Hétfői látásomat szeretném megosztani veled.

Arra voltam kíváncsi, hogy ki vagyok, és amikor egyszer kék madárnak láttam magam, akkor miért nem láttam a környezetemet. Megjelent bennem a válasz: egy másik bolygón vagyok, ami annyira más, hogy nem hasonlít semmihez, ezért nem tud megjelenni bennem a képe. Ez nem háromdimenziós bolygó, hanem négy, vagy öt. Önkénteseket kerestek, akik hajóval ide indultak a Naprendszerbe, hogy tanítsák az ide születő fiatal lelkeket. Én is jöttem a lélekpárommal. Azon a bolygón  nem volt értelme annak, hogy keresem a lélekpárom, mert mindenki tudta, hogy ki a párja, és mindent tudott róla, ami vele történik, mert össze vannak kötve egymással. A Föld egy tanuló bolygó volt, egy lélek, amikor megszülteik, a mindentudás állapotában van, de éppen ezért nem tudja megtapasztalni, hogy ki is ő, ezért azok a lelkek akik ezt választották leszülethettek egy ilyen három dimenziós bolygóra, mint a Föld, elfelejtettek mindent, és itt megtapasztalhatták önmagukat. Ezt a folyamatot irányították azok, aki erről a másik bolygóról jöttek. Ők is leszülettek ide néha, de ők teljesen tudatosak maradta, és eljátszottak jeleneteket, amivel tanították az embereket. Ezek a történekek alkották az akkori bibliát, ebből fejlődtek ki a magyar népmesék. Ezek többszörös kódolású tudást tartalmaznak, és ahogy nő valakinek a tudatossága, úgy tárul fel előtte az újabb jelentés. Az hiszem ez volt még Lemúria kora is. Az emberek isteneknek tekintették őket, és szertartásokat mutattak be a tiszteletükre, amiket ők tanítottak az embereknek, ezek mind arra szolgáltak, hogy nekik legyen jobb az életük, és tanítsák őket. Imádkoztak hozzájuk az emberek, és ők meghallgatták az imáikat. Azután negatív erők jelentek meg a Naprendszerben, akik túlerőben voltak, és ezeknek a lényeknek el kellett dönteniük, hogy hazamennek, vagy vállalják, hogy leszületnek ők is a Földre, de már nem ők irányítják a karmát, már nem az ő igazságos szabályaik érvényesülnek. Ők nem az építők voltak, hanem a fenntartók. Pl. Inana megszerezte a sorstáblát, amivel meg lehetett változtatni bárki sorsát. Ilyen eszközökkel segítették az embereket, amik a káosz után szabad prédává váltak, és az emberek ellen használták fel. Többen úgy döntöttek, hogy maradnak, és vállalják azt, hogy elfelejtik kik voltak, így szerettek volna segíteni az emberiségen, mások haza mentek, hogy onnan tudjanak segíteni. A tanuló bolygóból börtön bolygó lett, Ezentúl hiába imádkoztak azokhoz az istenekhez az emberek nem tudtak segíteni nekik. Ezt ismerte fel Ehnaton, és megtiltotta, hogy a régi istenekhez imádkozzanak az emberek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincs Isten, ő nagyon is létezik, csak azok a társteremtők, akik azért jöttek, hogy segítsék az embereket, ők kerültek olyan helyzetbe, hogy nem tudnak segíteni. Ezek az entitások nem magasabb, vagy alacsonyabb rendűek a többi léleknél, csak tapasztaltabbak, öregebbek. Nem térdelve imádkoztak az emberek hozzájuk, hanem állva, tárt karokkal. Jézus jóval ezen események után született le, hogy tanítson, mert mindennek ellenére továbbra is lehet itt tanulni, de ez már egy nehezített pálya. Az életével azt akarta megmutatni, hogy ha a sorsa a legnagyobb fájdalmat méri ránk, akkor is meg kell maradnunk a szeretetben, és ennél sokkal többet tanított természetesen, de ez a legfontosabb.

Mónitól érkezett ez  látás.