Amit ma tehetünk még.

Kérjük, hogy minden olyan mintánk, amely nem a mi sorsunkhoz kapcsolódik, térjen vissza a saját téridejébe. Mostanra mindent megtanulhattak, amire szükségük volt, most oldják meg a saját helyükön a helyzetet.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a szerveinkhez különböző világok, téridők kapcsolódnak. Az onnan jövő és oda visszatérő információ rendezi a sokrétegű teret, és az idősíkokat. Az auránk akkora, amekkora téridőt kapcsoltunk a sorsunkhoz. A nem látható aura, amely testünk minden fizikai részéhez kapcsolódik, a testünket körülveszi, kifelé, befelé, felfelé és lefelé is terjed.

Ha Most felismerünk valamit, az rendezi valamelyik ősünk sorsát is. Az őtőle sorsunkba érkező minta visszatér az auránk azon részébe, ahol aktív az a térdő, amelyből ő származik.

A reinkarnációnak több szintje van. Amikor azt mondjuk, hogy a született mennyire hasonlít tulajdonságokban, bármiben a nagyszülőre, akkor ezzel azt mondjuk, hogy a nagyszülő beteljesítetlen sorsából minták jelentek meg az utód sorsában. Ha sok minta van, akkor nagy a hasonlóság.

Minden sorban jelennek meg más sorsokból is olyanok, akik megoldásokat tudnak, bölcsességet, nyugalmat vagy békességet hordoznak helyzetek megoldásához, vannak ellenségek más sorsokból. Mindig minden úgy rendeződik össze, hogy fele – fele legyen megoldatlan érzelmi góc és felismerést hordozó minta. Az ember a döntéseivel vagy elővesz minden megoldó kártyát, és minden mintáját rendezi, vagy nem. Ebből adódik az is, hogy vannak a sorsunkban soha ki nem bontott csomagok. És olyan csomagok, amik nyomják a vállunkat, de nem tesszük le, mert magunkénak véljük.

Aki látja saját belső terét, őneki érdemes körülnéznie, a csomagjait átnézni.

Aki ezt nem látja, ő saját gerincoszlopát mozgassa át. A rendezetlen csomagok elöbb utóbb a csigolyákat nyomják. A görcsös, befeszült izmok jelzik, hogy nagyon akarunk olyasmit, ami nem a mi sorsunkhoz kapcsolódik, valamelyik ős akar rajtunk keresztül megélni valamit. De már nincs joga, haza kell térnie a maga téridejébe. Lejártak a türelmi idők.

A férfi minták rendeződnek. A passzív és a túl kényszeres férfi minták.

Húzzuk meg a határainkat. Rendezzünk belső dolgainkat. Őszintén. Elengedően. Ha ismerjük eléggé önmagunkat, akkor a rendezés jól fog menni. Kitágulhat a világunk.