Violától küldte át ezt az írást.Próbálok olyan írásokat közzé tenni, amik szerepeltek már régebbi látásaimban. Illetve valami mozzanat már megjelent. Adott szálak mentén szeretnék haladni. Ebben az írásban a sorskönyvek elrablása a mozzanat. Inanna nem a saját eszközeként kapta, tehát jogtalanul használta.
Inanna a sumér mitológia egyik legnépszerűbb és legérdekesebb alakja. Sumérban nem volt hozzá fogható égi személyiség. Inanna volt az egyetlen istennő, aki maga vezette az égi bárkáját és akár harcolni is tudott vele ha rákényszerült. A mítosz szerint egy földi nő volt, akit nem sikerült a felszínen dolgozó annunakiknak elcsábítaniuk. Inanna ellopta az annunakik szárnyát (repülőgépet) és felrepült vele az égi városba Anu színe elé.
A mindenség urának megtetszett a földi lány bátorsága ezért úgy döntött istennővé teszi s így kapta az Inanna (az ég úrnője) nevet, ami az annunaki között használt címére utal. Mivel Inanna a Föld szülötte volt visszaszállt a felszínre immáron nibirui jogokkal felruházva és elkezdte kiépíteni a maga kis birodalmát. Urukot tette meg kultusza központjává és mindent elkövetett azért, hogy a saját városát minden városállam legnagyobbikává tegye.
Ehhez azonban egy „mágikus” eszközre volt szüksége és úgy döntött megszerzi az Eriduban uralkodó Enkitől, a varázslatok urától a nagyhatalmú sorstáblákat (tup simti). Inanna csellel leitatta Enkit és ellopta a táblákat. Az istennő ezután az égi bárkáján sebesen Uruk felé vette az irányt és miután hazaért azonnal felvértezte a városát a sorstáblák védelmező erejével.
Ezek a sorstáblák annyira erős hatalmi jelvények voltak, hogy még az őrjöngő Enki által Uruk ellen küldött óriási tengeri szörny támadását is visszaverték s igy a varázslatok urának végképp bele kellett törődnie abba, hogy elvesztette a hatalma alapját képező sorstáblákat. A történet azonban itt nem ér véget, éppen ellenkezőleg, még csak most kezdődtek a nagyszabású események, amelyek megváltoztatták az emberiség addigi életmódját. Új találmányok jelentek meg ebben a korban.
Olyan tudományos-technikai áttörések történtek váratlan hirtelenséggel, mint a kerék, az írás vagy az ökörfogatos eke megjelenése. Történelmileg és régészetileg is bizonyított tény, hogy a mezopotámiai kultúra ebben az időszakban az Uruki kultúra idején ért a legnagyobb fejlettségre, ekkor volt a legerősebb az Inanna kultusz a térségben. Valóságos templomkörzetek jöttek létre a városban és minden jel arra mutat, hogy valamilyen forradalmi változásnak kellett történnie, hogy a háttérben meghúzódó Uruk egyszeriben lekörözve a nála sokkal fejlettebb Eridut valóságos kulturális központtá nőtte ki magát. Ezt a változást csakis mesterségesen idézhették elő méghozzá a sorstáblák segítségével, amelyek lehetővé tették Uruknak, hogy vezető technikai fölényt szerezzen a többi városállammal szemben.
http://osihimnuszunk.network.hu/blog/osi-himnuszunkat-kedvelok-hirei/inanna-egy-igazi-taltos-jellegu-uralkodo-istenno
A me erők:
En-ség
Istenség
A szent és örök korona
A királyság trónusa
A szent jogar
A királyi jelvények
A szent sír
Pásztorság
Királyság
Tartós „asszony”-ság (termékenység?)
„Isteni hölgy” (papi hivatal)
Isib (papi hivatal)
Lumah (papi hivatal) – „fenséges ember”
Guda (papi hivatal)
Igazság
Az alvilágba való lemenetel
Az alvilágból való feljövetel
Kurgarra (egy eunuch)
Girbadara (egy eunuch)
Szagurszag (egy eunuch)
A csatazászló
Az áradás
Fegyverek (?)
Szexuális érintkezés
Prostitúció
Törvény (?)
Rágalmazás (?)
Művészet
A szentély
Szent prostitúció
Guszlim (hangszer)
Zene
Öregség
Hősiesség
Hatalom
Gyűlölködés
Becsületesség
A városok lerombolása
Siránkozás
A szív megörvendeztetése
Hazugság
Fémművesség
Írnokság
Kovácsmesterség
Bőrművesség
Építőmesterség
Kosárművesség
Bölcsesség
Figyelmesség
Szent megtisztulás
Aggodalom
Rettegés
Harc
Béke
Fáradtság
Győzelem
Tanács
A nyugtalan szív
Ítélőképesség
Elhatározás
Lilisz (hangszer]
Ub (hangszer)
Meszi (hangszer)
Ala (hangszer)
Engem nagyon emlékeztet a jí-king kuákra, abból is 64 van, és sok összecseng, valószínűleg nem pontos a fordítás.
Kedves Évi!
Ma egy honlapon, Eridu város neve került fel, amelyről a vikipedia az alábbiakat írja:
Majd ezzel kapcsolatban egy név Éa, egy isten Szimbóluma egy kecskebak-fejű, hal testű kettős lény-
Eridu (??, NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város. Az ún. Eridu-kortól, az i. e. 6. évezredtől 600-ig lakták. A hagyomány szerint itt épült az első templom Mezopotámiában, Enki (akkádul Éa), a vizek és bölcsesség istene tiszteletére, az Éabzu.
Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI[G], ???) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz. Kultuszközpontja Eriduban az Éabzu szentélykörzet volt. Gyakran használt névváltozata a „Nudimmud” („aki készít”), amely teremtő jellegére utal.
Akkád neve a sumerből átvett Éa, a „víz háza”. Ő az istenek közül a legokosabb, gyakran ő hozza helyre a többi isten hibáit. Szimbóluma egy kecskebak-fejű, hal testű kettős lény-
Az istenek világa a két őselemtől, az édesvíz Abzutól és a sósvíz Tiámattól származott. Az ő gyermekeik voltak Lahmu és Lahamu, akik viszont Ansart és Kisart szülték, akik pedig Anunak, az első főistennek, az istenek atyjának szülei voltak. A vezető sumer istenhármasba tartozott Anun kívül két fia, a Kitől született Enlil és a Nammutól született Enki. Az istenek azonban zavarták Abzu és Tiámat nyugalmát, ezért elhatározták, hogy elpusztítják őket, ám Enkinek sikerül elaltatnia Abzut, majd megölnie. Ezután teteme, az Eridu melletti tó, az Abzu partján megépíti palotáját, az Éabzut („Abzu háza”, „az édesvíz háza”), ami a mitológiában lakása, ill. a történelemben szentélykörzete lesz. Az Enki és Eridu mítosz szerint mintegy kiemeli Eridut a vízből. Enki itt őrzi a me erőket, amivel a világ sorsát megszabja.
Az Enki és Ninmah eposz mondja el, hogy kezdetben nem voltak emberek, ezért az isteneknek maguknak kellett dolgozniuk. Enki eközben az ágyában aludt, ezért nem hallotta panaszukat, de anyja, Nammu felkeltette és Enki ezután agyagból meggyúrta az emberek prototípusait és sorsot szabott nekik a me erők birtokosaként.
Az Enki és Ninhurszag eposz Tilmun – a mai Bahreinnel azonosítják – szigetén játszódik, amelynek leírásában nem nehéz felismerni az Édenkertet. Enki édesvizet fakaszt felesége, Ninszikila („szűzi úrnő”) kérésére, majd megkívánja a tőle született lányát, Nintut („a szülés úrnője”), akitől megszületik neki Ninmu („a növényzet úrnője”), akitől pedig Ninkura („a hegy úrnője”), és akitől pedig Uttu („takács”). Enki Uttut is megkörnyékezi álruhában, de ő kikaparja magját és elhinti a földön, amiből nyolc növény sarjad ki. Enki mindegyiket megkóstolja és előírja a rendeltetésüket, azaz Enki a mezőgazdasági kultúra megteremtője. Ide kapcsolódik a Lahar és Asnan mítosz, amelyik az istenek ellátására rendeli a „juh” és „gabona” isteni megszemélyesítőit.
Az Enki és a világrend mítoszban Enki útnak indul és elterjeszti a kultúrát a Tigris és az Eufrátesz mentén. E hagyomány késői továbbélése lehet Bérósszosz Óannésza. A kultúrateremtő szerepkörben az Enmerkar és Aratta ura című eposzban ő szünteti meg az aranykort azzal, hogy az addigi egységes nyelv helyett mindenkinek saját nyelvet ad. Megtermékenyíti a földet és „megszabja a sorsát”. Megteremt az ekét, kapát, téglavető formát, és a gazdasági ágakat egy-egy isten gondjára bízza. Enkimdu („Enki teremtette”) lesz a csatornák és árkok gondozója, Szumukan – a hegyek istene – a növényekkel és állatokkal megtöltött völgyek oltalmazója, Dumuzi, a pásztor, pedig az aklok és karámok őrzője.
Szerepének, mint a világ sorsát megszabóénak, átértékelését jelzi az uruki eredetű III. uri dinasztia idején Innin javára a Innin és Enki mítosz, amelyben Innin csellel megszerzi tőle a me erőket és Eriduból magával viszi Urukba.
Még több minden merül fel ezzel kapcsolatban (me erők,) egyenlőre ennyit másoltam be.
Ha a kutatáshoz hozzájárultam ezzel, szívesen tettem.
Szeretettel: Csilla