Ezen a héten foglaljuk keretek közé saját érzelmi világunkat, ugyanakkor fejezzük ki tisztán a szeretetünk önmagunk és a világ felé. De tudjuk a határt, az idejét, és a személyt, aki mindezt jóra használja. A keretek a naivságunk kihasználást akadályozzák meg.

Mint minden, ez is csak az arany középúton működik jól. Első körben vegyük tudomásul, hogy poláris világban élünk és mindennek van eleje és hátulja, kezdete és vége, betegsége és gyógyulása, külseje és belseje, alsó és felső része, sérült és ép része, angyalok és démonok, Isten és Sátán és sorsolhatnám még.

Aki csak az egyiket választja, ő a ló egyik oldalára lecsúszva kapaszkodik egész életében.

Mindig minden esetben a nehézség adja a feladatot, amelyet a sors utunkon meg kell oldani, a jó dolgok pedig adják hozzá tapasztalatot, erőt és kitartás.

Ez a hét nagyon jó arra, hogy érzelmi sérüléseink kioldjuk, hogy ne építsen tornyokat a saját utonkon elénk. Békét tegyünk önmagunkban, mert ezáltal béke lesz körülöttünk is.

A szellemi családok végre egymás felé fordulnának, hogy a közöttük lévő töréseket megoldják a bölcsesség tükrében szemlélődve.

És ez nagy szó, mert sok ezer éve várunk erre.

A Hold, az ezüst, a víz igen nagy segítőnk annak ellenére, hogy ebből, most kevés van. A testünk sok vizet enged el, és vágyik a tiszta érzésekre. Amit nehezen viselünk az a megkeményedett makacs akarat, a tűz minden formája. Ne is vegyünk a hét elején fel pirosat, inkább lilát, kéket, zöldet.

Ha a szívvel problémák vannak, akkor engedjük őt érezni, kifejezni szavak és tettek által.

És igyunk sok vizet.

Vegyük munkába a hajlékonyságunk. Izmaink merevségét oldjuk.

Ez mind segíti a változásokat a külvilágban.

Az angyali védelem igen jól működik az éjszakai „bevetítéseknél”. Megérkezik a betörés az aurába, de feldolgozásra kerül, és nem zaklató információként marad bent.