Az Igazság keresésének útján át kell kelni az értelem és az érzelem szikláin. Mindezt azért, hogy megszűnjön bennünk a félelem a hatalommal bíró emberek felé. Legyen az spirituális, tudományos, családi, vallási, politikai. Az értelem hegyén felmászva megtanulunk átlátni az illúzión.
Az érzelem hegyén megtanuljuk kezelni a félelmeinket.
A szabadság ösvényére léphetünk a hegyek megmászása után.
Az elmúlt hónapokban hol az egyik, hol a másik hegyen találtuk magunkat hajnalra. Átkeltünk egy félelem ösvényen, majd meg kellett látnunk a vetített képeket magunk körül. És önmagunkban.
Év végére egy kérdés maradt.
Tudunk-e úgy szeretni, hogy nem tudunk mások felénk irányuló szeretetéről.
Tudunk-e úgy szeretni, hogy a fizikai szemünk nem látja a szeretetünk alanyát.
Mennyi a fájdalom bennünk, ha úgy érezzük nem szeret egy másik ember?
Mennyi a fájdalom bennünk, ha nem látjuk azt az embert, aki után vágyakozunk?
Képesek vagyunk átlátni az illúzió ködén, és megérezni az emberek szeretetét, amelyet szürke megkövült rétegek fednek? Látásunk mire fókuszál valójában?
Képesek vagyunk érezni azt az embert, akit a kezünk nem érinthet, a fizikai szemünk nem láthat?
Képesek vagyunk szeretni minden visszaigazolás nélkül?
Gondoljunk a Mester Jézusi életére. Szeretett úgy, hogy nem értették a szavai lényegét.
Szeretett úgy, hogy megalázták. Szeretett úgy, hogy megfeszítették. Szeretett úgy, hogy bemocskolták igéit. Képes volt átszeretni minden emberi gyengeségen.
A Jézusi élet ránk hagyta a felemelkedés programját.
Engedjük el, hogy szükségünk van visszaigazolásra más emberektől, hogy szerethetőek vagyunk.
Ott belül, mindenkiben ott él egy Lény, aki egyszerű, letisztult létezője az univerzumnak.
Együtt létezik mindennel és mindenkivel, elvárások nélkül.
Hogy Őt mennyi értelem és érzelem kő zárja el, hogy érezzük és lássuk?
Hogy mennyi dogma, tévhit és félelem zárja el tőlünk?
Tegyünk jót. Adjunk önzetlenül. Mondjuk ki a szeretet, az elismerés szavait. Amit valóban hiszünk. Önmagunk és mások felé. Mindig, amikor megjelenik bennünk a szikra, mert meglátjuk mások belső szépségét, és megérint a varázslat. Mondjuk ki, fejezzük ki, elvárások nélkül. Még akkor is, ha csak eszünkbe jutott egy másik ember belső szépsége. Mondjuk ki hangosan, mert elér hozzá az üzenet.
Törjön a megkövült érzelem és értelem. Áradjon a belső szépség és varázslat.
A fizikai szemmel látott valóság a töredéke mindannak, ami valójában létezik. Túlvilág és a látott világ együtt létezik. Érzéseinkben, érzeteinkben ott van minden ősünk. A csillagvilág. Minden távol lévő szerettünk.
Az értelem választ el minket, amely az időt és a látott képeket a maga módján értelmezi.
Ma nincs idő, csak együtt létezés. Együtt mozdulás. Áramlás a maga rendjén.
Írjunk le ma pár gondolatot, amit szeretnénk a jövő évben megélni. Ne konkrét történést, konkrét kapcsolatot, hanem megéléseket. Testi, lelki gyógyulást. Szerelem átélését. Munkában megélt kiteljesedést, értelmet, sikert. stb… Az írás varázsa néha erősebb, mint a kimondott szóé. Írás közben éljünk is benne szavaink varázslatában. Ha készen van, tegyünk az írás mellé egy mécsest, hogy a tűz varázsa is átjárja. A végén tegyük a kedvenc kristályunk alá. Majd eljön az idő, amikor elengedjük egy újabb elem kíséretében, de most még nem.
Áldott, Békés Ünnepeket kívánok mindenkinek!
Köszönöm szépen a válaszokat ? Valóban azt hiszem hogy amit az ősöktöl örokoltem az visszahuz ez igy van. Letelt az első hét ejszaka mar a masodik csakramat tisztitottam hozza is jott egy álom. A parommal öleltük egymast a lepcsohaz ajto elott aztan felneztem es egy repulorol levalt egymas utan ket dolog. Az elso azt hittem rank zuhan de pont mellettunk landolt a pilota ejtoernyovel ulesben ulve, rozsaszin szurke ruhaban volt. Jokedvuen humorizalva meselte h elronlott a gepe o ilyen hobbi repulo es h nem jo volt a szerviz kontarok voltak es igy jart. Aztan elment valamerre. Anyam a lepcson ult, kozben a rossz kisrepulo a szomszed haz mogott landolt ejtoernyovel. Anyammale tunk megnezni, nem volt rajta festek se, a szarnyai is fedetlen fembol voltak, valamiert a kinezete is felelemkelto idegen erzetu volt. Aztan elkezdett szikrazni es mi ayammal kezenfogva rohantunk a sajat hazunk fala moge hogy az majd megved ő bejott a lakasba en kint maradtam.A repulo felrobbant, az emberek osszegyultek, kertem hivjanak tuzoltot de azok nem jottek ki,azt mondtAk mi probaljzk eloltani.Ki vizzel ki poroltoval rohant ki pokroccal csapkodta de egyre nagyobb lett a baj.Mar a masik haz masodik emelete is langolt. Felhivtam a tuzoltokat es uvoltottem veluk amiert nem vegzik el a dolgukat es embereleteket es otthonokat veszelyeztetnek. Aztan beneztem az ablakon a lakasba es lattam hogy eg…. Meg anyam ruhaja is langolt Berohantam. Becsuktam az ablakokat h ne jojjon be a tuz. A szoba nem egett csak a fenyek csaptak be. Anyam ruhaja a polo alja viszont langolt pont a 2-3 csakra magassagaban.Kezzel simitva oltottam el.Aztan mondtam maradjon nyugton erre lefekudt betakarozott egy vastag paplannal es elaludt.Mire kiertem az ajton a tuzoltok is ott voltak es eloltottak a gepet a hazat mar csak fust es korom maradt, s egy nyugalom-szomorusag erzessel ebredtem. Mi lehetett ez?
Férfi-nő kapcsolatból indulsz, ami az élet alapköve. Felfelé nézel, a csillagvilágtól várod a szabadság érzését, ami pedig a távlatokban való szemlélődésből fakad. Ez amúgy így is van. Itt hiba mutatkozik. Lezuhan a szellemi vezetőd, a felsőbb éned. Még lehúzza az anyagi valóság, hiba van a rendszerben. Anyánál is ott volt már a rendszerhiba. A szomszéd kertjébe esett le a szabadság hordozója, ami ebben az esetben a túlvilágra utal. Megjelenik az idegpálya zavar is. Az idegrendszerünk a kapcsolat fenntartója a többi világgal. Elhangzik, hogy nektek kell a problémát megoldani, nem húzódhattok vissza saját védelembe, nem várhattok mástól megoldást. A tűz egy érzelem elburjánzását mutatja. Harag. Anyaát még felemésztette a harag, az emberi kapcsoaltait tönkretette. Te gyógyítani kezded, és akkor megjön a segítség is. Ismerve némileg a sorsodat, összeláttad mindazt, ami mögötted van. Feljött az érzés, amire nagyon kell vigyázni és mindig mögé kell nézned, hogy ne légy rabja senkinek és semminek.. A harag.
Köszönöm. Ez most nagyon telitalalat. Az elmult par het magambanezesenek keseru felismerese az volt hogy amitol a legjobban feltem kezd bekovetkezni, egyre inkabb raismerek h kezdek gondolkodasban viselkedesben szavaimban anyamra hasonlitani. Aztan megkerdojeleztem azt is hogy o volt e a hibas v az eletbeli tortenesek tettek azza. Kiindulva abbol hogy a jora torekszem de igen…egyre csalodottabb es „anyam felfogasu” lettem. A hibam teszi ezt a rossz vilaglatast? Vagy a vilag formált engem ilyennê? Nem tudom . A harag, igen meg a sertodottseg a teljesen jogosnak velt szavak amiken kesobb elgondolkodom de visszacsinalni nem lehet. Lassan az en emberi kapcsolataim is nullan lesznek és mar nyitni sem tudok az emberek fele. Total befele fordulas. Idegpalya, anyam is panikbeteg volt, en is az voltam legyoztem evekre elmult idoszakban egyszer ketszer elohott a roham….gondolom a temakorrel valo szembenezes hozta fel. Jo lenne kitakaritani .Ezert es ilyenek miatt erzem oseim orokseget rohadtnak. Nagyszulok is hordtak mar anyai agon abbol a par dologbol amit ismerek roluk. Fuggesszem fel a csakratisztitast es kodoljak a Haragra? Vagy ha folytatom a csakrakat a terv szerint kitisztul megoldodik a harag is? Meg rudok ettol szabadulni? Hogyan es miert lehet hogy igy ural es kiser egy szornyu torz korlatozo dolog egy embert generaciokon at? Mibol szulethetett ez a harag? Anno a felsobb en tema, akartam a kapcsolatot de sose jott ossze ereztem h valaminem ome, hogyan hathat egy erzes a legfelsobb tiszta valómra ugy hogy meg azt is tönkreteszi? Ne haragudj h ennyit kerdeztem
Kijött a felszínre az a genetikai hagyaték, amely lefogja a szabadságodat. Tudom nem vígasztal, de mindenkinek megvan a maga keresztje. Van aki szembenéz vele és a megoldására törekszik, és van aki elnyomja, menekül előle.
Amikor kijön a felszínre egy probléma halmaz, annak kell időt adni, hogy átfusson, meghozza a maga felismeréseit. A mindennapokban megjönnek hozzá az élethelyzetek. Nem tartom jónak, ha még egy lapot húzol rá, és tovább kódolsz. Várj egy hetet a kifutásra. Az idegrendszer beleroppanhat a túl sok teherbe. Mármint ha egyszerre több program is fut. A most futó programod forrása a harag. Ki kell mondani a harag okát. Hangosan. Aztán engedni, hogy elmenjen tőled. Volt ahogy volt. De nem mindegy hogyan lesz. És ez rajtad múlik egyedül.
Kedves Évi es Omah es a Többiek.? Boldog Karacsonyt kivanok. Örülök hogy ujra irsz. Meg a nyaron egyszer almodtam meg veled is kodolas utan, majd ha kicsit tobb idom lesz leirom.Igyanis azota sem felejtettem el azoval gondolom fontos lehet. De igy addig egy Karacsonyi sztori . Ugy dontottem h minden heten egy csakra, a gyokernel tartok. Azt almodtam hogy a tojast ahogy hazahoztam, mindennek nekiutottem s szinte mind torott, volt ami romlott is volt ahogy szedtem volna elo…aztan tegnap ebrenletben sutottem az osszes tojasnak dupla sargaja van amit hasznaltam. Jelenthet ez valami? ?
Nekem ez jutott eszembe:
Valamikor régen (ki tudja milyen okból) letértünk arról az útról, amit megálmodtunk / elterveztünk / elindítottunk. „MEGTÖRT (és ELVESZETT) bennünk valami”… sokakban többször is… ahogy tévelyegtünk, vagy éppen kerestük (és jártuk) a hazavezető utat.
Miközben megtörtek és bezáródtak bennünk az előkészített utak (mint az életünkhöz / megtapasztalásunkhoz adott TÉR), egyre fogyott bennünk az élet-tér (és az élet-erő).
Amikor tényleg [komoly szándékkal (!)] már a HAZAFELÉ VEZETŐ ÚTON haladunk (és a felszínre emelkedő nehézségeket rendezzük / megszüntetjük az életünkben), újra megnyílnak számunkra a korábban megtört (ideiglenesen bezáródott) utak. Nekünk magunknak is elő kell készülnünk az ezekhez való visszakapcsolódásra [ha nem válaszjuk azt, hogy teljesen lezárjuk a korábban megszakadt utakat].
Amikor a megszakadt (vagy akár most újonnan választott) utakhoz (tapasztalatokhoz) „TÉR” „adatik” a számunkra, az élet-építéshez szükséges belső ERŐ is megformálódik bennünk.
A tojásokban lévő kettő „élet” jelentheti annak a „többlet” (1) TÉRNEK és (2) ERŐNEK a berögzülését / tényleges megformálódását az életünkben, amely nem csak a megkezdett (választott) útjainkhoz vezet vissza, hanem ami emellett ahhoz is szükséges, hogy RENDEZZÜK [= TOVÁBBFOLYTATHATÓVÁ MEGFORMÁLJUK] azokat a tapasztalatainkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az elkövetkezőben (önerőből is) Irányban tudjuk tartani az életünket [ne szakadhassanak meg a választásainkon alapuló megtapasztalásaink].
A Sors-Rendezéshez „többlet”-erő szükséges. Nagyon sok korábban elindított sors-rendezés „azon bukott el”, hogy a teremtő nem tudta befogadni a rendezéshez szükséges „új erőt / többlet-erőt”.
Érdemes tudatában lenni annak, hogy a SORS-RENDEZÉSHEZ [vagy akár egy ÚJ-KEZDET ELINDÍTÁSÁHOZ] általában „több” erőre van szükség. A növények az Új-Kezdetük elindításához szükséges belső-erőt a rügyben vagy a magban „tartalékolják”.
Érdemes tudatos légzéseket végezni olyan formában, hogy a figyelem terjedjen ki a teljes testre [és az életünkhöz tartozó minden megformáltságra, így a szellemi (ön-lényegi) testre is, az életünkhöz tartozó belső áramlásainkra is]. Ha a nyugalom állapotában vagyunk, érdemes a szívre összontosítani a figyelmet [a fizikai szív közepére, nem pedig a csakrára!], és a szíven át (vagy akinek úgy megfelelőbb, annak a „gyökereken” keresztül) tudatosan befogadni a testbe azt a többlet élet-erőt [és Teret (!) is], ami a választásainkon alapuló megtapasztaláshoz és az életünk Irányban-Tartásához / Megóvásához szükséges.
Ma már nem tudunk annyi többlet-erőt behívni a testünkbe, ami zavart okozna. Ha mégis „soknak” érzékeljük, azt azonnal jelezni kell, és kérni a többlet-erő befogadásának lelasssítását (vagy annak az Ellenőrzését, mi okozhatja a nehézség-érzetet).
A döntésed, hogy minden héten egy csakra, tökéletesen illik az időszakhoz. A jövő évben végig kell haladni hónapról hónapra a csakrákon. Úgy, hogy közben a csillagtér, a Föld mélységei, az élettér, a test, lélek kapcsolatát rendezzük magunkban. Ez tudja megváltoztatni a jövőt. Eddig darabokban, részekben történt. Nem állt össze mindez egy összillő puzzle képpé. A kockák összevissza vannak még. Most egybe kell majd olvasztunk. A tojás, a petefészek sejtjeivel analóg ebben az álmodban. A petefészekben van az ősök programja. Úgy véled még, hogy a vévonalad, az őseid rád hagyott öröksége rossz. Miközben a valóságban már komoly erőt jelent. Ezt kellene átértékelned. Az ősökhöz való kapcsoaltod.
A csakrákról [mint kapcsolódási területekről] korábban azt értettem meg, hogy az anyagi-testen belüli 1+6 csakra az a „szükséges minimum”, ami nélkül nem képes az élet berögzülni / élni a testében. Az Élet-Virága szimbólumban ez a középen lévő kör ( a szív-terület) köré felépülő első hat kör (az ’élet-mag’).
A középen lévő SZÍVCSAKRA ALATT és FELETT 3-3 (testi) csakra ahhoz szükséges, hogy az anyagi-test működőképes legyen.
Ahhoz, hogy fejlődni / kiteljesedni is tudjon az anyagi-testben élő élet, továbbá képes legyen másokkal harmoniaként megnyilvánuló kapcsolódásokat megformálni / megnyilvánítani, az ANYAGI-TEST ’ALATT’ ÉS ’FELETT’ legalább további 3-3 csakra tudatos működtetése szükséges. Az Élet-Virága mintában az 1+6 kör köré felépül a következő 6 kör.
A TEST ’alatti’ ezen további három kapcsolódási terület [mint mélyebben lévő gyökere az életnek) rögzít hozzá a bolygó-valósághoz [az Élet-Térhez], ezek teszik lehetővé azt, hogy megérteni legyünk képesek az itt megtapasztalható Élet-Rendszert / Harmoniát, továbbá azt, hogy közvetlen belső összekapcsolódást formáljunk meg az életünk (természetes) Gondozóival.
A TEST ’feletti’ három csakra a más teremtőkhöz való kapcsolódásaink megformálásához szükséges. Nem csak a hozzánk közelebbi társakhoz való kapcsolódás lehetőségei nyílnak meg innen, hanem a távolabb lévő társainkhoz való közvetlen összekapcsolódások is [kiindulva a ’gyökerekből’, kiindulva a szívből].
Kettő részletben küldöm a gondolataimat, így talán elfogadja a rendszer.
ELSŐ rész:
Az ’egyedi sors’ számotokra teljesebben értelmezhető ’mostani üzenete’ mellett Beatrix álmáról nekem más is eszembe jutott.
A kezdő képben a ház előtt ölelkező pár annak a HARMONIKUS ALAP-ÁLLAPOTNAK (eltervezett élet-útnak) a képe is lehet, amellyel korábban belenyílt egy éppen elinduló új teremtő-szakaszba. Ez akár olyan Új Irány is lehetett akkor régen, hogy a teremtők az egymáshoz való közelebb-kerülésnek (és így a Szeretetnek) egyre újabb formáit építhessék fel úgy, hogy az egyéni élet-utak ilyen újabb összekapcsolódása az ’Egységben’ újabb Harmoniákat eredményezzen. Minden készen van egy új élet-szakasz elindításához:
(1) készen van az (Életet GONDOZÓK által Adott -és-Megformált) Új ÉLET-TÉR,
(2) az ott élő teremtők is felkészültek [az életükben berögzültek az Új Választásaik (összecsendüléseik), az életükhöz hozzákapcsolódott a Személyes Élet-Terük (a ház)].
NEM BENNÜNK-itt-élő-teremtőkben EREDŐ OKOKBÓL a Föld eddig egy olyan Közösség volt, amelynek az ÉLET-TERE „sérülékeny” volt. (Mára ezek a sérülékenységet eredményező okok megszüntetésre kerültek.)
Amint elkezdődött egy-egy Új Élet-Szakasz, a hozzá tartozó [újonnan megformált] (1) KÖZÖS ÉLET-TÉR és (2) a Személyes Élet-Terek „nem tudták megakadályozni” azt, hogy „idegen” („hasonló”) minták is megérintsék (így megfertőzzék az Új ÉLET-TERET).
Akik ezt felismerték, elkezdték „játszótérnek / kipróbáló-térnek” „használni” ennek a Közösségnek az ÉLET-TERÉT. „Felelőtlenül” a saját „terveik” „kipróbálására” kezdték „felhasználni” az ilyen „idegen” (= a Föld Közösségéhez nem tartozó) teremtők a Földön élő teremtők Életéhez Adott Élet-Tereket, nem törődve azzal, hogy az általuk így (1) idegenséggel megfertőzött, vagy (2) ténylegesen elpusztított Élet-Tér „ELVESZI” AZ ÉLET (A SAJÁT ELŐKÉSZÍTETT VÁLASZTÁSOK) MEGTAPASZTALÁSÁT AZ ITT ÉLŐKTŐL (ténylegesen megfosztják a Szabadságuktól az itt élő teremtőket).
Lehet az anya és lánya képe egy BELSŐ ELTÁVOLODÁS (vagy akár a tér-vesztés következtében MEGHASADT ÉLET) képe is. A Közösen használható Élet-Tér ELváltozott (vagy akár részben el is pusztulhatott) a „felelőtlen” (még a pusztítása után is humorizáló és „angolosan távozó”, a felelősség alól „kihátráló”) „kísérletezés” következtében.
Az „idegen pilóta” pusztítást és szemetet hagyott maga után, elvette az előkészített élet lehetőségét az ott élő teremtőktől.
Talán az első segítségkérés azok felé irányult, akik ezt a bajt okozták (mivel ők okozták a bajt, az elváltozás kijavításáért ők felelősséggel tartoznak). A felelősségük fel-NEM-vállalását mutathatja az, hogy nem foglalkoztak a kéréssel. A ’helyben élőkre’ „hárították” a kijavítás és romeltakarítás felelősségét, akik nyilvánvalóan nem voltak felkészülve a mások okozta károk megszüntetésére.
Mivel az itt élők teremtéseihez adott Élet-Tér jelentősebben megsérült, ez azt jelentette, hogy az itt élő teremtők NEM TUDTÁK ELKEZDENI A SAJÁT VÁLASZTÁSAIK SZERINTI MEGTAPASZTALÁST, vissza kellett húzódniuk a saját testükbe (házukba), és meg kellett próbálniuk életben maradni (és az elindított Új-Kezdeteik alapjait megóvni) addig, ameddig az Életüket GONDOZÓK képessé válnak a megsérült ÉLET-TÉR [és az itt élők Élet-Alapjának] kiigazítására.
MÁSODIK rész:
Az anya lehet a képben egy olyan Választott Tapasztalat képe (vagy egy olyan Gondoskodási tapasztalattal rendelkező saját élet-rész), amelynek a megformálásához / élővé-válásához Adott Élet-Tér megsérült, és ezért nem tudott az az elindított élet-út-rész megformálódni.
Azért, hogy „ne bomoljon vissza teljesen” a benne megformált Új-Kezdet (harmonia), ’Alvó-Kóddá’ vált [egy olyan belső takarásba / gondoskodásba került ez az élet-rész, amely megakadályozta a teljes visszabomlását, így lehetőség maradt arra, hogy később (az Élet-Alapok GONDOSKODÓK általi kiigazítását követően) ezt a Választott Tapasztalatát felépíthesse az élet].
Az alvó-kódok mindannyiunkban azok a korábbi Választásaink (vagy megakadt / megszakadt teremtéseink), amelyeket Rendezhetünk az életünkben. Bizonyos tartamonként mi magunk is ’rájuk nézhetünk’, ellenőrizhetjük, hogy mikor tudjuk ezeket a Rendezéseket beilleszteni az életünkbe.
A Rendezés módja lehet az, hogy
(1) teljesen lezárjuk azt a korábbi Tapasztalatot (nem folytatjuk),
(2) vagy valamilyen Választott Rendező-Út során folytathatóvá megformáljuk.
Belső utakon segítséget kap ma már mindenki ahhoz, hogy MEGÉRTSE, milyen korábbi-Választása van a megszakadt útban, mi okozta a megakadást, és hogyan javítható ki. Ezek a megértések az alapjai annak, hogy felelősséggel rendelkezhessünk a megszakadt utak TOVÁBBI SORSÁRÓL.
A kép talán annak a megértésében segíthet, hogy egy korábbi Tapasztalat alvó-kóddá válását „idegen behatás” okozta (a teremtőnek magának nincs saját felelőssége abban, hogy nem tudta valóvá-formálni egy korábban szabályosan elindított Új-Kezdetét)(ilyenkor nagyon sok ’Könnyítés’ is segíti az alvó-kód életbe-visszavezetését).
Az ’alvóvá’ vált élet-rész ’visszavezethető’ az életbe (folytathatóvá megformálható)(akár most, akár majd később), vagy teljesen le is zárható. Ez a saját választástól függ most.
Az alvó-kód leggyakrabban a szülő-és-gyermeke, esetleg a jegyes-pár képében vált a számomra érzékelhetővé. Egyszer találkoztam már a testvér-pár képpel is.
Azt értettem meg, hogy akkor kezdődhet meg bennünk egy-egy alvó-kódunk életbe-visszavezetése [Rendezése, folytathatóvá megformálása], ha nem érzékelünk már bizonytalanságot ezen belső élet-részünk (belső ’társunk’) iránt, és ERŐSSÉ FORMÁLÓDOTT AZ A SZÁNDÉK ÉS SZERETET, HOGY ’EGYETLEN PILLANATOT SEM SZERETNÉNK MÁR NÉLKÜLE ÉLNI’. A SZERETET nagyon fontos, hogy Rendezni legyünk képesek egy addig elérhetetlen élet-részünket. Az eddigi megértésem szerint az, hogy egy alvó-kódunkat a gyermekünkként / szülőnkként / jegyes-párunkként vagy testvérünkként ismerjük-e fel, azt is mutatja, hogy milyen gondoskodó (!) szeretet-forma szükséges bennünk ahhoz, hogy ’visszafogadhassuk’ (újra részévé váljon az életünk áramlásainak).
Az ’anya’ ’ruhájának’ ’megégése’ talán utalhat azon élet-rész bezáródásának formájára, és talán arra is, hogy egy kis mértékben ténylegesen megsemmisült / visszabomlott azon Tapasztalat ’előkészített’ (?) ’gyökere’ (?), ugyanakkor az Elváltozás kisebb mértékű, a megsérült rész visszaépíthető (hiszen a Tapasztalat csak ’alszik’, nem pusztult el). Valószínűleg ezért fontos most nagyobb figyelemmel fordulni a ’gyökér-terület’, illetve az ’elosztó-csakra’ felé.