Óvatosan vizsgálódjunk, és semmiképpen ne minősítsünk.

A felszabaduló energiákat elnyomhatjuk gyanakvással. A felszabaduló energia gondolatokat és ötleteket hoz. A külvilág is reagál minderre. Egyet kell tudnunk.

„nem ítélkezem”

„nem akarok igazságot tenni, megmondani”

Engedjük az energiát hatni, dolgozni, ne akaratoskodjunk, önérzeteskedjünk.

Mint amikor kapunk egy agyag darabot, és csak hagyjuk a korongon magától formálódni. Nem akarunk alakot adni, nem akarjuk előre meghatározni mi legyen belőle.

Csak engedjük az agyag energiáját és a kezünk tartóerejét hatni.

Bármi érkezhet bárhonnan. A gyanakvásunk csak elfojtaná.

Csak egy saját módszer.

Amikor feljönne bennem, hogy beleszólok, véleményezek, és indul a gondolat, csak annyit mondok „köszönöm, hogy megtapasztalhattam”.

És ez kioltja a belső kényszert.

Eljön annak is az ideje, amikor kimondhatjuk. De nem ma van.