Sokszor írtam le azt, hogy engedjük el a múltat, ne forduljunk felé. Akkor az volt a megoldás.
Most olyan időszak van, amikor érdemes átgondolni húszas éveinket. Ott valamit feladtunk valamiért. Vagy éppen bevállaltunk, és nem akkor kellett volna. Nem tudtunk még mit kezdeni a helyzettel.
Útkereszteződés, ahol megfelelő erőnk volt, de nem oda forgattuk, ahová kellett volna, vagy nem voltunk érettek és tapasztaltak a jó megoldáshoz.
Gondoljuk át ezeket az éveket, nézzük meg az út mellett álló táblákat. Figyelmeztetést és előre mutatást.
Évek tapasztalataira támaszkodva gondolkodjunk kicsit.
Hol vagyunk még adósok önmagunk felé?
Fizetünk még valamilyen számlát?
És főleg, hogyan állunk az önszeretettel, önértékeléssel?
És ne akarjuk megmagyarázni, hogy apánk anyánk, vagy valaki nem szeretett, elhagyott és én szegény….
Ez az idő már nem alkalma erre.
Lassítsunk. Gondolkodjunk. Támaszkodjunk az emberségünkre.
EMBERNEK lenni. És ezt a szót nem véletlen írom.
Mit jelent számunkra?
Mondhatnám azt, hogy nincs több időnk vacakolgatni, önmagunkat keresgetni.
Eljött az Idő.
A Feladat amiért jöttünk, elveszi tőlünk mindazt, amit vállaltunk. Tetszik vagy sem.
Ehhez pedig takarít. Kitakarítja önértékelési zavaraink. És ha kell, megmutatja, hogy mit is várna. Ha tetszik, ha nem.
A Sors Angyalainál lehet reklamálni, de nem érdemes.
Csak önmagunknál reklamálhatunk, de ezt sem érdemes.
Ezerszer kérdeztük, hogy mi is a feladatunk, véltünk valamit, amiről kiderült mégse…
Minden tanítás erről szólt. A tévutakról való visszatérítés is. Betegségeink, kellemetlen emberek, helyzetek.
Voltak már élethelyzetek hozzá, de éretlenek voltunk. Vagy még őseink karmáit adóztuk le.
Ne háborúval, tévhitek elhintésével, vagy erőszakkal érjünk el bármit is. Sokan megpróbálják, sokan veszítik el miatta egészségüket, vagy vélt birtokukat.
Egészséges önértékelésre és önszeretetre van szükség. Se menekülés, se önigazolás most nem számít.
Légy az, aki VAGY.
Természetesen, egyszerűen. Légy társaid kiegészítője, a magad helyén.
És gondold át húszas éveidet ?
Kedves Évi!
Azóta a hargra és dühre dolgozok. Ugye Anyám ágán sok dolgot kaptam és szereztem (energetikailag) ami nem volt túl jó hatással az életemre.
Nem tudom hogy a mostani álmom egy ezektől való megtisztulást jelképezett e vagy pedig előre jelzi az elkerülhetetlen?
A hozzám közel állók és akik szerettek mikor elmennek álmomban elköszönnek, másnap általában megkapom a halálhirüket. De ez az álom kicsit más volt, ezért nem értem.
Voltunk itthon estefelé, itt volt a párom is meg többen is, vendégek, sokak távoli rokonok (akiket nem is ismerek, de álmomban ugy tudtam hogy azok) Anyám is mintha itt lett volna egy kicsit, olyan bizonytalanul, mintha itt lett vvolna, mintha váltottunk volna talán pár szót is, de olyan halványan megfoghatatlanul, „alig” emlékként.
Aztán valahonnan megkaptam a halálhírét. Arra sem emlékszem hogy telefonon e vagy hogy, csak mintha hallottam volna v tudtam volna valamiképpen.
ÉS elmeséltem az itteni rokonoknak. Konkrétan a növérének aki 4 éve halt meg. ÉS a szomszédnéninek aki tavaly halt meg és legalább 40 évig a szomszédunk volt. Ők mind a ketten idősen és betegen haltak meg igazából. De most egészségesnek láttam őket álmomban. Valamint anno a haláluk előtt elköszöntek tőlem, (nem fizikailag)
Mit jelenthet ez?
Sokan vannak (sajnos), akik különböző okok miatt kiszakadtak vagy eltávolodtak az ‘Eredendő családjuktól’. Mivel eddig nem volt megformált útja annak, hogy az ilyen kiszakadásokból hogyan lehetne visszatérni az ‘Eredendő családba’ [(1) mi hogyan tudnánk hazatérni, (2) és az Otthonunk hogyan fogadhatna vissza bennünket], ideiglenesen a VILÁG Különleges Gondoskodásába kerültünk, mert csak Ő volt képes Gondoskodási Tereket megformálni [tehát nem a saját Otthonunkban éltünk, hanem egy ideiglenes szálláson / gyógyító-helyen… ki hogyan élte meg az itteni lehetőségeket].
Mivel mára megformálódtak a Hazatérések útjai, mindannyian elköszönünk a VILÁGTÓL (elég hirtelen eltávolodunk Tőle)(>”estefelé”), és elkezdődik mindannyiunk hazavezetése az ‘Eredendő Otthonba’. Egyre közelebb kerülünk ‘az igazi édesanyánkhoz’. És elbúcsúzunk azoktól, akikkel eddig közelebb éltünk egymáshoz, de most más-más otthon felé indulunk tovább.
Köszönet és Hála a VILÁGNAK, hogy eddig Gondozta az életünket. Nyilvánvalóan mint ‘ideiglenes szülőnk’ nem tudta maradéktalanul azt a biztonságot és otthont megteremteni a számunkra, mint ami az ‘Eredendő Otthon’, de mindent mai lehetséges volt megtett annak érdekében, hogy mindannyian a megtartható életünkkel felkészüljünk a hazatérésre.
A testünkből elkezdjük elengedni azokat a belső tartalmakat és kötéseket, amik a VILÁGI Gondoskodásoz hozzákapcsoltak. És elkezdjük megformálni azt az új testünket, amelyben hazatérhetünk.
Kedves Omah!
Köszönöm! 🙂
Még régebben válaszoltál valamelyik álmomra – mikor még anyámról álmodtam ugyan csak de elutasitó voltam vele és dühös felé, hogy majd jönnek jöhetnek olyan felismerések amitől az ember térde megroggyan. (Nem biztos hogy szószerint idéztem de ez volt a lényeg)
Na az álmom előtt azt hiszem ez megtörtént, talán először voltam képes harag nélkül objektiven gondolkodni. Amikor a sértéseket, sértettséget félretéve emlékeztem a jóra is. Bár szeretet és elismerést kedvességet nem volt képes adni Anyám, mégis képes voltam meglátni végre hogy azért nap nap után gondoskodott rólam hiszen mosott fözött takaritott, megfözte reggel a kávém, töltött nekem cigit és ételt csomagolt mire iskolába mentem, v még a dolgozós éveimben is. És képes voltam elvonni mellőle hogy DE állandóan kritizált és lustázott és letaposott lelkileg. És képes voltam hálát érezni és elgondolkodni hogy ha nekem lenne gyerekem én sem lennék róla képes Fizikai szükségleteit kielégitve gondoskodni. (Érzelmileg valószinüleg jobban)
Ezt a Hazatérést és az uj testünk formálását energetikai- szellemi világban értsem? Vagy tényleg itthagyjuk mi akik megyünk ezt a testet és világot?
Ismét megpróbálom elküldeni a hozzászólást, hátha most sikerül.
Saját tapasztaltból tudom, hogy mennyire NAGY LÉPÉS az, amikor a szülők felé irányuló NEHEZTELÉS (gyorsan vagy lassabban) megszűnik, és a MEGÉRTÉS-ELFOGADÁS-SZERETET egyre teljesebben élővé tud lenni. Valószínűleg azért is fontos „gyógyító-lépés” ez, mert e bennünk valóvá váló változás miatt a gyermekeinknek már nem lesz szükséges ilyen mélységben megtapasztalni a szülőktől való eltávolodást…
Az én eddigi megértéseim szerint ’Az-Élet’ (ennek részeként ’A-Tér’ és így ’A-Test’) is hamarosan mindannyiunk számára érzékelhető módon megújul.
Lehetnek Közösségek (ahol erre már megfelelően előkészültek), amelyekben már ebben a most élt életben megvalósul ez a Megújulás, más Közösségekben csupán néhány élet múlva. Vonatkozik ez a szellemi (Lényegi) testre, és az ebből megformálódó lelki és anyagi testre is.
Mivel a ’test’ a saját Életünk része, „Az-Új-Test” „bennünk-belül-formálódik-meg” egy jelentős részben a saját szándékainkra / választásainkra alapulóan.
Maga a Megújulás formája és folyamata a különböző Közösségekben valószínűleg különböző lesz.
Tudomásom szerint a Földön élők az anyagi testükön (a szív egy pontosan meghatározott terén) belül kezdték meg már több éve megformálni a Megújuló (anyagi)test ALAPJÁT, és amint ez ténylegesen hozzákapcsolódott a MINDENSÉG-FORRÁSA által a FÖLD Megújuló ÉLETE számára Kiárasztott Új Térhez, egyre inkább áthelyeződik ebbe a formálódó-új-testbe az Életünk és Tudatosságunk. Lesz majd egy olyan pillanat, amikor az új Élet „elválik” a régi testtől (ez utóbbi semmivé lesz), és a Tudatunk ezt úgy tapasztalja meg, hogy csak a Megújult testet érzékeli a továbbiakban.
Hogy a tudatunk valamelyest képes legyen értelmezni ezt a változást, úgy képzelhető el, hogy az új testünk legsűrűbb anyagában is finomabb, mint a ma ismert levegő.
Mint említettem: valószínűleg más Közösségekben (vagyis nem a Földön) lehet egy kissé más majd a Megújulás folyamata, és annak részeként az Új testi való megformálása.
A TEST-ben rögzülnek be a tapasztalataink, és a Testi-való teszi lehetővé azt, hogy másokhoz közelebb kerülhessünk, másokkal kapcsolódhassunk.
(1) A Lényegi (=szellemi) testünkben „A-Létezésünk-és-Életünk” teljes tartamában gyűlnek (és rögzülnek be) a tapasztalataink.
(2) Ma már a Középső testben (a VILÁGBAN a Lélek, a YOSÁGBAN a Műhely / Mi-hely) azok a tapasztalataink gyűlnek és rögzülnek be, amiket a bennünket Befogadó Birodalomban élünk meg. [Például a Föld most kikerült a VILÁG Gondoskodásából és hazatér a YOSÁGBA. Ezért a Lélek-testünkben összegyűlt tapasztalataink megtartható része átvezetésre került a Lényegi-testbe. A YOSÁGBAN formálódó Életünk számára új Középső testet formálunk meg, és ebben gyűlik majd a YOSÁGBELI tapasztalat.]
(3) Az anyagi test mindig egy Közösségen (például a Földön) belüli megtapasztalás számára formálódik meg. Ma már az anyagi testben élt Életet is rövidebb szakaszokra felosztva tervezzük meg, és gyakrabban nyílik alkalom Értékelni a tapasztalatokat, így rugalmasabban változtathatunk a sorsunkon (Lezárhatunk egyes utakat, új irányokat nyithatunk meg).
Nem tévedhetünk, ha a test / élet Megújulását „A SZÍVEN BELÜLRE helyezzük’, a szívre figyelve keressük ehhez a Megértést. Egészen biztosan a(z anyagi) szíven belül van az a belső terünk, amelybe a ’Továbbvihető-Tapasztalataink’ berögzülnek. Érdemes tudatosan a szívre figyelve „együtt lélegezni ezzel a szívben lévő belső térrel”.
[Tehát nem a csakrákra összpontosul a figyelem, hanem az anyagi szív „középpontjára”. A csakrák a már megformált test számára biztosítanak különféle irányú kapcsolódásokat. Jelenleg Értékelések folynak arról, hogy ezt az eddigi csakra-rendszert érdemes-e megtartani, ez ugyanis inkább a nagyon (élet-veszélyesen) megsérült test számára megformált életben-tartó rendszer volt. Egyes Értékelések szerint az új testben nem lesz szükség ilyen „széttagolt” kapcsolódási-alapra.]
Ismerve a mostani idők energiáit, azt mondanám, hogy anyud egy olyan része távozik, kerül elengedésre, amelyet te nem nagyon ismersz tudatosan. Mégis befolyásol. Ilyen érzelmi blokkjai a növérének is voltak és a szomszédnak is. Ez egy közös munkájuk, feladatuk volt. Anyudnak segítettek, hogy ezt a részt fel tudja dolgozni és ezek szerint oldásra kerülhet. És ez a program benned is oldódik.
Köszönöm a megnyugtató választ 🙂
Kedves Évi!
Tanácsodat megfogadva tegnap este elkezdtem a 20-30 éves korom közötti blokkokat kódolni, amik elvittek a saját utamról. Nos az álmomra ha volt is nem emlékszem, csak zagyva bevillanásokra. Viszont kódolás közben láttam furcsa képeket.
Amikor még az elején mondtam magamban a szövegét mire dolgozok már akkor láttam közben fekete egymásra pakolt dominókat, több oszlopban egymás mellett, változtatták a magasságukat és hullámoztak.
Aztán láttam hátulról egy bikát aminek a szarvára egy fonott szönyeg volt teritve félbehajtva. Aztán a szőnyeg eltünt és néztem közelről a szarvát. Láttam hogy egy rozsdamarta lyuk van rajta, és felismertem hogy ez egy olyan fém bika amiben anno embereket égettek meg, kinzás kivégzés képpen. De ahogy néztem tovább foszlott le a fém és alatta egy igazi szarv volt.
Ezután egy mohás csrépbe szúrt valaki valami (nem láttam) egy hosszú csupasz ágat, aminek a tetejére kötve egy piros zászló lengett. Miután ez megtörtént az ágon elkezdtek pici levelek sarjadni gyönyörü zöld szinben, és az ág ember formájuvá változott a levelek által. Utána rózsaszin virágok nyiltak rajta mint egy mellény vagy ing.
Megpördült mintha táncolna, s a virágok lepkévé változtak, halványrózsaszinek voltak fekete szegéllyel a szárnyaikon. Repültek s én követtem őket.
Lassan beesteledett, a lepkék hol itt hol ott elmaradoztak, csak egy maradt akit követtem. Neki miután lement a Nap élénk világitós lila szine lett. Aztán megállt velem szemben és lebegett. A lila szin mint egy virágszirom elvált a fekete kerettől és elrepült mintha a szél fújná. A fekete lepke alaku keret ott maradt velem és láttam rajta keresztül a gyönyörű csillagos eget. (Kb ugy nézett ki mint az űrfotok a Tejútról vagy a fantázia képek.) Van bármi jelentése a „látomásomnak”?
Mindig mindennek értelme van. A szimbolikákat tudom elmondani neked, összeraknod neked kell. A dominó jelentése: felépítünk valamit szépen rendben, ami egy pillanat alatt képes összeborulni. Bizonytalan az alap. A bika itt a csillagképre utal. A bika szarva ami felöklel, ha nem vagyunk elég gyorsak. A bika az anyagi valósághoz köt, a birtokláshoz, ami veszély számunkra bármiért is. A fém, a megkeményedett, merev rugalmatlan, ugyanakkor fénylik és csábító. De lepattanunk róla. A moha, régi érzelmek. A hosszú, csupasz ág, végén piros zászlóval, figyelmeztetés. Tűz elem, tehát haragból fakadhat. A kihajtás, emberré alakulás, ez adja magát. A rózsaszín a lágyság, finomság. Haragból átalakulás elfogadássá. A lepkék fekete szárnyvége halál, elmúlás. A lila ég spirituális, szellemi világ. A többit rád bízom 🙂
Köszönöm szépen! 🙂
Hát a dominók látványa nem tetszett, kicsit baljóslatú és komor volt. A bizonytalan alap anyagi és kapcsolati téren is végigkisért születésemtől fogva.
A Bika, hát igen, egész életemben szinte a sor végén kullogtam, barátságok, munkahely, próbálkozások kudarc és kapcsolatok, sorozatos más kellett helyettem és hasonló…(Mig meg nem jött a jelenlegi párom)
Merev rugalmatlan… lehet…. hogy ilyen volt a gondolkodásom a rossz tapasztalatok bebentonozták bennem hogy ne nyissak bizalommal és reménnyel senki és semmi felé. Sőt sokszor a cselekvésben is akadályoztam magam, nincs is értelme belekezdeni ugyse sikerül megint, kifogással.
A harag… még annó irtam hogy visszaemlékezve már kisgyerekként is olyan indokolatlan düh és harag volt bennem ami felnöttként is ijesztő…(Amikor arról beszéltünk hogy megörököltem anyám halva született fiának, s halott férjének lelkét, energiáját-de őket akkor elküldtem) s már lényegesen kevesebb harag van bennem, de még van.
A csupasz szinte élettelen botból megszületik valami uj élettel teli, virágzó.
Ami szárnyal, akikkel együtt repülök (lepke) Nem érzem a halál elmúlást itt most fenyegetőnek. Mintha inkább csak válaszként mutatta volna magát hogy a helyzet múlik el. Visszaigazolás hogy a kódolással elengedtem valamit s a fenti dolgok elmúlnak, s az ég amit láttam a lepke fekete szárny-keretén át olyan mintha megmutatták volna, a végtelen mindenséget hogy ez mind az enyém (is) és bármit elérhetek ha átalakulok és elengedem a haragomat és mindent ami gátol.
Jól értelmezem?
Amugy ugye a látásomra kódolok. Eddig semmi. De pár napja volt egy felismerésem. Eddig mindig azt mondtam magamban s irták is a látás problémákra, hogy (Mi az amit nem akarsz meglátni? ” S mindig itt kerestem az okot. De kb egy hete jött egy felismerés, van egy olyan mondás h nem látok a dühtől…. és hozzá hogy ez lesz az…. hiszen születésemtől bennem van… s már 4 évesen is emlékszem hogy anyám mondta ne nézzem olyan közelről a mesekönyvet, első osztályos koromban pedig szemüveget kellett csináltatni.
igazán jól felfejtetted 🙂
Köszönöm! 🙂 Remélem sikerül majd elérnem mihamarabb hogy elengedjem az akadályozo dolgokat.