Elég nyomott energiák vannak, pedig a mai nap sok minden megfordítható lenne. Túl sok a félelem, a lekötő, gúzsba kötő, “legyerekesítő” energia forma.
Nem a vírus a probléma, hanem mindaz, amit az ember tesz másokkal, önmagával, a világával.
Érdemes minden nap átgondolni, hogy mi zajlik a mentális térben, ami így csapódik le fizikai szinten.
Ami megjelenik a felszínen, az igazából a mentális térből érkező információ, anyaggá formálódása.
Tavaly év végén megjelent a mentális térben az információ csomag, mely szerint túl sok ember él jelenleg, és ez már az élettér megmaradását veszélyezteti. Igazából nem is az a gond, hogy túl sok ember él, hanem az, ahogy bánnak egymással és az élőterükkel.
Az ember könnyen rávehető háborúra, betegségekre, vágyik hatalomra, ezért elsősorban ezt használják fel a fizikai szintet meghatározó tudatok, hogy formáljanak az emberiség haladási irányán.
Csak ebben a világképben nem becsülendő az emberi élet.
Mint ahogy a kormányok bánnak az egyedi emberekkel egy statisztikai adatként, ugyanúgy bánnak a magasabb szintű tudatok is az emberi sorsokkal. Kísérleti alanyok, kiradírozható sorsok stb…
Ami most történik, az pontosan megmutatja mi is zajlik a háttérben.
A vírus csak egy eszköz.
Valószínűleg sok hordozója van, akik soha nem betegszenek meg tőle.
Viszont mindaz, ami a vírus miatt történik mindenkire hatással van.
Hogy miféle hatással, az pedig az egyedi emberen múlik. Itt most a hatalmi rendszerek bevetnek mindent, hogy célt érjenek.
A magasabb szintű közös tudatok között mindig is voltak és lesznek, akik minden sorsot szemmel tartanak, tisztelnek és segítenek. Az “angyalok háborúja” zajlik felettünk és értünk. No és ellenünk.
Érdemes az immunrendszerünket támogatni. Érdemes nem kiszolgálni a halálfélelmet keltő entitásokat.
Abba is belehaltak már emberek, hogy annyira féltek, hogy az immunrendszerük lecsökkent a sok stressz miatt. De amúgy mindig ez történik, nem másabb semmi, mint eddig volt, csak most valamiért kell a pánik keltés és a következményei.
Érdemes a belső világunkat több meditációval békében tartani. Óvatosnak lenni, törődni az egészségünkkel, békességünkkel.
Ami feljön érzelmi információ, azt rendezni.
Ami történik a világunkban, azt mindig lehet jóra és rosszra fordítani.
Ahogy máskor is.
Nincs másabb helyzet, mind eddig volt, csak az energiákat fordítják egy irányba.
Mi is tegyük ezt. Fordítsuk önmagunk felé az energiákat, és a családunk irányába.
Oldjuk meg a családban megjelenő feladatokat. Az elmaradásainkat.
Gondoljuk át. A karantén azt jelenti, hogy leválasztják az embert az addigi teréről, és visszahelyezik egy másik térbe. Ahová eddig elmenekült, például kényszeresen dolgozik, bizonyít, pénzt keres, stb… , most onnan kikerül. És bezáródik oda, ahonnan elmenekült bármiért is.
Vagyis oldja meg, amit nem akart. Kizökken egy olyan kerékvágásból, amit magának megalkotott, hogy kikerüljön valamit. Ami ugyanakkor pusztítja. Csak láthatatlanul.
Elég régóta beszélünk arról, hogy változni kell. Meg kell oldani, ami minden nap problémaként adódik. A kőakadályok előttünk túl nagyok ahhoz, hogy változzon a sorsunk.
Most mindez elkezdődött úgy, hogy muszáj változnunk. Kikerülünk helyzetekből. Kénytelen vagyunk átgondolni dolgokat. Szembenézni olyan félelmekkel, amiket eddig elfojtottunk. Megnézni saját reakcióinkat, mert pontosan jelzik, hogy a gond bennünk.
Én azt mondom, hogy erre ügyeljünk. A nagy egész lavinája a mi sorsunkat is viszi magával. De nem mindegy, hogy a lavina éppen csak megérint minket, vagy sodor magával megállíthatatlanul.
A valóság egyre jobban megmutatja magát. Lássuk is meg.
Talán ezért is a színtereket zárták be először. Ez is eléggé szimbolikus értékű. A való élet “színdarabok” nélkül, többet megmutat rólunk, helyzetünkről, amivel törődni kell.
Nem kell műsor.
“Színház az egész világ” Ez egy nagy igazság. Mások írják a szerepeinket, az általunk látható színpadot mások rendezik be. Ez most nagyon látványos. Politika, elvárások, külső világ trendjei, spirituális túlzások stb…
Az ember élni szeretne a saját terében szabadon, egyszerűen és boldogan. És ez már azoknak sem megy, akik azt hiszik magukról, hogy bármit megtehetnek.
A mai nap elég erős ahhoz, hogy átlépjünk a félelmeken, aggódásokon, és valóban fontos dolgokkal foglalkozzunk. Például az egészségünkkel. A családunkkal. A tavasz érkezésével. Jó beszélgetésekkel.
A C vitamin pedig sok segít, mint mindig.
Köszönöm szépen!
Köszönöm Évi!
Ámulok a Sors rendezésén: Lányom beteg lett. Két éve nem szólt hozzám, januárban felhívott. Azóta mindennap náluk vagyok és együtt a két éve nem látott Unokával és együtt a most először látott 4 hónapos Unokámmal. Festés lesz náluk, ezért ezen a hétvégén hozzánk költöznek, újra együtt… Csodálatos lehetőség! Áldás!
Két-három napja az jár a fejemben, hogy egy mesterséges inteligencia a vírus járuléka, amit kifejezetten azért része, hogy azonosítson valamit az élő emberbe kerülve, ami csak az idősödők része, vagy náluk hatványozottan van jelen, s igen tizedeljük a felesleget (én is a felesleghez tartozom)! Nagyon ott van a fejemben, nem tudom törölni, s nem félelem fakad belőle, hanem egy csendes bölcs nyugalom…. tehát pariban vannak az érzékeléseink….