Válasszunk szét 3 női mintát, amelyek az idők folyamán össze össze folytak, rendezésre vágytak, de máig nem tudtak egy, szép formává igazodni.

A tudós nő.

A mágiával bíró nő.

A kurtizán.

Valamikor mindez egy volt. Aztán egymás ellen fordultak. Szétváltak, meg akarták tapasztalni mélységeiket, hibáikat és szépségeiket.

Amíg egyben volt ez 3 női minta, tudta, hogy cselekedeteinek mi lesz az eredménye, olyant nem tett, amellyel bárkinek is kárt okozott. Ugyanakkor képes volt gyógyítani testet és lelket.

Tudta mindezt úgy tenni, hogy sem irigyek, sem bosszúállók, sem háládatlanok nem jöttek rá ki is valójában. Az alázat a végtelen mindenség felé pontosan olyan arányú volt benne, hogy erejét nem gyengítette, de nem is sokallt el önmaga csodálatától.

A 3 női minta ismét egybe kívánja fonni önmagát, egy teljesen más rendszerű és egymást segítő mintává. Mindehhez illeszkedik a CSALÁD mintáját őrző, hagyományait ápoló minta. Ez a minta a világunk kezdetén valami okból a női testben már sérült volt.

Ez a 4 oszlop ha illeszkedik a nőkben úgy, hogy a sorsában domináns rész szép támasztékot kap a többiektől, akkor a harmónia ismét megjelenik a világunkban.

Még egy  momentum megmutatta magát. Az ÖV. Az EGY nő derekát egykoron öv fogta körbe. Ezer szálból szövődött. Sorsokat szőttek bele. Innen születtek a leányok, akik hivatottak voltak a világban őrizni az életet. Ez most egy képszerű megállapítás. A mögötte rejtőző világ szövődés bonyolúltságát én nem vagyok hivatott taglalni. Nem látom át a folyamatot.

Azt viszont biztosan tudom, hogy élt egy női csoport, nép vagy faj, akik pontosan tudták miképpen kell akár ezer évekre is megszőni a világ szőttesét. A “szövőgép” oszlopai máig megvannak. A “szövőgépek” a csillagok világaihoz kötik Földönket. Összekötik az univerzumot és a lelkek formálódását.

Lélekmintákat szőttek, amelyek anyaggá formálódtak, gyermekek születtek belőle, akik a világon hivatottak voltak valamilyen irányba változtatni.

Még Egyiptomban ott voltak ennek nyomai. Róma pedig a föld alá süllyesztette ezt a tudást. A “szövőgépek” töröttek, sérültek.  Az idők folyamán a szövőszékek szerepét átvették női testek, hogy a világ fennmaradjon. A Jézusi sors mindennek lehetőségét megalapozta.

A JÉzusi sors összefogta az addig eltelt időt és minta változásokat, megmutatta az akkori helyzetet, és előre vetítette a változások mibenlétét.

Most tartunk ott, hogy tudatossá kell válni bizonyos folyamatokban.

Csak képeket írok:

Az ÖV lekerült az EGY női minta derekáról. A benne rejlő mágikus kötések, legyenek azok isteni vagy akár ember általi sorskötések, elégnek. A VilágFa ágai végén füst száll ki.

Családfák dőlnek ki, amelyek már agyon nyomtak más családokat.

Megszünnek ennek hatására belső kényszerek. Ellenállások válnak okafogyottá.

Helyébe léphet tanácstalanság, üresség. A családi sorsokba beleszőtt védelmek, sérülések a lélek mintákból elszállnak, köddé válnak. Hogy átalakuljanak egy másfajta erővé.

A Hang, amely bizonyos típusu emberek jellemzője, megváltoztatja erejét, dallamát. “elfüstölög” belőle a fájdalomból fakadó rezonancia. Járhat torokfájással, erős allergiás reakcióval.

Megjelenik a CSEND ereje.

Idő kell, hogy átalakuljon valami régről hordozott, valamivé új (de mégis ősi letisztult) erővé. A köztes időszak nehéz lehet. Ne is akarjunk nagy döntéseket hozni.

Az agyunk lehet az egyetlen gát, amely őrizni szeretné pajzsként a sérült mintákat. Gondoljunk úgy rá, hogy nem kell Gorgófej, amely befagyaszt helyzeteket, életeket, sorsokat. A Gorgófej a sérült női minta.

Nincs rá már többé szükség.

Nos, kérjünk ma új lapot a sorstól. Fedje fel azt a lapot, amely eddig takarva volt, de nekünk fontos lenne meglátni, hogy a kiürült állapotunk töltődni kezdjen.

Érdemes átnézni az eddigi felfedett lapjainkat, és hogy mit is tettünk velük.

Egészen biztosan vannak olyan felismeréseink, amellyel még nem vittünk megoldást a sorsunkba.