A mai nap energiatere abban segít, hogy megnézhetjük önmagunkon belül, hogy előre fordulva állunk-e a sorsútunkon.

Hisszük-e vagy sem, hogy van előre kijelölt pályaszakaszunk egy sorson belül, teljesen mindegy ebben a világban, mert bizony a születési paraméterek meghatározzák, hogy mit hozunk magunkkal a hátizsákunkban, milyen megéléseket kell megtapasztalnunk, értékelnünk, oldanunk.

Van, amikor letérünk vagy elfordulunk az előre menetből és nem látjuk előttünk az utunkat.  Vagy éppen menekülni szeretnénk az előttünk álló útszakaszra lépéstől. Vagy leültünk egy keresztútnál és csak üldögélünk várva arra, hogy jön valaki és felemel, tovább taszít minket. Amúgy mindig megjön ez az erő. Csak ne üljünk vissza utána. Még akkor sem, ha azt mondja, hogy nem lesz könnyű az előtted álló szakasz. Kicsi tüskés, kicsit sáros, lehet, hogy nagyon sivatagos, száraz, de ha átkelsz, akkor ott már sima lesz út és átlátható.

Ez az egész út szimbolika analóg a testünkben lévő erek, idegpályák rendszerével.

Ha például anya vagy apa lábai hajlamosak idegrendszeri vagy érrendszeri problémára, akkor tudhatjuk azt, hogy a szülő elkerült egy útszakaszt. Vagy megállt egy ponton, és a lába „beragadt a sárba”. Béklyók kerültek rá. Többször emlegettem Odüsszeuszt, és az ő hazafelé tartó útját. Nagyon szimbolikus. Amikor hazaér, akkor még ott van a saját pozíciójáért való küzdés is. Bizonyítani, hogy ez az ő Otthona.

Az elmulasztott útszakaszok bejárását örökli a gyermek. Vagy legalábbis az oda tartozó megtapasztalást egy másfajta útszakaszon. Mindez analóg a hellyel, ahol élünk. Egy otthon, ahol megélünk rengeteg kapcsolati formát, és benne önmagunk.

De most az ÚT a fontos. Bár az előző mondatokkal azt is jeleztem, hogy a jelenleg meglévő fizikai tünet jelzi, hogy mi vet ki minket a sorsútunkon való előre haladásban. A hely, ahol élünk és a hozzá való viszonyunk szintén jelzi, hogy most hol is vagyunk a sorsútunkon.

A hely, ahol élünk, pedig megadja a hátszelet, hogy kialakuljanak helyzetek a megoldáshoz.

A legfontosabb, hogy mi hogyan viselkedünk a kialakult helyzetekben. Ösztönösen reagálva régi minták szerint, vagy keresünk önmagunkban egy másik megoldást.

Átgondolva az utat, amit bejártunk. A bejárt úton ott van minden megtapasztalás, amire szükségünk van, hogy most végre megtaláljuk a számunkra helyes utat. Szüleink életét jó esetben ismerjük, tudjuk, hol akadtak el. Milyen betegségeik alakultak ki. Ezek nagyon jó jelzőkövek a mi sorsútunkon.

Igazából a szülők sorsútjai futnak össze a gyermekben, és abból fonódik meg a sajátja. Ehhez jönnek lélektöltések az Ősök Forrásaiból. Az ŐsEmlékezet lélekmintákat ad át a születendő gyermeknek. Hogy hol van mindebben a szabadság? A szabad akarat?

A döntés lehetősége megadatott az embernek. Vannak életterületek, ahol szabadon tud alkotni, teremteni, ezek támogatják, segítik, kibontakoztatják. És vannak életterületek, amelyek zároltak, nehezítettek, tanítóak. Hogy melyik miképpen éljük meg, az a nem mindegy.

Ha nagyon belefeledkezik valaki abba, hogy mártírjává válik a nehéz szakaszoknak, akkor a fényes útrészt nem látja meg.  Nem jelenik meg a hála érzése, az együttérzésé, a figyelemé, csak a szenvedésé. Ezzel fokozatosan árnyék vetül a tisztán kapott lehetőségekre is.

Most tartunk ott, hogy előre lehet fordulni az utunkon. Ha becsukjuk a szemünket, kérjük, hogy láthassuk energia testünk és a sorsútunk viszonyát, akkor felvillan egy kép.

Ha előre fordulva áll az energia testünk az útunkon, akkor látunk egy széles szakaszt magunk elött. Ha van autónk, akkor látjuk. Vagy az otthonunk ahol élünk. Mindezt azért mert ezek a szimbolikák az agy számára egyértelműek. Az autó a sorsunkon van haladást szimbolizálja. A ház ahol élünk, pedig egy pihenőhelyet. Vagyis ha autót látunk akkor még van tennivalónk, ha házat látunk, akkor meg lehet pihenni kicsit.

Ha egyiket sem látjuk, akkor próbáljunk megfordulni. Mert valószínű, hogy nem előre van fordulva az energiatest. Ilyenkor a test és az energiatest egymáshoz való viszonya sem rendezett, és ez idegrendszeri problémákat okoz.

Ha hátrafelé fordulva állunk, akkor várunk valaki. Ilyenkor láthatjuk maghalt szeretteinket, régi emlékképeket. Jelen időpontban ez sem jó helyzet. Azt mutatja, hogy valami hátrahúz, nem enged haladni. Most nem várhatunk senkire, haladnunk kell előrefelé. Amit tehetünk, hogy mondjuk ki „visszaadok mindent, ami nem hozzám tartozik. Visszakérek mindent, ami másnál van és hozzám tartozik”. Ez egy elengedő, rendező mantra. Mantrának hívok minden olyan gondolat kapcsolatot, amely az agy számára kifejezi a kérést.

Ha ülő helyzetben látjuk önmagunk, az sem jó jelenleg, álljunk fel. Tegyünk kísérletet az első lépésekre.

Ha körbe fordulunk, és nincs sehol út, azt most nem tudom taglalni, mert az már egyedi. Erre csak annyit mondhatok így általánosságban, hogy érdemes kérni Segítőket, hogy tereljenek vissza saját utunkra.

A mai nap vizsgáljuk meg a helyzetünk. Amit látunk, abban tegyünk módosítást, mert minden ezt támogatja. Érdemes többször ránézni, igazítani. Az energiatestünk elég kósza tud lenni, ha nem figyelünk rá.

Ami képeket leírtam, az már egy hét múlva nem lesz így igaz. Akkor már nem autót vagy házat, vagy kertet vagy templomot láthatunk magunk elött. Ezek a képek a hitrendszerünkhöz kapcsolódnak és ahhoz, hogy milyen ritmusban vagyunk most a nagy egészhez viszonyítva.

Korrigálhatunk.

Mivel nem mindenkinek a belső látás az elsődleges, ezért más módon is hozzájuthatunk az információhoz.

Az agyunk nagy segtséget nyújthat, ezernyi nem fontos infóval fárasztjuk le, miközben radarként is tökéletesen tudnánk működtetni.

A fizikai valóságban keressünk egy nekünk szimpatikus útszakaszt. Mondjuk ki a kérést agyunk felé, hogy fordítson minket abban az irányba, amerre az energiatestünk néz. Gondolkodás nélkül, ösztönösen mozduljunk el. Hogy itt eleve merre van az előre?

Amerre beálltál először. A fizikai test, az arc, szemek, a kezek, lábak mozgása mind rá van helyezkedve a sorsútra. Az energiatestek viszonyulása lehet más.

Ne feledjük, hogy a nem látható dimenziók okozzák a problémáinkat. Onnan jön át hibás kód, beragadt múlt emlékezet, árny stb. Amit már megláthatunk, érzékelhetünk a testünkkel, az már a megoldható szakasz.

Mindenkinek megvan a saját érzékelése, amiben erős. Helyezze oda át a szimbolikákat.