Ma csupán arra figyeljünk, hogy ne hazudjunk önmagunknak.
Ami nagyon nehéz lesz, a megszokottság miatt. Átlátni a magunk felé felépített falakon, hitrendszereken, elveken, hazugságokon nem egyszerű. Meneküléseink közben felépített világokat lebontani nehéz.
Fogadjuk el, hogy a valós érzések elvesztek a körkörös utakon, olyasmit védünk, azt őrizzük, ami nincs.
Lebontani saját mátrixunkat nagyon nehéz.
Legalább lássunk bele néhány pillanatra, ha több nem is megy még.
De kérjük önmagunktól, hogy ne engedjünk hazugságokat önmagunknak.
Későbbiekre nézve fontos alapkővé válik ez a nap.
Ne akarjunk semmit megmagyarázni. Ami két szónál több lenne, az már hazugság. Valahol az önmagunk felé, még ha a miértjét nem is értjük.
Lassan lejár az önmagunk lélekrészeinek megmentése. Amit eddig megértettünk, az létrehozta a Kapcsolatokat az éteri hálózatban. Ez már fut tovább, és a fizikai valóságban is megjeleníti önmagát az elkövetkező hónapokban.
Ehhez fontos az, hogy lebontsunk minden akadályt, ami bennünk tornyosul.
Illetve még csak lenne egy kérdésem ami régota foglalkoztat. Az én édesanyám sajnos érzelmi téren is meg spirituálisan is nagyon fejletlen. Tehát görcsösen és agresszivan ragaszkodik minden negativ gondolatához dolgához véleményéhez, többekközött. Annak idején ő és a férje babát vártak megegyeztek abban hogy ha fiú lesz Edvárd ha lány akkor Beatrix. És a kisfiú (Edvárd) halva született Beatrix napon. Sajnos lehetséges anyám személyiségéből kifolyolag h nem tudta elengedni őt. Utána nem sokkal a férje is életét vesztette egy balesetben. Igy nekem már más a biologiai apám, de anyám a Beatrix nevet adta nekem. Lehetséges h a baba lelkének meg nem élt sorsát, vállalásait összekötötte az én sorsommal?
Ebben az esetben igen. Nagyon nyilvánvalóvá teszi mindezt a nevek egymáshoz és napokhoz illeszkedése. Ez is a sorsszövés része, és lehet te ezáltal, ahogy felfejted sorsod vonalát rájössz arra is, hogy miképpen lehet tudatosan szőni sorsot. Illetve szőni nem lehet, mert az emberi tudat ezt megakadályozza, de tudatosan értelmezni és aszerint megoldani helyzeteket lehet.
Amikor az édesanya nagyon zárt a nem látható világ felé, akkor őnála a félelmek teljesen a felszínen vannak. A tőle születendő gyermek pedig képes lesz oldani őket. Az anya egy tükör, amibe ha belenézel pontosan látod az anyai ágad félelem korlátait, és te azon vagy ezt látva, hogy másképpen csináld, változtass, megold. Éppen ezért az ilyen sorsot vállaló lélekmintákat is hála illeti, hiszen ő ezzel késztetett téged változásra. Viszont azon a ponton, amikor a fiú és az apa meghalt, kell oldás, mert ők beragadtak anya aurájában, és szellemként élnek Beatrix sorsában. Megörökölted őket. Magzatként befogadtad, mert tudtad, hogy te képes leszel a megfelelő időben feloldani őket. Ez is a sorsszövés része. Tulajdonképpen egész életedben ezt tanultad, hogy ez miképpen működik. Most csupán tudatosítani kellene az összefüggés rendszereket.
Hát kicsikoromban tudom h volt egy jo pár éves időszakom amikor szószerint örjöngtem és földhözvertem magam, törtem zúztam és dühkitöréseim voltak. Nem mint egy hisztis gyereknek annál sokkal durvább, mai napig elrettent ha rá gondolok h hogy lehet annyi megmagyarázhatatlan gyülölet düh és harag egy gyerekben ami még felnőttnek is sok. És nem értettem az okát, de mindig ugyanazt üvöltöttem közben, én nem vagyok Beatrix. (pedig akkor még nem tudtam semmit a kis babárol) Az váltotta ki ha anyám igy hivott. Ez olyan 3 tól 5 éves koromig tarthatott majd szépen lecsillapodott és elmult végleg. Onnantol önmagamat gyülöltem. Anyámnál tényleg a felszinen vannak a dolgok, az ő nehéz gyermekkora és a nagyapám a bünbak amiért ő nem képes engem szeretni (érzelmi téren semmiért nem vállal felelősséget) (ugy nőttem fel hogy babaként csak akkor vett a kezébe ha létszükséglet volt tehát etetés pelenka fürdés). És a rácsos kiságy volt esténként a börtönöm-akkor is ha ébren voltam még és sirtam- ha megjelent nála a biologiai apám akinek annyira nem kellettem hogy a nevére se akart venni és a szoba ajtaját se nyitotta rám egyszer se hogy megnézi a gyerekét.De az édesanyám ugrott és rámcsukta a rácsot is az ajtot is és ment a konyhába magán életet élni vele. Életem további szakaszaiban a muszájon kivüli fizikai érintkezés elmaradt. Látok más családokat mindenhol természetes a haj az arc megsimogatása egy puszi egy ölelés a szülö gyermek között, a dicséret a biztatás a vigasz esetleg a szeretlek szó használata. Nekem ez nem volt meg ezért az egész gyermekkoromat abban a tudatban éltem le hogy undorito visszataszito vagyok, emellé még jöttek az iskolai csufolások megalázások verések, és amikor abba a korba jutottam onnantol a mai napig a férfiak visszautasitása, átverés megcsalás, v h mielőtt bármi alakulna mást választanak helyettem. Szóval van min dolgoznom bőven. Az aurámból a férjét és a kisbabát és az ő sorsukat hogyan tudnám eltávolitani? Ugy értem hogyan kéne megfogalmaznom ezt a „problémát” mint pl az anyai ágrol öröklött dolgok. Köszönöm és bocsi hogy regényt irtam 🙂
Mostanság már elég egyszerű a leválasztása az árnyaknak. Csak kérd őket, hogy váljanak le rólad, és azt is mond el, hogy nekik sokkal jobb helyük van ott, ahová távozniuk kell, már csak azért is, mert folytatni tudják szellemi fejlődésüket. Általad megtapasztaltak mindent, amit tudniuk kell a fejlődéshez. De ha szeretnél másoktól segítséget kapni, a családállítás nagyon jól kezeli ezeket a problémákat. Egy igazán profi, szellemi térrel is dolgozó családállító vezetésével. Köszönöm, hogy leírtad mindezt, mert szerintem mások is ráismernek saját problémáikra.
Igazán nincs mit én köszönöm hogy irányt mutatsz és segitesz 🙂
Megtettem a kérést feléjük és hivtam angyalokat is hogy segitsenek nekik átkelni. Éreztem egy energiahullámot és azota a két lapockámközött a gerincemnél nyomás érzet van, meg a fejem kicsit fura nem tudom jobban elmagyarázni mintha magasabb lennék, v mintha könnyü lenne a fejem mint egy lufi. Kapok rá bármi jelzést majd tölük v odaátról ha sikerült leválniuk?
A válasz mindig az a féle energia érzet, amit leírtál. Ilyen mód történik a leválás. Vagy más esetben csatlakozás.
Ne várj semmiféle visszaigazolást, mert csak visszakötnéd őket. Hagyd és felejtsed el.
Több helyen olvastam már, és a saját példám is azt bizonyítja, hogy az ilyen megoldó-sorsokat választó emberek közül sokan születnek szeretetlen családba. Anyám közvetlenebb volt velem addig a néhány évig, amíg velünk volt, de ugyanígy elzárt pl., mikor megjött a pasija, sokáig rettegtem a sötétben. És nemsokára el is hagyott, amit valahol természetesnek vettem. Mintha tudtam volna, hogy így kell lennie… nagymamám nevelt utána, őtőle viszont állandóan azt hallottam h. csúnya vagyok, rossz vagyok, nagyon nem tudott szeretni/elfogadni.
A téma a nőkről szól, de erről eszembe jutott: nálam a fiam produkálta ezt az önveszélyes hisztit. Ő azon a vonalon van, amin én is, és azért jött, hogy az apja vonalát rendbe tegye, letisztázza.
Az apja nem akarta, hogy az ő nevét kapja, de rajta kívül mindenki ragaszkodott volna hozzá, de annyira, hogy hiába volt a saját neve, az apja nevén szólították még sz utcabeliek is.
Amíg olyan kb. három évesen ordítva ki nem kérte magának az utca közepén állva valakivel szemben, hogy „Máté vagyoook!!!” 🙂
Köszönöm szépen 🙂 ezek szerint akkor a női ősös akadállyal végeztem is már, és a női őseimtöl öröklött dolgok nem akadályoznak tovább párkapcsolati szerelmi téren?
A következő oldásnak akkor ez a férfiak világában megtalálni a helyemet, blokkolo dolgokat fogom mátol tisztitani. Ez pedig a férfi őseimtől öröklött „dolgokra” vezethető vissza,-igy oldjam? Vagy ezt már csak önmagamon?
Lehetséges lenne az hogy ha közöm van a sorsszövőkhöz felszabaditsam valahogy magamban azt a képességet h alakitsam a saját sorsomat? Tehát itt azt oldanám ami blokkolja hogy használni tudjam ezt az örökséget.
A képesség mindig úgy szabadul fel, ahogy feltisztítod a gátjait. Önértékelés, énképzavarok, félelmek, téves hitrendszerek, stb. ha letisztulnak, akkor kibontakozik a saját tiszta erő. Az apai ágon kérjél még tisztítást. És ha a külvilágban megjelennek nők, akik bármilyen impulzust kiváltanak, azt mindig tedd a helyére magadban. Ahogy valami letisztul bent, megjelenik kint is, hogy lássuk, átéljük.
Köszönöm! Akkor először az apai ágon dolgozok még utána ha fel nem jön valami sürgős akkor pedig a képességem blokkjain 🙂
Kedves Évi 🙂
Amióta tanácsoltad elkezdtem dolgozni a női őseimtől hozott dolgokon amik miatt nem tudok párkapcsolatot kialakitani. Hát ma nagyon durva álmom volt. A semmiben voltam és minden szürke volt, szönyeget fontam, bár a kezemben fogtam de a tudatommal alakitottam a szálakat. Ellebegett mellettem egy nő alak, hófehér ruhája volt szőke haja és az arca is fénylett. Gondoltam hozzászólok de akkor rájöttem hiába ismerem ezt a fogalmat én nem tudok beszélni. És ő eltünt. Én pedig fontam tovább, majd eszembe jutott akkor házat kéne fonnom h legyen hol laknom ebben a sötétben, de kiderült hiába ismerem a ház fogalmát valahogy nem tudom mi az és igy nem sikerülhet. Tehát fontam tovább a szönyeget. Egy idő után elkezdtem magamban ismételgetni a kérdést. Itt vagyok, de ki vagyok? Sokszor. Addigra a szönyeg már önmagát fonta. Majd egyszercsak minden megváltozott. A szürkeség helyett megjelent egy kép én is benne voltam de csak mint megfigyelő engem nem látott senki. Őskor, erdő, tisztás, sziklák és a szikla tövében egy csapat férfi fa lándzsákkal a tüz körül nők ültek babával a karjukon és nagyobb gyerekek játszottak. Aztán megint váltott a kép Szerintem az Ókori Rómában lehettem, hatalmas téren ahol egy nagyon magas oszlopos épülethez lépcsők vezettek fel és arannyal diszitett szobrok voltak mindenfelé, fehér tógás férfiak jöttek mentek beszélgettek. A harmadik hely egy tisztás volt ahol vörös inges háromszög sapkás férfiak készültek valami csatára régi kétkerekes ágyukat toltak és muskéta volt náluk. Mindhárom esetben távolibbnak hallottam a hangjukat mint ahogy normális lett volna és végül is mind a hely békés volt érzetileg. Aztán felébredtem. Nem igazán értem mi volt ez? Lehetett reinkarnácios utazás csak ugy spontán? S lehetett e köze a női őseimhez? Nem hiszem hogy az őskor ota létezne a vérvonalunk 🙂
A vérvonalunk olyan régre nyúlik vissza, mint az emlékezetünk. Aki feltárja , tisztogatja az emlékezetét, őneki folyamatosan mélyül. A vérvonalunk éppen olyan mint a fa. Bár mi csak levelek vagyunk, de kapcsolódunk az ághoz, majd lehullunk a földre. Az ág csatlakozik egy nagyobb ághoz, amelyik a törzshöz kapcsolódik, a törzs a gyökerekhez, amely pedig a talajhoz. A talaj pedig az alatta lévő rétegekhez, amelyek eljutnak a magmáig. A magmában pedig ott a kvantum tér, amely a túloldalhoz, más dimenziókhoz kapcsolódik. Ahogy bontogatjuk magunkban a tudatalatti rétegeit, úgy jutunk egyre közelebb a magmához. A múlt hét és ez a hét a lélek családhoz való kapcsolódásunkat mutatja. Láttad, hogy a lélekcsaládod a sors szövőkhöz kapcsolódik. Mint ahogy a szellemmel bíró nők nagy része is. Fonja az életet, sorsot, átalakulást, halált. Észrevetted, hogy mindezt nem tudod tudatosan irányítani, bár a kezedben van. A kérésedre megjött a válasz időutazással. Tehát tudhatod, hogy a kérésed meghallgatják.Láttad, ahogy az őskorban még a nő a tűz mellett ült, helye volt. Rómában már nem és később sem. Ez utalás lehet arra, hogy nőként meg kell lelned a helyed a férfiak világában. Nemcsak külső szemlélőként.