Sokat beszélnek a 12.21.- én bekövetkező Szaturnusz – Jupiter együttállásról. A Nagy Öreg (Szaturnusz) elérhető forrás számomra. Tisztelem az Időt mindenféle formájában. Jupiterrel sajnos nem vagyok túl jóban, bár az utóbbi években enyhült irányomban. Mintha elfogadta volna, hogy nem akarok élni a gyors, bár múlékony megoldásokkal. Szeretek végleg megoldani karmákat, még ha az évekbe, évtizedekbe kerül is.
Ahányszor ők egyesítik erőiket, létrejön világunkban egy új lehetőség az egész emberiség számára. Lehetőség megváltani saját magunkat. Ebben az esetben, évben emberiségnyi karmák váltódhatnak meg. Mint 2000 éve. Nagyon sok év az előkészület. Ebben az esetben kb. 1000 évről beszélünk. Én most ezt így látom, hogy ez év együttállásához 1000 évnyi egység megváltása fog kapcsolódni. Ez csak az én meglátásom, bár minden más is, amit leírok. Tehát könnyen lehet, hogy másnak más a meglátása, ami szintén helyes a maga szemszögéből nézve.
Fordul az energia. A fordulóponton megnyílik egy Kapu, ha tudunk kapcsolódni, akkor …..
Ez már emberi aggyal némileg megmagyarázhatatlan. Nem is akarok elméleteket gyártani hozzá.
Beszéljünk a karmákról, amely Jupiter kezében van. Az időhöz kapcsolódó megértésekből nehéz leckéket kaptunk. Mindennek megvan a maga ideje. Sem elöbb nem jó, sem később az esemény létrejötte. Ez Szaturnusz tanítása. A türelem. Jupiteré pedig karma szövődése.
Ez év decemberében rengeteg energia szabadult fel. Ez erősen hatott a idegrendszerre. Bélrendszerre. Ezen keresztül pedig a még meglévő félelem impulzusokra. A karma a belekben van kódolva. Az idegrendszeri impulzusok pedig a reakcióink a külvilágban és a belső világunkban zajló eseményekre. Háborúzunk, védekezünk, elfojtunk, dühöngünk, mindent magunkra veszünk vagy elhárítunk? Túl sok vagy túl kevés energiát adunk le, vagy veszünk föl? Ettől borul az egyensúly, a gondolati sémák zavarosak lesznek. Önmagunk eredeti lénye ködbe vész.
A karma feloldásnak a legjobb módja, ha a múltat megidézve, érzelmeinket másképpen éljük át.
Az aurában benne van minden téridő megélés, amely a földi világban, vagy bármely más világban megélésre került. Mint a hagyma héjai, úgy rétegeződnek egymásra. Ezek az információk érzelmi alapúak az emberi részlegben. Negatív érzelem, pozitív érzelem.
Ezekből a hagymahéjakból szövi a sorsot a lélek.
Kiválasztja azt a negatív információt, amely átértékelése nélkül okafogyottá válik a vérvonal tovább fűzése az anyagban. Először a nagy egész, az emberiség szempontjából zajlik értékelés, majd a lélekcsoport szempontjából, majd az egyedi család szempontjából nézve kerül kiválasztásra az egyed sorsának összefűzése. Mindez természetesen igazodik ahhoz, hogy a Föld tér idő mátrixában milyen időszak kerül előtérbe.
Mindehhez hozzá kerül a megélt pozitív tapasztalat is, hogy az ember azt is tudja, miképpen kell megoldani a problémát. Ezért fontos szembenéznünk a félelmeinkkel.
Ha a Most idejét is megnézzük, egyértelműen látszódik, hogy itt már a hagyma mélyrétegeiből idéződnek fel pozitív és negatív érzelmi kódok. Ilyenkor olyan sorsok szövődnek, olyan emberek születnek, akik az eredetben képesek megidézni probléma forrásokat, és megoldásokat. Az indigó aurájú emberek.
Vagyis egy-egy sors képes nagy léptékű átértékelésre, a közös emberi tudatban.
Pl. Egy ember megszületik diktátori programmal, mert abba a korszakba léptünk, ahol megszűnik, átértékelődik ez a program. Természetesen a sors elrejti őt, soha nem fog a nagy színpadon játszani, nehogy kiirtsa az emberiséget. Az ő sorsában ott van élő információval minden negatív megélés. És mellette a pozitív megoldás, a szabad lélekre törekvés. Kényszeresen fogja hajtani őt a sorsa.
És természetesen a nagy színpadon is játszanak szereplők, hiszen ők mutatják meg pontosan, hogy hol is tartunk. De őket mozgatják a háttérből. Hogy kik? A láthatatlan szereplők.
A láthatatlan szereplőnél minden olyan hagymahéj aktív, ahol ezek az információk megélésre kerültek, az emberiség történelmében.
Ő le fogja játszani az összes negatív érzelmet, ami ehhez kapcsolódik. Egészen addig, amíg le nem cseréli mindet, pozitív megélésre. Ez mind kiíródik az emberiség közös nagy könyvébe, ahonnan beíródik minden emberhez. És változik a főszereplő (akit mindenki lát) szerepe is. Ahogy ő játszik, úgy változik az emberiség színpada. Amikor ő dühöng és erőszakot alkalmaz, akkor a háborúkat látványosan vezérlő diktátorok is ezt teszik. Amikor megnyugszik a lelke és keresi a megoldást, akkor elkezdődnek a béke tárgyalások.
Olyan embereket kap társnak, akik kellő erővel bírnak, hogy őt másfelé fordítsák.
Ezzel azt is mondtam most, hogy névtelen emberek minden napi játszmáin múlik a jelen és a jövő.
Ez minden emberiségnyi szerepre igaz.
Ha kioltjuk a negatív érzéseink a megértés erejével, abban a pillanatban változik a jövő. Leáll a régi program, helyébe egy megoldás, és egy pozitív jövőkép kerül.
Ez a MOST időszakának ereje.
Régen mindez sorsok alatt zajlott. Most mindez napok alatt történik. És egyszer csak már percek alatt fordul a kocka. Aztán egy pillanatba sűrűsödik és fordul az energia. Változik a színpad. A fények kihunynak, majd pár perc múlva már más a színpad, mások a kellékek és a fények ismét égnek.
A körbe járó Óra Tűjének fokán átjutó utolsó várvédő kelta mohikán…… avagy egy magyar Hunnián hurrikán!
https://www.youtube.com/watch?v=ARs6odePhJQ
Ez a könyv zseniálisan visszaadja ennek egy részét (színpad és a háttérben ténykedők), már ha szereti valaki a két őrült íróját és az angol humort. Sírva nevetős, és közben csodásan aktuális, angyallal, démonnal, boszorkánnyal és majdnem-világvégével. https://moly.hu/konyvek/neil-gaiman-terry-pratchett-elveszett-profeciak