Ismét egy érdekes kapuhoz érkeztünk el a változások útján. Talán úgy képzeljük el, hogy haladunk egy úton, amely mindenkinél máshogy mutatja meg magát. Van akinél erdei ösvény, van akinél egy templomokkal teli város, vagy éppen sziklák között haladó, vagy hegyen kanyargó ösvény. Széles vagy keskeny, köves vagy homokos, de egyértelmű útnak kell mára már mutatkoznia.
Ezen az úton egy elágazóhoz érkeztünk. Az elágazó elején egy kapu mutatja magát. Itt érdemes megállnunk a mai napra.
Kiválnak belőlünk olyan részek, akikre azt mondhatjuk, hogy elhunyt őseink vagy éppen leszármazottaink programjai, hagyatékai, ránk hagyott öröksége. BEszélhetünk itt nagyon sok évről. Ha úgy véltünk, hogy már rég elengedtük, elfelejtettük, megoldottuk.
Legerősebb a nagyszülő ránk való hatása, hiszen az ő közvetlen örökségeiket hordozzuk. És vélhetően csak az egyikét.
Nem is tudjuk felmérni, hogy mennyire hat ránk mindez. Szinte felesben lehet jó esetben gondolni, hogy egyik részem a saját sorsom és az ahhoz kapott lélekrészek, a másik pedig az örökség. Rossz esetben nagyos erősen el tud hatalmasodni, ha nagy a ragaszkodás. Akkor erős lesz az azonosulás.
Nos bármilyen bolygó együttállás, vagy esetleg Hold és Föld viszonyulás nyitotta meg az átjárót, ma elindul egy olyan folyamat, amikor a saját sorsunkhoz rendelt én rész megerősödhet, az örökölt program pedig leválhat és a maga útját járja tovább.
Ez a nap a búcsúzásé. Elengedésé. Lehet, hogy az elmúlt napokban már megjelent a szomorúság, amelynek az okát sem tudtuk. Lehet, hogy régi emlékek törtek fel, vagy találtunk ezt azt, ami valakire emlékeztet. Nem feltétlen egy emberhez kapcsolódtak, mert a sorsok szövődése láthatatlan számunkra.
Lehet, hogy egy nagyszülő lelkülete miatt a mi sorsunkba bevonzott emberek adtak számunkra eseményeket, vagy éppen hoztak létre tanítási folyamatokat. Ők is leválnak a mi sorsunkról.
Fogva tartott lélekrészeink szabadulnak fel. A karám megnyílik, ahol erőink tanulták az együttélés szabályait.
Erőinket legtöbbször állatok személyesítik meg.
Ezeket a képeket azért írom, hogy magatokba tudjatok nézni, tudván, hogy éppen mit is kell keresni, hol zajlik esemény bennünk.
Kicsit olyan ez a nap, mintha a purgatóriumból kiszabadulnának az eddig tisztuló lelkek. A purgatórium bennünk van. Mint minden más is.
A mai nap az ÉN változásait hordozza. Én innentől az egész hónap ezt formálja, alakítja.
Engedjük az átalakulást. Ajándékozzuk el, amiről tudjuk, hogy számunkra már nem érték. Valakinek jó segítség lehet.
Gondoljuk át, hogy mit fogadunk be. Ne a megszokottság és a rutin uralja a tetteinket.
Nemcsak az ÉN-hez való viszonyunk változik, hanem a Földhöz való viszonyunk is.
Sok ma itt élőnek van idegen része is. Az ő viszonyuk a Földhöz nem feltétlen szeretet teljes szülő-gyermek kapcsolat. Ne feledjük, a testünk működési rendje a Földhöz kapcsolódik.
Ezt a kapcsolatot jól tükrözi az anyához való viszonyunk. Azok az érzések, amelyeket nem tudunk manipulálni, vagy elhazudni. Mert vannak ösztönösen, még ha kezeljük is. A ma itt élők lelkülete már elég összetett. Vannak a Földnek saját gyermekei, és befogadott gyermekei. Mára már nincs különbség közöttük. Minderről azért írok ismét, mert a test és a lélek összehangolása egyre fontosabbá válik. Sok energia szabadul fel erőink változása miatt és nem mindegy, hogy pusztítjuk önmagunk, vagy megújítjuk a sejtjeinket egészségben.
Az allergiás reakcióink, az autoimmun problémáink vagy a pánikbetegségek, menekülési reakcióink mutatják, hogy hol van még olyan program bennünk, amit sürgősen le kell nyomoznunk. Még ebben az évben.
Fura egy év ez, rengeteg lehetőséggel. Fontos, hogy higgyünk abban, bármi is történik velünk értünk van, és nem ellenünk. Csak járjunk utána, és keressük a megoldásokat. A saját utunkra akar terelni minket, vagy az úton szeretne tisztább és átláthatóbb viszonyokat adni nekünk, ha eddig ködben tapogatóztunk esetleg bármiért is.
De ma, ÖnMagunk a lényeg. Örökségek nélkül ráérezni ÖnMagunkra.
Egy olyan erőkoncentrátumra, amely szabadon megélheti önmagát.
Kérjétek testetek, lelketek, szellemetek gyógyulását.
Kedves Évi!
Ma is álmodtam.
Régi munkahelyemen voltam ami több szintes volt. Nálam volt a fiú nimfa papagájom aki nem repült el tölem. Egy öreg nőt zavart ezért hazahoztam. Itthon öltöztem volna hogy visszamegyek de a ruháim sorban elszakadtak ahogy felvettem őket.A páromat hivta keresztanyja hogy beszélni akar vele, mondta hogy délután értem jön és együtt visszamegyünk. De ő most indul,kikisértem ,az ajtó a kezemben maradt ahogy kinyitottam, elváltak az illesztések a félfátol. Hatalmas vihar fákat tépett a tó tengerként hullámzott és vizesésként zudult le, és közben sütött a nap.Gyönyörü vol,minket ott a folyoson nem ért a szél. A párom fent a helyére rakta az ajtot, majd leguggolt hogy lent is.Két kissebbségi pasi jött a folyosóra és köré sompolyogtak. Szolni akartam hogy álljon fel de abban a pillanatban fejbe-szemen rugta az egyik. Kezét odakapta, megkövült eldölt kisebb lett. ölbe kaptam a konyhába vittem leraktam mint egy szobrot.Ekötzben kint előkerült a kés, én pedig kiabáltam hogy pénzt hozok csak ne bántsatok. Így nem jöttek azonnal utánam.Előkaptam egy hatalmas kést és többször hasbaszurtam őket. Majd kinézve az ablakon rengeteg más népcsoporthoz tartozo barnabörü embert láttam hogy itt állnak az ajtó előtt. néger,török arab stb. Ők nem támadtak rám de én félelmemben késsel hadonáasztam feléjük ezért az egyik török kést vett elő,igy dobni akartam hogy meg ne sérüljek. de a késem ahogy a karomat lenditettem a hajamban megakadt és sehogy nem tudtam kibogozni. Felébredtem.
A párom súlyos szemtengelyferdüléssel született, mütötték többször emiatt. Anyám a létező legerősebb szemüveget hordta pánikbeteg és gyógyszerallergiás volt, Én pánikbeteg vagyok erős szemüveggel és a böröm mindenre allergiás szinte de lelki ok is kiválthat egy kontakt ekcémát.. Mit jelenthet ez igy?
Akár a mi életünket pusztította el korábban valaki, akár mi maguk okoztuk mások halálát, az bennünk és a másikban is MEGTÖRÉST okozott. A Megtörés [az élet-vesztés mellett (megkövültség?)] egyfajta „tér-vesztés”, amely eddig Rendezhetetlen nehézség volt az életünkben. Nem olyan régen indultak el itt a Földön is Kipróbáló teremtések, amelyek a tér-vesztettség Kiigazítására irányulnak. Ez egy olyan sérülés, amely csakis a MINDENSÉG-FORRÁSA általi ’megérintésünk’ során Rendezhető (TÉR-sérülés Kiigazítására csak neki van Hatalma).
Most egy olyan Rend-Tételt indít el hamarosan minden (!) teremtőre kiterjedően (sokféle barna bőrű népcsoport) a MINDENSÉG-FORRÁSA, amelyben legalább egy „speciális tér-vesztettséget” biztosan Kiigazít minden teremtőben, de az is lehetséges, hogy minden belső tér-vesztésük is Kiigazíthatóvá válhat ennek során.
Amit erről megértettem (más társaimmal együtt-dolgozva) az elmúlt napokban (és percekben), azt leírtam a legutolsó írásomnak ebben a részében. Kettő dobogó szívvel megjelöltem most, hogy pontosan honnan kezdődik az ehhez kapcsolódó megértés (és tart a 11. részben leírt fontos megértésekig):
http://omah.gportal.hu/gindex.php?pg=37386083&nid=6851911