A mai nap érdemes a belső erőnkre koncentrálni. Energetikailag elég tiszta erők vannak jelen, ezért mindenféle nagyobb zavar nélkül ráérezhetünk saját magunk „kivagyiságára”.

Azt is érdemes átgondolni, hogy azok a sorsok, ahová több mester energia fűződött be, mert a vérvonal képes volt megőrizni, (és nem eladni) az öreg lélek részeket, ők több féle erőt is hordoznak magukban. Mégis kell egy, amely összefűzi a többit. Ehhez a kép, ami feljött, a pápa választás misztériuma. Addig nem nyílik meg az ajtó, amíg a pápát nem választják meg. A választók között ott vannak a nemzetek képviselői, ördög űzök, politikus egyházfők, Szolgálat tévők, mindenki, akiről úgy vélik, hogy bármi köze van egy magasabb szellemi szférához. Amúgy hívhatjuk ezt a napot Mihály Ark mérlegelő napjának.

Most van itt a „pápa választás ideje”, hogy eldönthessük, ki a legbölcsebb bennünk, hogy finoman meghajlítsa és formálja a képességeinket. Az erő átlép mindenképpen a fizikai testünkön keresztül a külvilágba, hogy átalakítsa a teret körülöttünk.

Ami a nem mindegy, hogy indulat, félelem, rosszindulat, féltékenység vezeti ki, és pusztít maga körül, vagy egy szelíd, türelmes, helyzetet átlátó erő lép ki, amely megoldásokat hoz.

A saját példámból el kell mondanom, hogy minden élethelyzetem más megoldást kívánt. Van olyan életterület, ahol szólnom kell magamért, az érdekeimért. Ezeken az életterületeken elfojtottam saját magam, mindig másokat helyeztem előtérbe. El is maradtak az én dolgaim, mert azt senki nem intézte. Ugyanakkor apai ágon örököltem egy olyan mintát, amelyik nagyon önző, csak önmagát látja. Őt mindig elfojtottam, mert a bölcsebbik részem mindig is tudta, hogy az önző én nem fog engem a szellemi úton segíteni. Ebből a kettőből kellene most egy ideális mintát faragnom.

Egy másik életterületen a fiatal lélekrészem miatt a fizikai síkon elmenekültem bizonyos helyzetek elől. Nem tudok elbúcsúzni, képtelen vagyok lezárni bármit is. Itt végtelen alázatot kell gyakorolnom, és meg kell tanulnom az elengedést. Ugyanakkor szellemi szinteken ismerem a bölcsebbik párját, amelyik soha nem menekül el, bármit végig visz, még ha a pokolba is kell elmennie a megoldásért. Halálig és bőven azon túl kísér mindenkit, aki ezt kéri. Itt a régi lezáratlan dolgaim türelmes befejezését, lezárását igényli tőlem a sorsom. Végtelen türelem, alázat és kitartás. És nem szólhatok magamért, hisz én mulasztottam. Meg is jön minden akadályozó körülmény, amit egyenként kell értékelnem, megértenem és átalakítanom.

Minden megoldandó helyzetemnél ott van a kettősség. A Mester és a Tanítvány. És mindenhol másféle a megoldás. A megoldások soha nem egyértelműek és szokványosak a fizikai világ megszokott megoldásai szerint.

Egy dolog viszont mindenhol azonos. A Hit, mint tápláló energia. Van e arról bizonyosságom, és érzem e a legapróbb porcikámban is, hogy ha átkelek a nehézségek tengerén, ha jól osztom be az erőt, amellyel úszom, akkor átjutok a napos partra, ahonnan már csak a bölcsebbik lélekrészem irányítja a sorsomat, és illeszkedik bele a nagy egész rendjébe.

Érdemes itt még év elején mindenképpen úgy gondolkodni saját magunk felöl, mint aki több különböző és sokszor ellentmondó személyiségből épül fel. Ez egy skizofrén állapot, de már elég bölcsek vagyunk hozzá, hogy átlássuk és összekössük a részeket, bölcsen irányítsuk őket. Némelyiket mint egy dacos gyereket, némelyiket mint egy tinédzsert, némelyiket mint egy bölcs Mestert. Van bennünk diktátor, álmodozó, rendszerező, duhaj, majrés, amazon, tündér, angyal, lovag, szélhámos, csábító és hűséges. Ezernyi minta, forma és szín. Hogy mit alkotunk belőle? Ez most leginkább rajtunk múlik. Egyet ne tegyünk. Ne engedjünk a könnyűnek látszó megoldásoknak, vizsgáljuk meg alaposan. Lehet, hogy menekülési útvonal csak. De az is lehet, hogy jól megérdemelt jutalom.

Számoljunk 10-ig mielőtt szólunk.

Veselkedjünk neki, ha nehéz útra akarnak terelni, de látjuk az értelmét egy hosszú távú tervben. Rendszerezzünk, dobáljuk ki a fizikai és szellemi lomokat.

Ha nem látjuk, hogy miféle belső erő törne felszínre, akkor csak lomoljunk tovább, és kérjük az akadályozó minták felszínre jövését. Muszáj a végére járni a akadályozó körülményeinknek, és most minden segíti a megoldásokat.

Pontosan érzem, hogy erre az évre már nem sok újat tudok mondani a napi energiákról, mivel körvonalazódott már az ez évi tennivalónk. Sok tudós ember mutat utat az asztrológia, számmisztika és egyéb területeken. Én pedig már mindent elmondtam, amit tudok erről az évről, és hogy miképpen álljunk a változásokhoz. A tavalyi évre még jellemező volt, hogy minden nap más erővel volt telített, a külső hatások erősek voltak. Most ez valahogy más. Egymásra épülnek a napok, az aznapi megértésünkből fakad a másnap. Jobban az egyedi ember kezébe került saját sorsának irányítása. Már nem kiszolgáltatottja az elementális erőknek annyira, mint eddig volt.

A szellemi szintű változásokról, az univerzális Rendekről szeretnék írni mindenképpen, ha megkapom az Engedélyt hozzá.

Kérdezlek benneteket, hogy miről hallanátok szívesen?