A “macskalátás” következő állomása, hogy a macska törzs csillageredetének, gyökereinek háborús emlékezete kiemelődjön. A NapFiú oroszláneredete, az őt befogadó Plejád nővérek közötti viszály, amely miatta alakult ki, mind mind a felszínre jött és az emberek ezernyi módon játszották ki részleteit. Birtoklás és féltékenység a női mágiában?
Oroszlán akarat és hatalmi vágy a férfiak között?
És ez már keverve van, hiszen a női – férfi minták összekeveredtek már az ellenkező nemben is. Atlantisz bezáratlan kapuinak eredményeként. Szellemi családok, klánok háborúi átnyúltak ide, ebbe a korszakba, megalapozva a sötétség korszakainak eljövetelét.
Hogy hány háború volt itt a Földön ezekből a viszályokból? Hogy a macskafajokon belüli háborúk is még tartanak? És akkor még a többi szellemi (Csillag) családról nem is beszéltünk.
Ennek eredményeképpen az ember és állat között is létrejött a “háború”.
A nagymacskák nem éppen emberbarátok. Gondolom sokan olvasták a Beavatás című könyvet. Gondolok itt a fáraó leányának oroszlán által okozott halálára és annak következményeire. Ez egy emlékezet, amely sokak életére kihat. És egy ősi félelem a macskafajták felé. Amit próbálunk a házi macskákon keresztül oldani.
Az arénákban is sok ember halálát okozták nagymacskák, és mindez azért megidézve, nehogy az emberi lélek ki tudjon békülni a nagymacskák szellemi családjával.
Itt azt kell átgondolni, hogy a nagymacskák is egy formavilágot képviselnek, egy lelkületet, amely a galaxisból érkezett. Mint ahogy az emberi test is kialakult egy energiaforma sűrűsödése által, az állati testek is ugyanígy alakultak ki. Mindegyik jogosan tartózkodik ebben a világban, Földanya befogadta és felnevelte őket. Ugyanakkor megtört a két faj között a lélek összhang, és az ősi ellenség kép felszínre jött. A “szerelem” érzésforma, vagy inkább a nemi vágy törte meg az összhangot. Mint minden faj között.
“A szerelem a gyermekek játszószere”
Itt a szerelem szó a testi vágyhoz kapcsolódó kényszeres összekötődést, a kémia pulzáló erejét jelenti. Ezen átkelve, megértve lehet szellemi szintet váltani, és emberiségnyi, vagy galaktikus gondolkodásmódra, érzésvilágra szert tenni. És hát ez az ember buktatója. Itt veszíti el a Föld közös tudatához való kötődését.
Megtörtént szombat hajnalban egy kiegyezés a macskafajokon belül. Ennek következményeként az emberi és macska csillagcsalád lelkületének egy része egyesült a BÉKE energiáiban. Az ősi harag enyhülni kezdett, melynek eredményeképpen emberek békülnek össze. Népek lelkében kezd oldódni az ősi gyűlölet a másik nép ellen. Ez még idő, de a béke paktum megköttetett.
Érdemes elgondolkodni, hogy nácik vajon hová tartoztak? A 19. Századi háború már csak ismétlődése volt ezen fajon közötti háborúnak. És lehet nem a legdurvább. Mégis azon a ponton már elkezdődött a megállapodások előkészítése, és ezen karmák megértő fázisának előkészítése. Az 1991-es Boszniai háború is ennek egy fejezete volt. Érdemes átgondolni a mi népünk elhelyezkedését is ezekben a háborúkban.
A macskák mellett a madarak lélekminőségeinek megbékélése zajlik.
Tegnapi napon a látásom ehhez kezdett igazodni. Ezért el tudom mondani, hogy a madarak az elemeket látják és a létezésüket ezekhez kötik.
A levegő mutatja magát a legerősebben. Csodálattal figyeltem a madarak reggeli “nagytakarítását”. A levegő tele van beszélő ködszerű arcokkal, negatív energia koncentrátumokkal. Apró buborékformákban hologram szerű történések. Repdeső szürke ködszerűség, amelyből hallani lehet az irigység hangjait. Szálldosnak össze vissza, hirtelen felgyorsul és rátapad valakire. Belenyúltam egybe, azt gondoltam szétpukkad, de nem vonzottam. Régebben ezekkel sokat foglalkoztam, ezért tudom, hogy az ember azért táncol, énekel, végez fura kézmozdulatokat önkéntelenül, hogy ezeket oszlassa szét. A mágusok ezekből gyúrnak formát. Stb…
Ezernyi forma repdes körülöttünk más és más tartalommal. A madarak pedig ezeket szedik össze, törik szét a hangjukkal. Mindegyik madárhang más formát hoz létre. Amit én láttam az egy hurokszalag volt, amely behatolt az energia gömbbe és szétszedte. A benne lévő kép pedig darabokra esett. És értelmetlenné vált darabokban. Néztem a varjakat. Lesben álltak, és nagyvadakra vártak. A nagyvad pedig megjött egy gomolygó szürke ködbe bújva. Olyan hangot lehetett hallani, mint a mesében a boszorkány kárörvendő nevetését. A varjú pár egyszerre lökte be magát és a szárny és a csőr megtette a magáét. Mintha elvágták volna a torkát.
De tudom, hogy mint mindennek, van a madaraknak is sötét oldala. És ezt az ember adta nekik.
Tehát neki is kell visszavennie.
Azt biztosan mondhatom, hogy az ő takarításuknak kimondhatatlanul sokat köszönhetünk. Az az ember, akinek a lelkében ott a Madár, ő szintén sokat tesz az emberiségért. Tisztogat, amerre jár.
Akinek macskaenergia van a lelkében, ő pedig az energia szálakat rendezi, tisztítja.
A másik elem a víz, ami sikerült még kifigyelnem valamennyire. Ezért tanácsolnám azt, hogy ha valaki szeret ülni a kádban, csak tiszta vízben tegye. Amikor mosakszik, akkor zuhanyozzon. A víz energiája mélyen behatol a bőr alá, de csak ott, ahol nincs kővé merevedett izom, szaru szerű bőr, megkérgesedett energiablokk. Ha szennyeződés van a vízben, onnan is merít információt, amelyet bejuttat a testbe, amely aztán küzdeni kezd ellene.
A víznek van egy olyan tulajdonsága, hogy állandóan rendeződni akar a saját tökéletes formavilágára. Ami belekerül, azt is átalakítaná. De a túl sűrűt nem tudja. Ott elakad mint a gátnál, és csak csapdossa, fájdalmat okozva, hisz az ő törekvése, hogy mindent visszarendezzen eredeti állapotára. Egy csodás energia, az öngyógyítás legfontosabb eszköze. A bennünk lévő víz ugyanígy működik. Minden visszaállítana az eredendő formára. Ugyanakkor nem jut el a test bizonyos pontjaira. Mert gátak vannak.
És itt már közbeszól az érzelmi életünk és félelmeink, amelyek a leginkább képesek kövesíteni, akadályokat építeni.
És itt, ezen a ponton elmondanám azt is, hogy madarak éneke a vizet rendezi bennünk. A hajnali madárének, az éjszakai tudatalatti kiáramlás legjobb tisztogatója. A legjobb nyugtató.
Ahogy elnéztem a galambokat, bizony hálásak lehetünk nekik. Nem egészen értem még, az ő munkásságukat, de a boldogtalanság energiáira vannak rá állva. Mintha ők takarítanák azt az akadályozó energia formát, amely nem engedi az emberi kapcsolatokat békésen érvényesülni.
Összehozni az összetartozó embereket. ÉS már ők is betegek.
Az állataink belehalnak az emberi sötétségbe. Talán ezért is kapnak vissza emberek, állati látásmódokat. Hogy az élettér ismét egy és megbonthatatlan összetartó közösséggé váljék.
Jó reggelt 🙂
Örülök ennek az irásnak (is) Nekem 6 madárkám van. Két hullámos, két Rozella és egy pár Zebrapinty. Akkor ők is biztos csinálnak valamit.
Még a kezdetekben egyszer beszélgettem msn en egy lánnyal és mondott valamit ami onnantól végigkisér és sokszor alkalmazom. Azt mondta amikor mosakszik mindig azt mondja magában:- megmosom a szemem hogy csak a jót lássam, megmosom a fülem hogy csak a jót halljam, megmosom a számat hogy csak a jót mondjam. Persze azóta gondolkodtam ezen és átformáltam hiszen a jó nem biztos hogy egyenlő az igazsággal.
Fürdés közben ha heverészek a vizben szoktam azt gondolni hogy a viz feltölt és gyogyit és lemossa rólam a negativ dolgokat energetikai szinten is. A halaknak is van valami energia munkájuk ?
Ha eljutok a halakig, és konkrétan látom, akkor elmondom.? De minden létezőnek van egy sajátos energia megformálása, munkája.
En is ezt szoktam tenni, mikozben tusolok. 🙂 A padlocsempemen pedig mar jo ideje latok,szoros kozelsegben egy ferfi es egy noi arcot. A noi arc atvalt oroszlanba Ezt meg nem tudtam megfejteni. Mostanaban nagyobb bekesseget erzekelek minden teren.
Elég nagy felfordulást érzek a szellemi térben macsek fronton. Talán nem mindenki ért egyet a békepaktummal?
Természetesen van sok ellenvélemény. Mint mindig. Ez egy nagyon makacs és öntudatos energia. Viszont a paktum megköttetett és minden ehhez fog igazodni. Mert ha nem, akkor értelmetlenné válik jó pár világ létezése. És sok sok kínlódás, hogy eddig eljussunk. ÉS erre emlékezni fognak az ellenállók.
Konkrétumokat nem tudok felidézni, de nálam a macskafélék a világmindenség legmegbízhatatlanabb lényei. Az állatvilágban nincs velük semmi bajom.
Életem egyik meghatározó élménye, amikor a mentális térben egy fekete párduc megvédett. Egyik ismert táltos fordult ellenem. Váratlanul ért a támadás. Nem ismertem akkoriban még az egyik erőt, amivel betámadott. Pillanatok alatt játszódott le minden. Tudtam, hogy nem tudok tovább védekezni, támadni pedig még önvédelemből sem tudtam akkoriban. Talán most sem. Hívás és kérés nélkül ugrott be elém a fekete párduc és a pillanat töredéke alatt semlegesítette a támadót. Úgy láttam ezek után, hogy a táltos a nagymacskák egyik erejét használta fel ellenem. A manipulációt, a tudat lefogást. Vélhetően ha sikerül a terve, a lelkem hozzá került volna. Amiért kivívtam a támadást az az, hogy észrevettem, miképpen használ fel más embereket, befog szellemeket. ÉS kértem a Nagy Tanácsban, vizsgálják felül a működését. Sok nagyon jó dolgot tett az emberekért. És rosszat. Az erő nagy hatalom, komoly felelősség, és nem játék.
Mivel ilyen esetekben maga a támadás a jogtalanság, úgy gondolom bármilyen eszköz és erő megengedett a kivédésére. Ezt nem árt észben tartani. Ettől még nekem is volt néhány olyan esetem, amikor majdnem nem sikerült…
Meg az erős önvédelemnek vannak hátulütői is, ezek az észlelési dolgok pl. számomra korlátozottabbak.
Ha nem válogatom a kifejezéseket, és egyszerű emberi szavakat használok, akkor azt mondhatnám, hogy egyébként egyszerűen nem is értem, hogy veszik ezek a létezők a bátorságot az ilyen szintű manipulációra, én sokkal kevésbé vagyok elfogadó ebben a témában!
Aki árt, az árt. Olyan nincs, hogy egyszer jó, egyszer meg rossz, illetve van, csak az nálam összességében sehol nincs.
Aki hol így, hogy úgy használja az energiát, a képességeit, az valahol tetszése szerint játszik, az pedig nem hogy nem emelkedett, hanem valami egészen más. Mondhatnám teljes felháborodás van bennem ezekkel szemben valamiért.
(érdekes a téma egyébként, de lehet erről nem ennyire nyilvánosan kellene beszélgetni, épp a lehetséges következmények miatt, a negatív erő sajnos még mindig nem a korrektségéről híres )
Tapasztalataim szerint legtöbb hibánk okozója a tudatlanságunk. Sokan azért hibáznak, vagy bűnösek, mert nem tudják mit cselekszenek és kinek okoznak kárt. Mint ahogy az oroszlán sem tudja, hogy a vadászatával kinek okoz kárt. Ami a természete, úgy cselekszik. Ők meg is kapják a tanító leckéiket. Vagyis karmába keverednek. Kevés a tudatos ember, aki átlátja minden tette következményét. Ez persze nem mentesít a bűn alól. Amikor valaki tudatosan gonosz, az már más megítélés alá tartozik. Az, hogy nem tudok támadni, bántani, az a szelíd lelkemből fakad. Nehéz rávenni arra, hogy szabjon határt másoknak. De megtanítottak rá. Nehéz téma ez. Sok embert a szellemi térből rángatnak, manipulálnak. Főleg azokat, akik nyitottak már mások segítésére. Fogalma sincs mit okoz másoknak.
Összességében egyetértek azzal, amit írsz, egy kicsit talán jobban hangsúlyoznám a lelkiismeret szerepét, mint olyat, több olyan embert ismerek, akinek elég jól jelez(het)ne, csak nem figyel oda rá.
Ezek a mindenféle mágusok mesterek táltosok (most így, egy kalap alatt) meg számomra valahol a vörös posztó, kevés olyan van közöttük, aki tényleg megérdemli a bizalmat.
(errefelé a szelídség egy bizonyos határon túl sajnos nem életbiztosítás… 🙁 )
Az éjjel egy elég furcsa képet (átvilágítást) érzékeltem. Először nem értettem, hogy hová is kapcsolódhat (nem illeszkedett a mostani írásaimhoz). Annyi vált megérthetővé, hogy Évi gondolataihoz kapcsolódik (viszályok, háborúk, a teremtők eltávolodása a saját valóságától).
A képben gyermekeket érzékeltem. Egy nemrégen „megszületett” Világ (Közösség) lehetett, ahol még maga a MEGTARTÓ is fiatal (inkább még gyermek) volt, és egészen kicsiny gyermek volt az a néhány (csupán még néhány!) egyedi teremtő is, aki a Befogadásában „ébredezett”. Ártatlanság, tisztaság volt jelen mindenben és mindenkiben. Kicsit még köd-szerű volt minden > a köd itt az ébredezést, hajnalt, puha biztonságot jelentette.
Más nézőpontból értelmezhető ez tudatlanságként is (ami ebben az esetben még csupán a tapasztalat hiányát jelenti).
Egy jóval idősebb lény jelent meg. Valahogyan „bejött” ebbe a Közösségbe. Valószínűleg a „lágy, érintetlen” „élet” „nem állt ellen” (mert még nem tudott). Nézegette a gyermekeket (a MEGTARTÓT és a néhány már Befogadott teremtőt), melyiküket és hogyan érinthetné meg. A vizsgálódása egyértelműen „szexuális indíttatású” volt (először talán nem a „kéj” értelmében, inkább csak a közösülést kereste, de a gyermek(ek) tisztasága később „izgalmat” ébresztett benne). Az idegen a mi fogalmaink szerint „hím-nős” jellegű volt, mindkét módon képes volt a közösülésre. Hosszan kereste a közösülés módját, és végül a gyermeket nőnek értékelte, és így tette meg amire készült.
A gyermek tudata még az idegen jelenlétét / közelségét sem nagyon érzékelte, nem volt tudatában annak, ami fenyegette, nem volt tudatában annak, ami történt vele.
Az idegen lény tudatos volt. Tudta, hogy mit akar. Tudta hogy mit tesz. Tisztában volt vele, hogy MEGRONT és ELVESZ egy életet. Egyáltalán nem érdekelték a következmények (hogy ez mit okoz majd annak a másik Közösségnek, a benne élőknek). Semmiféle „érzelem” vagy olyan értelmű „fontolgatás” nem jelent meg az idegenben, ami arra utalt volna, hogy mérlegeli: „megtegye-e vagy sem”. Megnyílt egy lehetőség (elérhetővé vált számára egy finom gyümölcs, és van hatalma / ereje / tudása ahhoz, hogy azt leszakítsa).
Valószínűleg az idegenben a „hím-nős” jellege már a benne lévő keveredettségre utalt. Hasonló volt ahhoz, amit Évi írt: (szinte mérlegelés nélkül) „a természete szerint cselekedett”.
Lehetett már ebben a lényben valami „kényszer” / „kényszerítő”, amely benne-magában is már kényszerből fogant, és így csak ezt volt képes minden kiáradásban / megmozdulásában megnyilvánítani (tovább-adni).
Lehet ez a kép akár a „macska” nemzetség „megrontásának” képe is, „miért” van bennük egy nagyon mélyről / régről eredő zavarosság / bizonytalanság.
Jelenlegi megértésem szerint súlyos zavart okozott az életükben az, hogy egy idegen „határozta meg” (1) a „formájukat” és (2) a „nemiségüket”. Az idegen valószínűleg magát a KÖZÖSSÉG MEGTARTÓJÁT „rontotta meg” közvetlenül, és ennek az idegennek a „saját megítélése” „határozta meg”, hogy „nő” és „milyen női minőség” legyen a MEGTARTÓ. [A MEGTARTÓ minden Közösségben az adott Közösséghez tartozó ÖN-JELLEG megnyilvánítója, és ezért minden Kiáradása / Megnyilvánulása Meghatározó a Befogadásában lévő teremtőkre. Hasonló ez, mint az „Így neveld a sárkányod” című filmben: ahol az Alfa (sárkány) békés volt, ott minden sárkány békében élt, ahol az Alfa erőszakos volt, minden sárkány úgy élt. És ha valaki az Alfát az uralma alá hajtotta, az Alfán keresztül irányítani tudta a többi sárkányt is.]
Ez a kép arra utalhat, hogy a nemzetség (Közösség) ’Alfája’ került idegen behatolás által olyan megsértésre, amely sajnos azt a Formát is meghatározóvá tette (rögzítette), amelyben ma élnek. A mai formájuk és nemi jellegük teljesen idegen tőlük, a hím és a nőstény forma, a kettejük párosodása (és egy ehhez társuló furcsa kéjesség), amely végül „szaporodást eredményez”, nem a saját ÖN-JELLEGÜKBŐL ered. [Szerintem ez mára nagyon sok élet-formára jellemző.]
Néha „megszületnek” közöttük olyanok, akiken keresztül idegenek irányítása alá kerül(het)nek, és olyankor nagyon pusztítóvá is válhatnak. Néha megszületnek közöttük olyanok, akik képesek „visszafogni” a bennük „dúló” (irányítani akaró) idegenséget.
Ott van bennük máig egy „bezárt / bezáródott” (ÉLŐ!) gyermeki jelleg, amely arra vár, hogy az idegen „bunda” és „test” lekerüljön végleg róluk. Mára egészen biztos az, hogy a „Tiszta, Ártatlan Gyermeki Lényük” (Lényegük!) sértetlenül ott van mindannyiukban (valószínűleg egy korai ön-védelem idézte elő ezt a Bezáródást bennük), és ezért számukra [és nagyon sok más hadakozó Közösség számára is] visszabontható az idegen behatásra megformált „sors” és „test” (mely csakis arra alkalmas, hogy a „sorsukat” olyan korán „megpecsételő” kényszert terjesszék tovább).
Jelenlegi megértésem szerint a Közösségük ’Alfája’ kinyilvánította a MINDENSÉG-FORRÁSA felé, hogy visszabontja az idegen jelleget (kéri a MINDENSÉG-FORRÁSA segítségét abban, hogy a Saját Tiszta útjára visszatérjen). Ez ebben az esetben tehát már nem csupán békekötés, hanem a Hazatérés biztos szándékának a kinyilvánítása is. Így ez a Közösség már egészen biztosan vissza-igazodik arra a Saját Útra, amelyről ma még sem Ők, sem mások nem tudják, hogy az pontosan milyen formában és milyen Természetes ÖN-Jellegben fog megnyilvánulni (majd abban az ÖN-Jellegben nyilvánul meg, amelyet az ’Alfa’ abban a „Gyermeki Teljességében-Tisztaságában” formálgatott azzal a néhány már Befogadásában lévő teremtőjével).
Ahogyan most utólag visszagondolok az érzékelt néhány gyermeki létező „formájára”, leginkább a MÉG-FORMÁLÓDÓ jellegüket érzékelem, kicsit talán gömbölydedek is voltak, könnyedek és légiesek, mint a kiscicák (de egyértelműen nem volt a ma ismert macska jellegük). Ez szerintem arra utal, hogy a ma ismert testük egy jelentős részben nem belőlük ered, habár nyilvánvalóan van olyan jelleg a testükben, amely egyes jellegeiben „emlékeztet” arra, hogy milyenné is akartak válni.
Mára tudott, hogy a (valódi) Emberi élet a SZOLGÁLAT Gondoskodó ágához tartozik eredendően. Így nyilvánvalóan nem véletlen az, hogy az Ember a nagy nehézségekkel küszködő „macskák”-hoz is közeledett, hogy felismerje, honnan eredhet a nehézség az életükben.
Hasonló a helyzet, mint az EGYEDISÉG Birodalmában: mára e Birodalom leginkább MAGÁNY-ként nyilvánul meg (mert a Birodalom belső áramlásai széttöredeztek), és ez a „magány”-jelleg szinte teljesen elfedte eddig, hogy mi is ennek a Birodalomnak (és a nagy-TEREMTŐJÉNEK, az ’Alfájának’) a valódi ÖN-JELLEGE. Ma már a SZOLGÁLAT Birodalmának segítségével e Birodalom nagy-TEREMTŐJE is újra ráismert a Saját ÖN-JELLEGÉRE, és elkezdte a visszaigazodását a Saját Sorsába.
A „macskák” vagy „nagymacskák” helyzete is ilyen lehet: sem ők, sem mások nem tudják, hogy pontosan milyenek lennének (formára és ÖN-JELLEGRE is), ha egy idegen behatolás nem rögzítette volna KÉNYSZER-pályára őket. Nem ismerjük sem azt, hogy testük / formájuk, és e Közösség tagjainak Természetes Egymáshoz-Kapcsolódása majd pontosan milyen lesz, mivel már akkor Bezáródtak (az Eredő Jellegükben), amikor még csak formálódott e Közösség Élete. Nem tudjuk azt sem, hogy hogyan nevezték volna önmagukat. Majd ha „újra meg tudnak születni” a saját Sorsukban, Ők is, mi is megtudhatjuk mindezt.
„A macskák mellett a madarak lélekminőségeinek megbékélése zajlik.”
Számomra a madár sokszor jelenti magát a KÜLÖNLEGES megnyilvánulásokat, és ezeken belül leginkább a SZOLGÁLATOT. Nyilván teljesen más jelentése van ennek a mondatnak, de a számomra azt is jelenti, hogy a SZOLGÁLAT Birodalma (és a KÜLÖNLEGES Birodalmak) közvetlenül segíteni fogják a „macskák” Hazatérését a ma még számunkra megnevezhetetlen Eredendő ÖN-Jellegükbe. [Évi írásában is „takarítanak” a madarak, semmivé teszik azt, ami „senkihez sem tartozik”.] Talán a mondat azt is jelentheti, hogy a Közösségük ’Alfája’ Megnyílt a SZOLGÁLATNAK. Ha az ’Alfa’ megnyitotta a SZOLGÁLATOT (és szerintem minden más KÜLÖNLEGES irányt is), az azt is jelenti, hogy már hivatalosan is Befogadhat egyedi teremtőket a KÜLÖNLEGES Birodalmakból, akik így már „Belülről”, KÖZVETLENÜL is tudják segíteni (1) az idegenségek alóli feltisztulást és (2) az Eredő ÖN-Jellegben való Sors Biztos Elindítását. [Szerintem a VILÁGBAN vannak olyan Különleges útban megnyílt teremtők, akik már régóta készülnek erre a feladatra.]
Ha az ’Alfa’ megnyílik / megnyílt a KÜLÖNLEGES Teremtésben, az azt is jelenti, hogy a más Birodalmakban / Közösségekben élő Különleges utakban már megnyílt teremtők a Tapasztalataikkal közvetlenül segíthetik az ’Alfát’ a mielőbbi teljes rend-tételben.
Az éjjel nagyon rosszul voltam. Egy ősi félelem eredendő története jött ki a felszínre. Valamiért csak annyit kértem „emeljétek ki a szörnyet belőlem, aki megnyomorít” . És láttam, hogy kiemelik. Megszűnt a testem kínlódása a fájdalomtól. Már csak gyenge és fáradt.
Itt még azt elmondanám, hogy a „szörny” egy olyan gondolkodásmód, amely akadályoz abban, hogy a lelkem szerint létezhessek. Késztet olyan dolgokra, amelyet aztán kényszeresen teszek. Pusztítom vele önmagam. Emiatt nagyon figyelek magamra, magas az önkontroll bennem. Nagyon ősi sémákkal nehezen bánok, mert sok sok generáció élt eszerint. Ezek a sémák félelem forrásokból fakadnak és mozgatnak sok embert. A gyökerei valahol a tudatalattink kútjának a mélyén rejlenek. A napokban ide értünk el.
Engem az elmúlt néhány napban minden éjjel meg akartak ölni. Ma éjszaka már ‘csak’ egy kellemetlen kegyetlen elnyomó energiát érzékeltem, hol megfájdult a fejem tőle, hol elmúlt, reggel én is fáradtságra ébredtem.
Azt éreztem, hogy küldjem el ezt a pár gondolatot (talán van akinek fontos lehet).
Az „Ember” / „macska”, „nagymacska” és egyéb más megnyilvánulási-formák (élet-formák, utak) A-LÉTEZÉS-EGÉSZÉBEN (és azon belül az egyes Birodalmakban) egy-egy kisebb közösség / család.
Az én eddigi megértéseim alapján mi itt a Földön elsődlegesen azokban a formákban / utakban tapasztalunk (azokat ismerhetjük meg), amelyek a YOSÁGHOZ tartoznak (vagy amelyekkel valamilyen módon a YOSÁG teremtői közvetlen kapcsolódásba kerültek).
A háborúskodás egyik legősibb eredője a teremtők és fajok egymás közötti jogosulatlan keveredése (a mai fogalom-használat szerint nem alapult Összecsendülésen, és így minden érintett Szabad Szándékán). Tovább nehezítette / rontotta ezt a helyzetet az, hogy a „kevert mintájú utódot” „valamelyik szülője” a másik szülő ellen fordította. Ez a háborúskodás legelső eredője.
Valószínűleg valamelyik szülő „nem volt elégedett” az utódban megformálódott új mintával („nem azt várta”)(és e várakozása nem csupán a LÉTEZÉS-EGÉSZÉBEN megnyilvánuló, az egyedi megnyilvánulást „garantáló” VÁRATLANSÁG miatt lett más-mint-amit-várt, hanem azért is, mert nem volt kiegyensúlyozott / Szabad Szándékon alapuló a „frigy”).
Ma a LÉTEZÉSBEN már nincs egyetlen család és egyetlen létező sem (talán egy-két kivételtől eltekintve), akik a saját Eredő Mintájuk szerint élnének. A legtöbb Közösségben (családban)(akár a „macskák” között) mára elfelejtődött, hogy pontosan milyen alapon / úton / ön-épülési irányban váltak részévé A-LÉTEZÉS-NAGY-EGÉSZÉNEK. Ez a legfőbb oka annak, hogy „nem találják sem a helyüket” (sokszor mint „otthont”), sem (1) önmagukat és (2) a „saját békéjüket” (= boldogságukat, a saját LÉNYEGÜKET).
A MINDENSÉG-FORRÁSA most minden Közösségnek és minden egyedi-létezőnek is „Felajánlotta” azt, hogy HA AZT VÁLASZTJA, akkor egy „Közeli Kisebb vagy Nagyobb Lezárásban” hozzásegíti ahhoz, hogy visszaigazodjon az Eredendő-Harmoniájába”.
Egyre több Közösség hozza meg azt a választást, hogy a pusztulás és ön-pusztítás helyett önmaga felé fordul, és rendet tesz magában. Először ehhez eszköz és út lehet a „béke / megbékélés” választása, és később ebből nyílhat tovább a „hazatérés a Saját Valóságba”. Sokféle apró lépés következik majd ezután kinek-kinek a saját sorsa szerint: megbékélés a gyermekkel / szülővel / testvérrel / házastárssal és más távolabbi családtagokkal is; megbékélés a „bűnnel” (annak elfogadása, hogy a hiba valamikor megtörtént, de az tudatos ön-épülés útján kijavítható).
A MINDENSÉG-FORRÁSA egyre Gondoskodóbb Szülőjeként kezd megnyilvánulni a Kiáradt-Valóságnak, és azokkal, akik erre nyitottak, egyre inkább Társává is válnak egymásnak. Valószínűleg ez önmagában is nagy lendületet ad a Megbékélésnek (amellett, hogy a teremtők között újra megformálódik az „Általános-Távolság”, és így már nem kell megtűrten és idegenként élniük ott, ahol befogadták őket vagy éppen „megragadtak”).
Most nyílik az az Út A-LÉTEZÉS-EGÉSZÉBEN, amely már közvetlenül visszavezetheti a teremtőket a Saját Eredőjük szerinti Életbe. Mindenki egyedileg rendelkezhet arról, hogy mit szeretne megtartani és továbbvinni az Életében. Most nyílik meg annak az útja, hogy teljesen feltisztuljanak a családok és teremtőik, és majd arról az alapról nyissanak újra olyan Közeledéseket egymáshoz, amelyben (1) már egymástól „tanulhatnak” vagy akár (2) EGYÜTT valami teljesen Újat is megformálhatnak.
A „szörnyek” „helyzete” azért nehéz, mert „kihez tartoznak?”
Életük „jogosulatlan”, mert bár „vannak”, de „Életük” nem tartozik a maga teljes valójában egy „otthon”-hoz sem. Olyan Keveredés emelte formába (így egyfajta részleges életbe) őket, amely miatt vagy „félig” egyik szülőjükhöz és „félig” a másikhoz is tartoznak, vagy mára kitaszították őket, és igazán sehol sincsenek otthon.
Mára ELV, hogy minden teremtő egy MEGTARTÓ (Meghatározó) Rendelkezésébe (Gondoskodásába) tartozhat csak.
Ha Keveredés és kényszer szülte meg őket, ezért sokszor nem ők okolhatók. A legtöbbször valamely „szülőjük” „egyik darabja” „él” (senyved) bennük.
Szerencsére az éjjel a „szörnyet” a maga egészében én sem érzékeltem, csak azokat a jellegeit, amik a megértéshez feltétlenül szükségesek voltak. A látványuk a legtöbbször valóban visszataszító.
Sokfelől hangzott el a Kérés, hogy az ő sorsuk is kerüljön Rendezésre.
De „kihez” tartoznak?
A Birodalmak nagy-TEREMTŐI (és a MEGTARTÓK) a saját Közösségükben nem jogosultak „idegenség” befogadására és megtartására. Ezért MINDENSÉG-FORRÁSA egy önálló IRGALMI (Gondoskodási) Teret formál(t) meg a „szörnyek” (jogosulatlan keveredésekből megformálódott, leginkább részleges életek) számára.
Nagyon kevéssé kapcsolódhatunk hozzá az ő sorsuk Rendezéséhez, a sorsuk Rendezésének teljes folyamata az IRGALOM ÖNÁLLÓ (!) Rendelkezésébe kerül.
Ami kapcsolódásunk lehet ehhez a Rendezéshez az az, hogy szükséges lehet Megerősítést adni olyan Közösségnek vagy teremtőnek [nagyon erős IRGALMI Megerősítésben!], ahonnan / akiből olyan BEZÁRTSÁGOK kerülnek eltávolításra, (1) amelyben valamilyen „szörny” „valósága” „van” és/vagy (2) olyan sors-rész / ön-rész visszabontása nyilvánul meg, amelyben valós idegenség van.
Az ilyen Rendezéssel érintettben az Éviben is megjelent nagy félelmek vagy fájdalmak (kínlódás) / nagy elgyengülés mellett megjelenhet a teljes reményvesztettség vagy más előre nem látható Fokozott-Érzékenység, és ilyenkor „Tartani” szükséges az idegenségtől feltisztulót legalább addig, amíg a tudata feltisztul, és egy kissé kiegyensúlyozódik.
Ilyenkor nekem elsődlegesen önmagamat kell tartani, hogy ne tudjon hatni rám, azonkívül fontos a támadás mentesség, tehát ha csak hárítok.
Ez ugyanígy van az emberi viszonylatokban is, szerintem a legtöbbet tesszük, ha anélkül, hogy magunkra vennék a kiegyensúlyozatlanságot, tartjuk az energiát, hogy – ha akarja – maga rendezhesse az illető a problémát.
A föntebbi írásod kapcsán pedig két dolog jutott az eszembe, az egyik, hogy ez, amit a „macskákról” elmondtál, ugyanígy elmondható az emberiségről is.
A másik, hogy a hím-nősség eléggé elterjedt az Univerzumban, a látásod utalhat egy konkrét létezőre, ill. azok egy csoportjára is.
Reggel egy borzasztó álomból ébredtem. Anyukám egyre rosszabbul érezte magát, miközben egy orkán anyagú helikopter egyre lejjebb ereszkedett. Beleesett a Balatonba és pont a lábamhoz sodródott. Anyukám közben összeroskadt a fájdalomtól és összeesett. Pont akkorra mikor a helikopterest is ki kellett volna emelnem mielőtt megfullad.
Nem tudtam melyikhez forduljak, ha nem húzom ki az idegent belefullad a rágabalyodott becipzárazódott anyagba, de Anyukám is ott volt segítség nélkül. Kiabáltam segítségért, de alig jött ki hang a torkomon miközben próbáltam kihúzni és Anyukámért rettegtem, hogy közben meghal.
Erre ébredtem, hogy mentsem meg őket egyedül, senki nem hall, nem tudok eléggé hangosan kiabálni.
Rosszul is alszom mostanában én is és fáradt vagyok.
2019. július 14.
Átvilágítás:
Az új (részben még épülő, de már használható és otthonos) házamban (egy társasház egyik önálló részében) voltam. Az otthonomhoz tartozó ’liftbe’ nagyon udvariasan beszállt egy bizalmat ébresztő (ápolt, jól öltözött) férfi és nő (látszólag nem ismerték egymást, csak éppen így összefutottak velem). Valószínűleg a ’Ház’ Gondozottsága miatt voltak „először” „gondozott kinézetűek”, ám ha ezzel nem érték volna el azt, hogy a figyelmem (és bizalmam!) kellően felé(jük) irányuljon, más „használt” formáikat is megmutatták volna (kisgyermek, sérült / szomorú gyermek, beteg, otthontalan, háziállat stb).
Fel sem merült bennem a gondolata annak, hogy mit keresnek az én liftemben (ott valójában csak én, és legfeljebb a velem SZOROSAN összekapcsolódó ’családtagjaim’ lehetnének jelen).
’Nagyon udvariasak’ voltak. Az ’udvariasságról’ mint különösségről bővebben ITT.
Utólag visszagondolva már ekkor feltűnhetett volna, hogy miért egyszerre érkeztek (így valószínűleg ismerik egymást)(és az is lehet, hogy csupán ugyanazon minta különböző megnyilvánulásai, ami azt ’puhatolta’, hogy melyik forma inkább a bizalmat ébresztő: a férfi vagy a nő). Számomra akkor ott egy leheletnyivel a férfi forma vonta jobban magára a figyelmemet. A Tapasztalat az, hogy ha csupán „egy formát” (egy jelenlévő teremtőt) lehet érzékelni, szinte bizonyos, hogy többen vannak a közelben (leggyakrabban legalább hárman).
A ’saját otthonomban’ ’lepihentem’ (hasonló tudat-bódítás lehetett ez, mint a liftben > hogy ne keressem az okát annak, miért van / vannak ott).
’Az engedélyemmel’ (ahogyan sugallták) csupán ’megpihennek’ („semmiféle veszélyt nem jelentenek”), ’az éjszakát töltik ott, mert valamilyen ok miatt nagy szükségük van erre (és ’én’ ezt nagyon jószívűen megengedtem) és már le is pihennek a helyen amit mutattam /„adtam nekik’.
Később észrevettem, hogy a „férfi” magához vett annyi szépen kivasalt ágyneműt / ruhaneműt (ki tudja mit rejtett el még benne)(amit mozdítani lehetett), amennyit csak elbírt. Ezeket visszavettem tőle. Valamilyen módon még ekkor is próbálkozott a korábbi „elme-trükkökkel”, de egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy „összedolgozik a nővel” (vagy még inkább talán ők „egy”)(a nő minden lehetséges módon igyekezett magára vonni a figyelmet, például „villantott”, furcsa széles mozdulatokat tett, ott volt, ahol nem lett volna lehetséges stb).
Ekkor taktikát váltott: először „a józan észre” igyekezett hatni, majd inkább fenyegetőzött, hogy ha értesíteném erről a ’hatóságot’, azzal saját magamat is bajba sodornám, mit gondolnának rólam / mit mondanának rólam, miért engedtem be egy fiatal férfit („az ágyamba” – habár az csak egy másik ágy volt, nem az enyém). „Megfordult bennem a gondolat”, hogy ha a „hatóság” megérkezik, talán tényleg jobb lenne letagadni… de mit is kellene letagadni? „Hogy itt sem volt?” „Törölgessem le (én magam!) még a kilincseket is, hogy MINDEN NYOM ELTŰNJÖN” (én magam takarítsak el minden nyomot)… Végül az oda-érkező ’rend-erőknek’ mindent elmondtam pontosan amit tudtam.
Ekkor is folytatta az „elme-trükköt” ez a létező (valószínűleg már nem csak felém, hanem minden jelenlévő felé irányulva „tapogatott”, kereste az érzékeny részeket), mindenképpen azt igyekezett elérni (egy furcsa torz tükör-tartással), hogy elveszítsem a nyugalmamat / összeszedettségemet, illetve minden ott-lévőt „kibillentsen”. ’Érzékeny’ (a ’legérzékenyebb’) ön-részek felé célzott, hogy indulatossá / dühöngővé (ha lehet „támadóvá”) váljak / váljunk. Érzetre olyan volt ez, mintha ezekkel „utat tudnék / tudnánk nyitni neki a szabaduláshoz / hogy újra elrejtőzhessen” vagy legalább „időt nyerhessen” (talán addig, amíg a társai a segítségére sietnek).
Említettem, hogy a YOSÁGBAN egy teljesen új Különleges Teremtési Irány formálódik és nyílik meg hamarosan a Lappangó / Rejtőzködő és alakváltói-jellegű megnyilvánulások RENDEZÉSE érdekében.
Ez egy Szolgálati-Irgalmi együttes út lesz, azok kapcsolódhatnak hozzá, akikben a Szolgálat mellett megnyitásra kerül az ehhez szükséges Közösségi-Irgalmi út is. A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS egészen különleges új útjai nyílnak meg, és a YO-MAGA az ilyen irányú teremtés megnyitását Komolyan Fontolgató teremtőkben [ma még Kipróbáló jellegben] elkezdte / elkezdi az ’alapozó tanítást’. [Említettem, hogy mára a MEGTARTÓI-Teremtők először Kipróbálást ajánlanak fel egy Új Irányban való Elköteleződést megelőzően.]
A ’tananyag’ épül
– egyfelől a YO / YOSÁG teremtői közvetlen Tapasztalataira (1) a valódi alakváltásról, (2) az alakváltó-jellegekről és (3) egyéb rejtőzködő / lappangó / titkos / titok megnyilvánulásokról
– valamint A-LÉTEZÉS-EGÉSZÉBEN meglévő minden ezen RENDEZÉSHEZ szükséges Tapasztalatra. Ez utóbbit részben maga a MINDENSÉG-FORRÁSA és IRGALOM-MAGA tárja a YO elé megismerésre, részben a ’Kötő’-Szorosság megformálhatóságát követően az egyedi teremtők számára is elérhetővé teszi közvetlen utakon a MINDENSÉG-FORRÁSA mindazt, ami a felvállalásuk teljesítéséhez [ebben a Biztos / Megerősített Ön-Megtartáshoz] szükséges.
Említettem, hogy a VILÁG-MAGA kérésére a ’Kötés’ KIPRÓBÁLÁSÁBA bekapcsolódott VILÁG Befogadásában lévő teremtőkben [ilyen a FÖLDANYA és MAGJAI is!] Irgalmi úton (!) mindaddig megmarad [használható!] a felépült ’Kötő’-Szorosság, amíg valójában a MINDENSÉG-FORRÁSA KIÁRASZTJA majd az ehhez tartozó ÚJ HARMONIÁT.
Ez elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy a ’Kötés’ KIPRÓBÁLÁSBA bekapcsolódott (MEGTARTÓI és egyedi) teremtők folyamatos közvetlen Összekapcsolódásban maradhassanak a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL (és szükség esetén egymással is) az ÚJ HARMONIA megformálását segítő EGYEZTETÉSEKBEN, másfelől lehetőséget nyithat a MEGTARTÓI-Teremtők által (1) KÉRT vagy (2) valamilyen okból fontosnak jelölt Különleges Megtapasztalásokhoz.
Jelenlegi megértésem szerint a FÖLDANYA a MAGJAIVAL ’Hivatalosan Megnyílt’ abban a YOSÁGBAN (részben még formálódó) Új Különleges Teremtés KIPRÓBÁLÁSÁBAN, amely a Lappangó / Rejtőzködő / Titok / Titok jellegű / alakváltói és alakváltói-jellegű megnyilvánulások RENDEZÉSÉRE irányul. Ennek érdekében egyes MAGOK számára a Különleges Belső Utakon részben a YO, részben a MINDENSÉG-FORRÁSA / IRGALOM ’bemutatják’ azokat az ’alap-jellegeket’, amelyekről ezek a RENDEZÉST igénylő (1) helyzetek és (2) teremtők pontosan azonosíthatók. Ezek ma még a KIPRÓBÁLÁS érdekében (1) ’alapozó teremtések’, (2) jellemzően nem irányulnak közvetlen módon a RENDEZÉSRE.
Ugyanakkor fontos okból a YO és itt a Földön a FÖLDANYA közvetlen vezetésével valós [egyszerűbb és/vagy fontosokból szükséges] Rendezések is megnyilvánulhatnak ma már a Kipróbálás részeként a kellően Biztos Ön-Megtartásúvá vált teremtők részvételével.
FŐ IRÁNYÁBAN annak a pontos meghatározása folyik e KIPRÓBÁLÁS során, hogy az ilyen irányban megnyíló (MEGTARTÓI és egyedi) teremtőkben
– milyen FELTÉTLEI vannak ezen RENDEZŐ irány Megnyitásának,
– milyen alap-tapasztalat és/vagy ÖN-Megtarási-Biztosság / Tudatosság szükséges egy ilyen (nehezebb!) Rendező út megnyitásához,
– milyen ’Belső’ és ’Külső’ Biztosság és Megerősítés szükséges a MEGTARTÓ felől az egyedi teremtők felé irányulóan,
– mik legyenek pontosan az AZONOSÍTÁS, majd később a tényleges RENDEZÉS meghatározó szabályai és formái stb.
A Saját Tapasztalataira alapulóan – az ezen Új Különleges Teremtési Irány Megnyitása iránt Komolyan Érdeklődő teremtők – JAVASLATOKAT terjeszthetnek a FÖLDANYA és/vagy a YO elé.
Lehet nem ugyanarról beszélünk, tudomásom szerint minden, a Földet érintő fontosabb kérdésben egy Bizottság dönt. Bár amikre én gondolok, ezek inkább gyakorlati jellegű kérdések.