Ez az üzenet két részből áll. A részek összekötője, Merkúr. Ezt csak azért írom le, hogy aki ért az asztrológiához, ő megnézheti, hogy Merkúr miképpen hat rá. Vagy mi a kihívása.

Mindenkinek az életében ott rejtőzik egy vagy akár több helyzet, amivel nem szeretne szembenézni. Valamikor a szőnyeg alá söpörtük a problémát. Úgy tettünk, mintha nem is lenne. Vélhetően annak idején kissé megrázott, de gyorsan tovább akartunk menni, nem meglátni a helyzet mögött rejtőző valóságot. Azóta is úgy teszünk, mintha…

Nem is okozott látványos problémát, ott maradt minden a szőnyeg alatt. És nem véletlen használom a szőnyeg szót.

A felszínen nem foglalkoztunk vele. Az agy elég különlegesen tudja kezelni ezeket a látásmódjainkat. Gondolataink csak bizonyos sémák szerint működnek bizonyos témákban. Ezt a témát láthatjuk meg a horoszkópunkban, a születési mintáinkban.

Mindez úgy viselkedik, (mivel valahol az is) mint egy öröklött, lappangó betegségre való hajlam, amely vagy kirobban egy váratlan pillanatban, vagy csak késztet minket bármire is láthatatlan szálakon.  Vagy esetleg a gyermekeinknél robban ki és kér feloldást.

Nem akarjuk meglátni a valóságot, az ideát őrizzük. Egészség, jókedv, szeretet, belső erő, hatalmi törekvés, családi idill stb… Mindez lehet idea is. De lehet valóság is természetesen. De valamelyik életterületen ott rejtőzik a titokra, hazugságra épült ház.

A tévhit oka az, hogy nem akarjuk tudni, hogy van valami probléma. Olyasmi, mint amire esetleg régebben azt mondták, hogy a nő eltakarta a kötényével a családban lévő problémát. Kifelé minden szépnek tűnik, belül pedig fájdalom hatja át.

Mindennek az egyik alap pillére, hogy a családban már jelen volt a probléma minta, láttuk gyermekként, és egy belső döntés eredményeképpen, mi pedig teljesen máshogy szerettük volna élni az életünket.

Ami egy jó törekvés, mert megoldás keresést jelent. De ennek ellenére megoldatlan helyzetek vannak mögöttünk, mert a változási szándékunk miatt nem merültünk bele érzelmi oldásokba a maguk idején. Csak dacosan meg akartuk állítani a genetikai lavinát. Vagy hívhatjuk viselkedési mintának, amely fenntartja a karmánkat.

Alakítjuk a gondolatainkat aszerint, amit példaként láttunk, megéltünk gyermekként. Másolunk vagy dacolunk.

Elrejtőzünk valami mögé. Felveszünk magunkra valamilyen magatartás formát, amiről úgy véljük bármiért is, hogy megvéd. Sokáig lehet megvédett a külvilág hatásaitól, de most már nem véd meg. Ellenünk fordul.

Tegnapi napon rés keletkezhetett ennek a szőnyegnek a felszínén, és kibukkanhattak szálak a régmúltból.

Megláthattunk valóságokat. És másképpen, mint eddig.

Bármi is bukkant fel tegnap a múltból, vagy ezekben a napokban, (ki hogyan kapcsolódik az áramláshoz), foglalkozni kell vele.

Nem úgy mint eddig, mereven megtartva álláspontokat, hanem megvizsgálva a körülményeket. Önmagunkat a helyzetben.

A régmúlt helyzetben és a mostaniban.

A tükör, amely  a napokban rávilágít a magunk mögött hagyott elvarratlan szálakra, mutathat egy régi kapcsolatot, amelynek árnyai máig ránk vetülnek.

Betegség jelek, amellyel nem foglalkoztunk.

Gondoskodni valakiről, aki felé bizony adósságunk van.

És ez lehet önmagunk is.

Vagy éppen valahol nem adtuk meg a gyász érzését. Akár kapcsolatot veszítettünk el, akár egy vetélés, vagy bárkit, akihez érzések kötöttek. Bevallottan vagy bevallatlanul.

Hősködünk vagy bizonyítunk. Anélkül, hogy kellene.

Soha nem késő szembenézni a múlt árnyaival.

Mindennek a vezérszála a gondolat ereje.

A gondolat, amely belőlünk fakad egy részt. Más részt fogjuk mások gondolati rezgéseit. Meghalljuk mások gondolatait. Hogy melyik mennyire erős, ezt onnan tudhatjuk, hogy mennyire akarjuk tudni a külvilág híreit. Mennyire támaszkodunk a hírekre, amit olvasni vagy hallani lehet a neten vagy tv-ben.

Ha ezt valamennyire kizárva tartjuk, kontrolláljuk, akkor a gondolati szféránkba nem tud ellenőrizhetetlen gondolati minta hatolni. És megfertőzni félelemmel.

Kell tudni egy egészséges mértékben, hogy a külvilágban mi zajlik, hiszen ezernyi formában vagyunk közösségek részei, a hatásuk alatt. Az ezernyi impulzust csak szűrten kell beengedni, mert káoszba kerülünk és elveszítjük önmagunk.

A belső gondolati mintákat is érdemes szűrni. A nehéz, fájó gondolatokkal foglalkozni kell, de belemerülni és átengedni magunkat a hatásainak nem szabad.

Sem átengedni, sem elfojtani.

Mivel a külvilág tükrözi a tudatközösségek domináns gondolati mintáit, ezért egy híradót megnézve le lehet szűrni, hogy mi a domináns  világunkban.

Félelmek, nehéz gondolatok uralják a teret már jó ideje. Ez a gondolati minta formálódik anyaggá.

Ez a saját életünkben is igaz. A közösségi téren belül mindenkinek van egy saját kis tere, amit tud alakítani a saját belső gondolati kivetüléseiből.

Ha valaki sokáig fenntartja és tágítja saját terének tisztaságát, akkor képes a tudatközösségre is hatni. Ne gondoljuk azt soha, hogy nem hatunk a nagy egészre. Ha sok a megoldást kereső, jószándékú, figyelmes ember, akkor a domináns erők ilyenek lesznek.

Ha az önző, félelemmel teli emberi gondolatokból van a több, akkor az válik valósággá.

Ne gondoljuk azt egy percig sem, hogy a hatalmi hipertér nem akarja fenntartani a maga valósági látszatát és azt domináns térré tenni.

Mindezzel azt mondom, hogy nézzük meg a külvilág valóságát. Ne ideákkal, vagy elutasítással, hanem tényszerűen.

Mindebben nézzük meg, hogy miképpen tudunk belehelyezkedni úgy, hogy ne engedjük be saját terünkbe a külvilág eltúlzott gondolati mintáit. Vagy olyan hitrendszerek sémáit, amely tőlünk idegen.

Tegyünk védelmet auránk köré. Mindenképpen olyant, amin kilátunk. Nem lehet kőfalak mögé húzódni, vakon vagy naívan vonulni a szakadék felé.

És nem lehet védelem nélkül kiállni a tömegek elé.

Egy védelem példa. Harry Potter film utolsó részében, az iskola köré felhúztak egy védelmet. Kiláttak rajta, látták mi zajlik. Tudták pontosan, hogy minek vannak kitéve. De kaptak időt megerősödni önmagukban. Átgondolni, hogy mit is tegyenek. Kialakítani egy belső védelmet.

Ehhez hasonlót kellene kialakítani. Szavakból.

“elutasítok minden kívülről jövő félelem impulzust”

“ismerem önmagam, képviselem világomban a bennem rejlő jóságot” vagy bármi értéket, ami tényleg a miénk.

A mantra soha ne épüljön valótlanságra. Ne legyen az, hogy “boldog vagyok minden pillanatomban”,

ha szomorúságot érzünk, mert fel kell dolgoznunk valamit, ami fáj.

Vannak idézetek, amelyek megérintenek minket. Fontos a tartalmuk. Ezeket is érdemes beépíteni a védelembe.

Ez csak egy példa, mindenkinek megvan a maga megerősítő mantrája.

Mély levegővel kimondva, ezek a mondatok megerősítik az aurát.

Mindeközben ott belül, a saját támadó vadállatainkkal nézzünk szembe. Szelidítsük meg őket. Mást sem teszünk már évek óta.

Mindenkinek megvan a maga kihívása. Saját erőviszonyainak háborúja. A mágia sok ezer éve szövődő szálai, amelyek szétbontottak valódi értékkel bíró kapcsolatokat és helyette mást szövögetett, kint vannak a felszínen. Ennek eredménye, hogy megjelennek múltunk olyan történetei, amit régi mágia itat át.  Szétbomlanak a mágia szálak. Keresik egymást a valóságos kapcsolatok. Munkában , szülő-gyermek kapcsolatban és szerelemben. A vírus is egy eszköz mindehhez. Mintha a vírus program tartalmazná a mágia kapcsolatokat. Ahogy legyűrjük, engedünk a bennünk folyó elengedő változásoknak, úgy szabadulunk a karma mágikus szálaitól. Ebben az értelmezésben a mágia, az akarattal, vagyis erőszakkal meghatározott kapcsolatokat jelenti. Birtokolni valamit, valakit, aki nem tartozik lelkünkhöz, tudatunkhoz. Olyan kötés, amely mindenkit rabul ejt és rángat.

Amivel legjobban tudjuk formálni önmagunk, az a gondolat. Amivel a külvilágot tudjuk formálni, az a gondolat kifejezése beszéddel, cselekedettel.

Az erő, amely a gondolatot táplálja, pedig a sejtjeink legmélyéről fakadó energia.

A mostani időszakhoz még pár gondolat.

A vér sűrűsége azon múlik, hogy miféle dogmatikus gondolataink vannak. Megkövült, senkit nem segítő elvek. Védelmi mechanizmusok, amely vak páncélt hoznak létre. ÉS a ragaszkodás. Birtoklás. Meghatározni valamit, amit nem lehet.

Olyan ideák, amelyeknek nincs valódi alapja. Nem kötődik sehová, csak lemásoltuk valahonnan, hogy túléljünk valamit. Igazából ez a mágia alapja.

Úgy csinálunk mintha, pedig ott belül nincs hozzá táptalaj.

Érjük el bármi módon, hogy az induló pánik elmúljon. Mély levegő vételek és az útjának követése a legjobb nyugtató.

Figyeljünk befelé és a belső békét és hitünket próbáljuk őrizni.

Bármi is történik, valami módon értünk van. Ha most még nem is értjük, nemsokára megjönnek a válaszok.

A születési képletünkben az oroszlán csillagkép ránk vetülését is érdemes megnézni. Belső erőviszonyainkra mutat rá.