Elengedések, belső átrendeződések idejét éljük. Idő anomáliák jelenhetnek meg. A múltnak éppen azok a fejezetei jutnak eszünkbe, ahol rendezések várhatóak, ha engedjük. Vagy éppen oda utazunk el, ahol tudunk rendezni. Vagy olyan emberekkel találkozunk, akik segítenek rendezni.
Ha engedjük.
Ha belemegyünk a megjelenő gondolatba, az érzésbe. A bennünk lévő rendezetlen puzzle kockák kiadnak egy nagyobb összefüggés rendszert, amelyet megértve elengedésre tud kerülni a hordozott energiacsomag és a hozzá tartozó érzelmi minta.
Fénybe kerül egy életszakaszunk, és megjön hozzá az oldás energiája.
Vagy rádrámázunk és tartogatni óhajtjuk a régi fájdalmat. Évről évre nehezednek, mélyülnek a megoldandó generációs problémák, amit az élőknek kell megoldani.
Az energiák pólusa vagy negatív vagy pozitív. A tartogatott félelem, fájdalom, kétség energia negatív töltése tudjuk mit hoz létre. Lelki majd testi betegséget.
Amikor megértjük sorsunk nehéz, fájdalmas fejezeteinek tanulságát, erősítő mivoltát, akkor az érzéseink átalakulnak pozitív energiává, amely táplálja a sorsunkat. De ez is sok megélési fázison megy át. Az érzések nehezen formálódnak. Sok generáción kell átvezetni.
A Kapcsolódásaink kerültek leginkább fénybe, meghozva az átalakulás lehetőségét. Maga a rákos folyamat is egy kapcsolódási zavar.
Gondoljuk át, hogy hogyan kapcsolódunk embertársainkhoz. Szüleinkhez, társunkhoz, gyermekeinkhez stb…
ÖnMagunkhoz. Hogy létrejöjjön a Kapcsolódás ÖnMAgunkhoz, rendezni azokat a kapcsolatainkat, amelyek problémásak. Még ha nem is tudjuk, hogy azok. Csak érezzük, hogy energiátlanok vagyunk. Fáradtak, fásultak. Nem táplál minket a természetes forrásunk.
Tehát számunkra a kérdés az, hogy a megfelelő emberhez és helyhez kapcsolódunk?
Nem egyszerű ez a kérdés sem, általánosítani sem lehet. ÉS nem feltétlen az agyunk adja meg a jó választ. ÉS nem feltétlen az az ember a hibás kapcsolat, akire gondolnánk esetleges harag érzés miatt.
Ahhoz a szülőhöz kapcsolódunk, akinek a genetikai örökségét hordozzuk? Legtöbb esetben, akire haragszunk, őnála van a megoldásunk. Ez a legnagyobb csapda általában, nemes feladat feloldani. Gyakorolhatjuk a felülemelkedés érzését. Ez egy könnyed, megadó, lágy energiaforma. „nem fontos” állapot.
Hitünkben is oda kapcsolódunk, ahová kellene? Melyik agyféltekénk a irányító?
Mennyit bontottunk le a tanult, átvett mintákból, és mennyire közelítettük meg önlényegünket?
Megértettük, hogy a test öregedése a tanult és átvett mintáknak köszönhető nagyrészt? A betegség pedig az őrzött fájdalomé? A menekülési, kapcsolódási problémáink nagy része pedig a zaklató energiáknak köszönhető? A zaklató energia bennünk van, a külvilág csak tükrözi. Aki menekülésre késztet minket, annak az energiáját magunkban kell rendeznünk. Lehet egy elmúlt élet árnya, egy karmikus minta, ami már rég megoldódott, csak beragadt. És természetesen kapcsolódik hozzá egy érzés, amelynek még talán nevet sem adtunk. Csak velünk van születésünktől. Feszeget, görcsös, menekülős állapotokat okoz, eltérít minket a sorsutunktól.
Megjönnek az információk, csak olvasnunk kell a jelekből. Nem túlagyalni, túlgondolni, érdekből kapcsolódni. A belső béke állapotai egyre nagyobb gyógyító erővel bírnak. Ez egy a mellkasnál megjelenő, magától áramló, gondolattalan állapot. Kitágítja a tüdőt, csak lüktet és lebeg az áramlásban, a létezésben az ember. Mint amikor a víz tetején képes valaki lebegni, rábízva magát az áramlásra. Nincs mozgás és gondolat. Csak a lebegés.
De térjünk vissza a jelenhez. Legalább 4-5 generáció hibás kapcsolódása kér rendezést.
A karma feloldásnak egyik módja, ha a múltat megidézve, érzelmeinket másképpen éljük át. Az érzés, érzetek, vagy azok hiánya (vagyis az elfojtás) tartja fent az állapotainkat. Hiába tudjuk, gondoljuk, hogy másképpen kellene megoldanunk, átélnünk egy helyzetet, ha a mögötte lévő érzés még fájdalmakkal teli. Elrejtjük, megkövesítjük, vagy újra és újra megéljük. A belső feszültség haragot tart fent. Ez a harag érzés sokszor nem is beazonosítható, mert elfojtjuk ösztönösen. Néha kirobban a legváratlanabb esetben, ha nyomás alá kerülünk. De legalább észleljük és rájövünk, hogy kezeletlen fájdalom okforrás van bennünk. A harag érzés nyomó, feszítő, fuldokló állapotot okoz. Az allergiák is ebből fakadnak.
Az aurában benne van minden téridő megélés, amely a földi világban, vagy bármely más világban megélésre került. Mindig annyi aktív, amelynek az újraértékelése zajlik. Mint a hagyma héjai, úgy rétegeződnek egymásra. Ezek az információk érzelmi alapúak, jelzésűek az emberi részlegben. Negatív érzelem, pozitív érzelem. Vagy nincs érzelem. Ez a lehető legrosszabb, mert leáll a folyamat. Ugyanakkor a megfelelő ideig fenntartva, egy érzéketlen állapot képes arra, hogy a negatív érzelmeket kiüssük. Megfelelő ideig fenntartva. Mint amikor leállítjuk a számítógépet, mert már nagyon lassú, vagy lefagy. Leáll a beragadt program. Újraindítva a gép ismét gyorsan tud dolgozni.
A különböző függőségi betegségek hátterében is a beragadt, negatív érzelmek állnak. A tudattalan fájdalom, amely állandó rossz érzést okoz, hozzá kötődik valamihez, ami elvonja a figyelmet, a fókusz a fájdalommintától.
Az aura hagymahéjaiból szövődik a sors, bizonyos kombinációk szerint. Mint egy hosszú láncolat, úgy kötődnek egymáshoz a generációk sorsai. Mindegyik generációban felerősödik, akitivizálódik egy kombináció. Vagy több kombináció, az erőviszonyoktól függően. Egymáshoz kapcsolódnak elválaszthatatlanul. Jó esetben egymásra épülve, kiegészítve egymást. Rossz esetben hibás kapcsolódásokkal. De természetesen csak az emberi agy szemszögéből nézve van jó és rossz. Mindig minden valaminek a következményeképpen jön létre. Tehát javításra szorul és a sors megadja a lehetőségeket. És hozzá az eszközöket.
A sorsot irányító erő kiválasztja azt a negatív információt, amely átértékelése nélkül okafogyottá válik a vérvonal tovább fűzése az anyagban. Először a nagy egész, az emberiség szempontjából zajlik értékelés, majd a lélekcsoport szempontjából, majd az egyedi család szempontjából nézve kerül kiválasztásra az egyed sorsának összefűzése. Mindez természetesen igazodik ahhoz, hogy a Föld tér idő mátrixában éppen milyen időszak kerül előtérbe.
A feladat csomaghoz hozzá kerül a megélt pozitív tapasztalat , és a szellemi töltés is, pontosan azért, hogy az ember azt is tudja, miképpen kell megoldani a problémát. Mindez erőt ad szembenézni a félelmeinkkel.
Ha a Most idejét is megnézzük, egyértelműen látszódik, hogy itt már a hagyma mélyrétegeiből idéződnek fel pozitív és negatív érzelmi kódok. Ilyenkor olyan sorsok szövődnek, olyan emberek születnek, akik az eredetben képesek megidézni probléma forrásokat, és megoldásokat.
Egy-egy sors képes nagy léptékű átértékelésre, a vérvonalon, a közös emberi tudatban és egy távolabbi galaxisban is.
Egy emberi testben, sorsban megjelenhetnek ősi ellenségek a vérvonalról. Ez komoly belső háborúkat hoz.
Például valaki egy sorson belül megéli, hogy milyen lehet elárulni a társát, és milyen az, ha őt árulják el.
Megcsalni a párját, és átélni, hogy őt csalják meg.
Elhagyatott gyermeknek lenni és elhagyni egy gyermeket.
Apáca és prostituált egy életen belül.
Isten tagadó és hithűvé válni. Vagy fordítva.
Mindemellett mindenkinek van egy sötét és egy fénylő oldala. A sötét oldal nem rossz és a fénylő nem jó. Soha ne címkézzünk fel semmit. Mindegyik egy erő, energia. Amit a becsületes életre törekvő ember átalakít önmagában. A fényt elszürkítheti, vagy a sötétséget kifényesítheti. Ez már az egyedi emberen múlik.
A Kapcsolódások minden szinten átértékelődnek. Mester és tanítvány között. Párkapcsolatban. Szülő gyermek kapcsolatban. stb… Ez már rég túlmutat az emberi értelem tudatosságának határain. Nem láthatjuk át a mélységeit, magasságait.
Hogy engedjük vagy küzdünk vele, az már agyban dől el.