdel való kapcsolat sokaknak nehéz, mivel a Föld rétegei mindent eltároltak. Kövek, ásványok, és minden, ami él és létezik a bolygón, tükröt tart az embernek. Én nagyon befogadó és figyelmes próbálok lenni mindenhol, ahová lépek. Ezernyi élő impulzus keresi azokat, akik meghallják. Nincs dolgunk mindegyikkel. De aki már nyitott a világokra, ő tud változtatni a helyeken. Tisztítani, bár ez nem jó szó erre. Az élő történelmen járunk. Valami módon mindenki olvassa. Olvasni ezt a történelmet azt jelenti, hogy minden szereplő érzését érezzük. Látjuk a képet is hozzá. Belső letapogató rendszerünkkel. Hogy az agy ezt mivé fordítja, az már más kérdés. Sokan járnak úgy, hogy bizonyos helyeken rossz kedvük lesz. Dacossá válnak, agy megnyugszanak. Ezek is reakciók.Sokszor el kell menni helyekre, hogy találkozhassunk olyan emberekkel, akikkel dolgunk van. Csak remélhetjük, hogy pont ugyanakkor érünk oda. És nem kell várni időket egy újabb találkozásra. Egy sakktáblán mozgunk bábuként. De nem mindig 🙂
Ez is igaz, hogy vagy ‘kompatibilis’ az ember egy adott hellyel v. sem, és ez változhat is az épp ott levők energiaminőségének függvényében, meg vannak helyek, amelyek egyértelműen jó energiákat tárolnak (Pilis, Tápiószentmárton), és vannak, amelyek nem, pl. ahol lakunk. Erre az jött, hogy a hely „szelleme” miatt, ami kb. azt takarja, ami te is leírtál.
Vannak helyek , pl. megint csak a Pilis, ahol lehet elfelejteném, mi az a fejfájás, és Fejérnek is vannak ilyen területei, ahol a már meglevő is elmúlik.
Amire én most gondoltam az az, vagy hasonló ahhoz, mint amikor a radart érzed.
Nyilallás, vagy mintha görcs kezdené összehúzni az ember fejét, a szemed is ég, fáj, esetleg a látás is gyengül, és érzed, hogy ez nem a természet, és nem az ott levő emberek. Ez utóbbiak talán valamilyen szinten részt vesznek benne, ha mással nem azzal, hogy nem gyengítik, de ez nem a Föld és az azon levők biológiájából v. tárolt emlékezetéből származik.
Lehet ez a rossz energia többféle, van amikor inkább nem fizikai lények behatásának tűnik, de van amikor egyértelműen valami mesterségesen létrehozott frekvencia, amivel jellemzően adott környékeket szoktak becélozni vissza-vissza térően.
Amit szeretnék megfejteni, az ez utóbbi. Azt ugyan nem tudom, hogy akkor mit lehetne kezdeni vele, de még a megfejtésnél sem tartok 🙂
Igazad van, mesterséges frekvenciák vannak. Mint ahogy a történelmet is mindig átírják. A valóság csak a Föld belsejében igaz, mert ott a tények és az impulzusok tárolódnak. Az ember önmaga, csak saját látásmódjában írja le. És van, akik elferdítik azt, saját hatalmi törekvésük igazolására. A manipulatív energiák is ilyenek. Bárki is áll a háttérben, valamit el akar torzítani, le akar fedni. Ugyanakkor az emberi radar átlát ezeken. Át tud hatolni és megkeresni a valóságot a torzító rendszerek alatt. Ez a testünkben is így működik, egy harag impulzus alatt. És a Föld rétegeiben is. Az állatok a legjobb „kiolvasók”. És azok az emberek, akik anélkül is hisznek az ösztöneiknek, hogy tudnák a magyarázatát.
Csak mennek és teszik a dolgukat. A zavaró frekvenciák a testet nagyon tönkre tudják viszont tenni. A Föld természetes elhívása, még ha fájdalmas emléket hoz is felszínre, gyors lefolyású traumát és megoldást ad. Ez a föld és az ember természetes viszonya egymáshoz. Viszont, ha valami bezavar, és ez lehet mágia is, ami szintén természet ellenes beavatkozás a természet rendjébe, akkor maradandó torzulások alakulnak ki a testben, amik öröklődhetnek is. Ha megfejted, kérlek mond el nekünk is. Néha naivan lépünk bele mesterséges energiákba.