A mai nap a Fekete Anya színeváltozásának napja. Ő hordozza a szenvedést, fájdalmat, a halált. Ő kíséri a szenvedőket és ad vigaszt számukra. És itt a fekete nem egyenlő a negatív töltésekkel. Ő a változások, átalakulások anyja.

Ő csak annyit kért, hogy ne kelljen több szenvedést vállalnia, helyette boldog kapcsolatokat, életerős, tiszta gyermekek fogantatását szeretné látni.

Legyen értelme már a sok szenvedésnek. És ez az értelem az emberi sorsokban megjelenő boldog pillanat legyen, mely tiszta szívből fakad.

Áldjuk Őt, hogy ott állt minden szenvedő mellett és simította a hátát, hogy levegyen terheikből.

Elérkezett a szemlélet mód váltás ideje. Ami eddig teherként nyomott minket, azt tegyük le. Kérjünk helyette olyasmit, ami a boldogság könnyeit hozza el számunkra. Ez mindenkinél más és más.

Tegyük fel a kérdést önmagunknak. Mi az, ami megnyomorította sorsunkat.

Emeljük fel a fejünket és mondjuk ki. Többet én ezt nem akarom megélni. Helyette „ezt és ezt” szeretném érezni.

Elértünk egy határt, ahol átfordulhat az energia minősége. Ha magunkban átfordítjuk kétségeink gyökereit, letesszük a félelem korbácsait, áttörjük dogmáink gátjait, akkor képesek vagyunk sorsunknak más medret formálni.

Csak mondjuk szívünk legtitkosabb álmát és vágyát. Egy érzést, amelyet szeretnénk megélni.