Azt már észrevettük, hogy ez az év nagyon furcsa. Kifordít a komfort zónából és változásra késztet.

Haladunk is a változásokkal, mert a legtöbbjük kényszerítő erejű. Nagyobb volumenű történés, mint ami a saját döntésünkön múlna. Bár mindig benne van a saját döntés lehetősége, mint mindenben.

Az örvénylés hullámtere sodor minket, de az, hogy miképpen éljük meg és az örvénylés útvonalán lévő információs csomagokból mit és hogyan és mikor veszünk fel és mire fordítunk, az egyedül rajtunk áll.

A hátterében tudatközösségek próbálnak beleszólni a változás irányába és mikéntjébe. Mondhatni az Istenek harca folyik az emberért. Ez időszakonként megismétlődik nagyon látványosan, felverve a hullámteret. Aztán vannak olyan időszakok, amikor az ember magára hagyva fejlődik. Vagy éppen pusztítja önmagát és környezetét.

Most szimbólumokat használok, mert így jobban le lehet írni a történéseket.

Az elmúlt években az Istenek visszatértek a világunkba, hogy kiderítsék, merre is haladt ez a dimenziótér. Elhangzottak vélemények, mely szerint ritkítani kell az „állományt”. Erre mindig jó volt a háború, a járvány, ami az emberiség programjában kódoltan működik.

Tavaly november hónap tájékán folyt a tanácskozás, hogy mi legyen a dimenziónkban élő tudatokkal. Akkoriban írtam is róla.

A döntés nem volt egyértelmű, mert vannak a koncentrált tudtok között, akik soha nem támogatták a háborúk módszerét. A születés szabályozás tervezése, a felelős életre tanítás módszereinek megváltoztatása szintén erős támogatásra talált. Az Istenek közössége két táborra szakadt.

Ebben az évben mindegyik tábor bizonyítani akarja, hogy az ő módszere a jó.

Az emberi testben, egyedi sorsban lévő tudat pedig valamelyik tábort erősíti. Az Istenek időszakonként leszülettek ebbe a világba. Élnek a sorszövődés rendszerében a leszármazottjaik.

Vannak nagyon jó filmek, amelyek különböző köntösbe csomagolva visszaadják  a földi emberiség történetét. Jupiter ébredése, a mutánsok történetei, bosszúállók sorozat. A hősök közöttünk élnek, ezernyi formában védik az emberiséget, sokszor maguk sem tudják, hogy dimenzionális tudatuk miféle munkát végez.

Nemsokára már mindenki számára letisztul a dimenzionális tudat más létállapotainak munkája. Kiderül elég látványosan, hogy ki melyik Forrást szolgálja.

Amivel jelenleg még dolgunk van, hogy kitisztítsuk magunkban az emberiség olyan programjait, amely egy ősi megfertőződés következményeit hordozza. A fertőzött világ olyan programjait, amely nélkülözi az életöröm szikráit.

Megfelelések, kényszerességek kötéseinek felszámolása a cél. Ugyanakkor megtanulni távlatokban látni és gondolkodni. Vagyis átlátni, hogy egy egy döntésünk milyen következményekkel jár másokra és a világunkra. És önmagunkra első sorsban.

Most ebben a pillanatban legyen jó és nem érdekel semmi? A jelen vágyam vezérel, jöjjön bárhonnan is vágy programja?

Vagy, most ebben a pillanatban belelátok  a hullámtérbe, észlelem, hogy a vágy forrása nem az én lelkem és látom mi történhet, ha engedek a vágynak?

Ennek tudása hatalmas kincs egy ember életében. Amikor a megfelelő eredőből indul el a jelen perc története, akkor pontosan oda jutunk, ahová egész életünkben készültünk.

Azt eldönteni, hogy mi a megfelelő eredő számunkra, azt meglátni nagyon nehéz.

Mivel testünk tele van idegen lényekkel, szimbiózisban élünk gombákkal, baktériumokkal, ezernyi egysejtűvel és egyéb lényekkel, nem könnyű rájönni, hogy esetleg már valamelyik megerősött bennünk, és az ő programját követjük és nem a saját lelkünkét. Ezen kívül még a vírus programok is irányítanak minket láthatatlanul.

Nagyrészüket örökségbe kaptuk generációk sorsán, és az immunrendszerünk nem is ismeri fel már idegenként.

Ez olyan, mint amikor egy népcsoport felépít egy várost magának, hogy az lesz az ő otthona. Aztán jönnek mások és befogadják őket. Lehet megerősödik egy másik népcsoport annyira, hogy az idők folyamán átveszik a vezetést a városban és elfojtják azokat, akiknek az otthona volt.

Az a város az építők lelkületéből, szellemiségéből épült fel. Mint ahogy eredendően az emberi test is. Isten legszebb álma volt, hogy otthont épít a léleknek. Egy bizonyos lelkületnek, amely a maga szépségben és tisztaságában tovább vihette és más szintre emelhette a tudatok létezését. Lélek és tudat. Lélek egy formavilág. Tudat pedig koncentrált szellemi tőke. A kettő együtt pedig mozgás, formálódás, fejlődés. Ehhez hozzáadva egy hordozót , egy otthont, lehetőséget ad teremtésre, nagyobb mozgásra, alkotásra. Otthonok építésére.

A Föld egy hatalmas Templom volt egykoron. A lélek és a tudat közösen alkotott újabb formákat. Elkezdte megalkotni saját otthonát.

A város pontosan tükrözte az építők szellemiségét, lelkületét.

Vannak népcsoportok, akik máig nem engednek be idegeneket maguk közé, mert emlékeznek rá, mi is történt, amikor megjelentek az idegenek. Más szellemi tőkével, más lelkülettel, formavilággal.

Nincs is addig semmi gond, amíg az eredetet tisztelete megmarad, amíg többé teszik, tisztán tartják, értékeit őrzik. A gond mindig az erőszakkal van, a pusztítással, a bekoszolással, megrontással. Amikor érkezik egy olyan népcsoport, akik csak használják a meglévő értéket, de nem adnak hozzá, nem tisztelik, rongálják. Majd a saját szellemiségüket ráerőszakolják az otthont teremtőkre.

Az emberiség történetében mindez benne van.

A mi dolgunk az, hogy megtaláljuk az eredet lelkületét, és addig tisztítsuk önmagunkon keresztül a rárakódott mocskot, amíg elő nem bukkan a kristálytiszta szépsége.

Testünk is egy otthon. Igazából a Földünk energiaterének egy adott pontján kezdett összerendeződni anyagi formává, amikor már az elsődleges Tudat megalkotta az emberi test összetevőit kisebb formában. Pár év óta lehet látni olyan videókat, vagy képeket, ahol az emberi szerveket gyümölcsökhöz hasonlítják. Amikor növényekkel tápláljuk és gyógyítjuk a testünket az is csak azért van, mert az elsődleges Tudat alkotott olyan formákat, amelyek a testben is kötőanyagként szolgálnak. Azt pedig mindenki tudja ősidők óta, hogy az állati energiák, erők, viselkedési programok az emberi testben is ott vannak. Gondoljunk csak az indián kultúrákra, akik állatszellemekkel gyógyítottak pszihés vagyis lelki problémákat, állati név választással erősítették jellemük. Totemállatokként tisztelték, manapság segítőkként hívják be az állati lelkületet.

Az emberi energiarendszerben ott rejtőzik sok növényi és állati program és a mintáik adják meg a test rajzulatát. Ha a bőr ráncaink lenyomatát el tudnánk készíteni és kinagyítani, pontosan látnánk mindezt. Minél több Földlakót hordoz magában valaki, annál erősebb a kapcsolata az eredettel. Generációk adják tovább mindezt egymásnak. A kapcsolat a Föld mélyrétegeiben rejlő információval szintén így tud kapcsolódni az emberi test szerveihez. Az ezer éve élt ember teste megszövődött az előző generációkból, akik átadták számára a saját idejük emlékezetét. Ő táplálta a testét és szellemét a saját idejének növényi és állati energiáival, üldögélt köveken, amelyek hordoztak információt, beszívta a levegőt, amely tele van ezernyi pollennel, részecskével, amely mind-mind információkat hordoz távoli vidékekről, tapasztalatokat szerzett, utódokat nemzett és mindezt tovább adta. Mindenki tett hozzá, formálta az örökölt energia testet, amely a Föld részeit magában hordozza. A test visszatért a Földhöz, hogy a tapasztalatai információit visszaadhassa, az energiatest pedig tovább szövődött. A dimenzionális létezés ezernyi úton szőtte szálait.

A Terv tökéletes. Hogy mi történ közben? Hol fertőződött meg a rendszer és kik voltak azok, miféle lények, akik megfertőzték a Tervet?

A szövevények szövődése közben mindez már követhetetlen lett. A gond csak azokkal van, akik erőszakkal vannak jelen, elnyomják az eredendő Tudat szövődésének szépségét. Megfertőzik és bemocskolják.

Jézusi sorsban az eredendő Tudat több kivetülése is testet tudott ölteni, láthatatlan szálak szövődésén keresztül, hogy emlékeztetőt hagyjanak maguk után. Mindig minden felbukkanó Szépség megjárja a poklot, átkel az emberiség fertőzött részein, megmutatja ragyogását, kivetíti az eredendő programot, majd visszahúzódik az energia térbe.

Amíg ez meg tud történni, addig van Értelme a létezésnek ebben a formában.

Ez az év erősen rásegít arra, hogy megleljük önmagunkban az eredendő Tudat szikráit. De nekünk is meg kell tenni mindent, hogy ez sikerüljön. Szembe kell menni sokszor saját gondolkodásunkkal. Felül kell önmagunk bírálni, vagyis oda kell figyelni gondolatainkra erősen. Keresni az eredőjét. Megállítani önmagunk, amikor érezzük akár egy apró szikráját is, hogy „ez nem én vagyok”.

Őseink örökségét tisztítsuk tovább, mert van még bőven mit. Lépjük át a gondolati mintáinkon és keressük állandóan a belső jó érzést, amely nem a vágyaink kielégítéséből fakad, és csak pillanatnyi nyugalmat ad, hanem egy tartós jó érzést, amely értelmet ad a létezésünknek.

Megtettük azt, ami felemel minket. Amely közelebb segít ahhoz, hogy ne kiszolgáltatottjai legyünk az éppen aktuális hatalmi cunami hullámterének, hanem irányítói legyünk saját sorsunkhoz tartozó lehetőségeknek.

Ne feledjük el, hogy minden létformának értelme van.

Ne feledjük el, hogy a testünk egy Otthon, amely a Föld Anyát hordozza magában. Ő egy elsődleges Tudat, aki védi a gyermekeit. De az ember számára van más elsődleges Tudat is. És Föld Anya számára is van elsődleges Tudat.

A testünk mindezt az információt hordozza. Ehhez a sorsunkhoz kapcsolódó lélek és tudat a test információs bázisához kapcsolódva tud úgy létezni ebben a világban, hogy annak értelme van.

Fordítsunk nagy gondot a test tisztulására. A test csak akkor tud igazán tisztulni, ha a gondolatainkban rendet tartunk, és nem engedünk  idegen vágytestek akaratának. Akiben sok a düh, a dac, ő tudhatja, hogy a testében ott rejtőznek olyan „idegen telepesek”, akik a mérgük programjaival fertőzik a sorsot. Nem a saját sorsát éli, csak vegetál. Túlél.

Érdemes átgondolni gyerekkori betegségeinket. Ott még a lélek erős, mutatja, hogy mit kellene kivetni a testből, kiégetni, mert generciókon kersztül öröklődő idegen baktériumok, gombák fertőzik a belső otthont.

Most ezekkel van dolgunk, ezekhez érkezik segítség ezernyi módon.