A mai nap jelen lesz minden minden megoldott és megoldatlan helyzetünk, amely az emberiség közös tudathálójának magjából származik, és bármiért is megörököltünk a megoldásában való részvételt.

Mindez lehet érték és az érték hiányának a mutatója.

Vagyis kaphatunk jó visszaigazolásokat a megoldásainkról, felismeréseinkről. És feljöhetnek negatív érzések, amelyek még a hiányt mutatják.

A férfi-nő háború egyik jelentős fejezete változik meg. Ki hogyan használja vagy utasítja el a másikat.

Egy jelentős, sok millió éves program kapott más kifejletet, lehetőséget, hogy a minták megváltozzanak lelkünk szintjein, és ha megváltozik, képesek legyünk másképpen látni a másik nemet.

A férfi használja a nőt. Szellemileg, lelkileg vagy testileg, az jelen helyzetben mindegy. A férfi a nő nélkül nem tud tovább lépni. És ez fordítva is igaz. Kötődnek egymáshoz, csak a módja nem mindegy.

Szabad lélekkel, tudatosan adják át egymásnak a segítő mintákat, vagy a másik veszi el kérés és tisztelet nélkül?

Mostanra kialakult már a 3. nem lehetősége is, az androgün létezőé, de teljesen letisztázatlan energia rendszerrel. A szülők háborúja csak úgy tud a gyermekben megbékélni, ha egyik nem mellett sem foglal állást, hanem mérlegel, és egyensúlyba, tartja önmagában a két nem jellemzőit. Ha választania kell saját sorsában nemet, akkor azt választja, ahol több megbékélést kell még megélni.

De ez most számunkra nem is fontos.

Az oldás, amely elindult, azokat az okokat mutatja, hogy ki hogyan akarja kihasználni a másik nemet, és ezzel önmagát védeni.

Legyen az munkaterület, barátság, szülő-gyermek kapcsolat, párkapcsolat. Az elmúlt hónapok ennek végtelen mély szakadékát takarították. A hétvégén el lehetett jutni az okforrásig, és bevinni egy oldó, megértő programot. Az okforrásban lévő férfi és női minták meghallották és értették már saját félelmüket és a viselkedésük következményeit a további generációkra.

Megértették, hogy csak egymás felé fordulva és egymást tisztelettel segítve lehet bármilyen történetnek jó megoldást adni. Mind a kettőjükre vonatkozóan.

Elveszett a tudatos, kölcsönös egymást értés.

Mintha elmentek volna egy párkapcsolati coachoz, aki elmondta nekik mindazt, ami maguktól nem jutott eszükbe, és felhívta a figyelmüket mindarra, ami történt a leszármazottjaik életében. Ha összenézzük a mögöttünk álló ismert időket, akkor nyilvánvalóan megmutatja magát, hogy a háborúk, tragédiák, gyilkosságok és minden boldogtalan fájdalom mögött a nő és férfi háborúja áll. A kölcsönös manipuláció eredménye, vagy egy anya helytelen nevelési elvei, vagy a bosszú, vagy a “majd én megmutatom” , és lehetne még sorolni.

Ezért aztán, érdemes megvizsgálni magunkban a másik nemhez való viszonyulásunkat. Őszintén és igazán. Aztán elgondolkodni azon, hogy a másik ember miért is tette azt velünk, amely törést okozott az életünkben. Ővele ki tette meg és miért. Egyszer csak eljutunk egy okhoz, amelyik nagyon emlékeztet a saját történetünkre. Ha elérünk oda, akkor átvehetjük magunkban a felismeréseinket, megértéseinket, megérthetjük, hogy minek a következményeképpen kerültünk olyan helyzetbe amilyenbe. És azt is tudhatjuk, hogy a mi őseink között is ott vannak ezek a játszmák, csak éppen azt mi nem látjuk, nem tudjuk, és éppen ezért a sors tükröz számunkra egy másik családból ugyanilyen esetet. Megéljük, és átértékeljük, ha kellően tudatosak vagyunk.

Annyiszor éljük meg, amíg nem látjuk át helyzetünk okforrásait.

Ha valamit meglátunk és megértünk, akkor el is tudjuk engedni. Meglátjuk a másik emberben is az átélt szenvedést. Ez általában a nők privilégiuma, a női test lehetőségei miatt.

Ha mindezt még el tudjuk mondani a férfinak is, hogy megértse, és olyan hangon, hogy el is érjen hozzá,  akkor ő is be tudja foltozni a lelkében a reá bízott örökségből eredő fájdalmakat, dacolásokat.

De ehhez természetesen két egymásra figyelő ember kell. Aki csak önmagát látja, őhozzá nagyon nehezen jutnak el az oldó energiák.

Ilyen esetekben ott kezdődik a keresés, hogy vajon nincs-e nagyon kiszolgálva az önző ember?

Ha nem tanulja meg, hogy miképpen kell figyelni és érteni a többi embert, akkor annak is oka van.

Túl sokat kap valamiből, és lusta kifelé fordulni.

Mára ennyit ?

Még egy gondolat ehhez a témához és következményeihez. Amikor elérünk a tisztításban az okforrásokhoz, az általában a fogainkhoz kapcsolódik. A fog rendbetétele, kitisztítása a rendezetlen, szuvasodást vagy gyulladást okozó energiapályáktól, megtisztítja a forrásban lévő saját hibás programunkat is. Utána tudunk másképpen állni a dolgainkhoz.

Amikor a kéz gyullad be, ott viszont hibás, kifordult energiakötésekről van szó. A sorsunk már eleve hibás szövésű energiaszálakból áll. Illetve egy része.

Ne feledjük, a testünk minden mintázata egy térkép a sorsunkról és a sorsunkhoz kötődő tér-időkhöz.