Csilla hívta fel rá a figyelmet. Köszönjük.

A forrásuk:

http://terrabenedicta.com/tortenelem/gyokereink/hunor-es-magor/

Kiemeltem annyit belőle, amennyit igaznak látok, vagy inkább amennyi fontos most számunkra. A nevek és az alakok számomra itt kissé össze vannak keveredve, de nem ez a fontos, és természetesen mindenkit más érint meg. És talán a keveredés is letisztul a napokban.

A leány gyermek fontos a mi számunkra. És az ikerség. Egy fiú és egy leány született mindig, minden misztériumban. És az én olvasatomban nem Belárnak hívják a leányt, aki Ménróthtól született. Nehéz is tényeket pontosnak hívni ekkora idők távlatából. Összemosódnak már a személyek, hisz a történetek ismétlődnek más névvel, más időkben, más szituációkban.

Jézusnak is volt egy leány testvére, aki nagyon fontos szerepet játszott a jézusi misztériumban, és a mi világunkban. Vele volt végig. Mária Magdolna alakját sokszor egybeolvasztják vele.

Valami mód ezeknek a leányoknak a szellemisége talál haza a szellemi családjába ez év decemberében. Ő eddig cseléd volt, névtelen és otthontalan, és világunk ősanyja. Csak így tudták fenntartani a vérvonalát. Elrejtve, néhol felbukkanva, erős lenyomatot hagyva.

Ménróthnak és Enéhnek ikergyermekeik születtek. Egy fiú és egy leány.

Végül fogságba ejtették a leányt, Belárt. Hosszan és kegyetlenül vallatták, kínozták, s majdnem megölték.

Amire egyikük sem számított, az volt, hogy e csodás teremtmény olyan erővel bírt, hogy nem fogott rajta a méreg. Bár kómába esett, de mikor testvére rátalált a kriptában, egyetlen szóval fel tudta ébreszteni. 

Két nép nőtt ki e közös gyökérből: Hunor népe és Belar népe, két örökkévaló testvérnép.

UN – Garia és BUL- Garia.  (Garia = áradat, azaz nép, ország. Soroljuk fel alaposan a környező országokat, láthatjuk, hogy csak ez a kettő neveztetik Garia végződéssel!) Zászlójuk teljes mértékben egyezik: piros-fehér-zöld, és fehér-zöld-piros.  Csak a nemzetközi szabályok miatt nem lehetett teljesen azonos.

E két nép hosszú évezredeken keresztül szoros kapcsolatban élt egymással. Együttműködésükben az ősi tudást hordozták magukban: a dió, a MAG mintáját. Hun a védelmet adta, a férfi erőt, Bel pedig a fehérjét, a női erőt képviselte.