Az előző írásaimban utaltam rá, hogy ez évünk energiahullámai a csakráinkon fognak áthaladni és újra rendezni. Pincétől a padlásig.  Általában egy csakrát szokott dominánsan érinteni egy-egy év.

Felhozta az oda kötődő karmát, előző életeket, személyiségeket. Bevonzza a hozzá tartozó élethelyzeteket, kapcsolatokat. Annyit rendez az év energiája, amennyit megengedünk. Dacolunk vagy haladunk, általában rajtunk múlik. A tavalyi év már párban érintette a csakrákat. Egy alsó csakrához hozzávette a felsőtest csakra párját és együtt indította el feltárásokat, rendezéseket. Év végére a leggyengébb pontunk maradt.

Felerősödve megjelent a talpunk alatt pár méterre lévő csakra, amely a Földünk életterével felerősítette a kapcsolatunkat.

Talán arra emlékeztet a legjobban, ahogy az Avatár című filmben a Pandora bolygón élők hogyan kapcsolódnak egymáshoz és az élőtérhez.

Ez a csakra a polaritás alapja, erőink irányítója. A FöldMesterek érezték meg leginkább a csakra életre kelését. Náluk kezdődött a tisztítás és építkezés. A boszorkányok is FöldMesterek voltak a kezdeti időkben. Náluk állt le a fekete mágia tudatos vagy tudattalan használata és kezdett felépülni egy letisztult erő. Sokunknak fogalmunk sincs, hogy ilyen erők tulajdonosai vagyunk.

Ezen életünk sorslabirintusa, és a csillagvilággal való kapcsolat is a Földcsakrához kapcsolódik. Innen ered az ÉletFa, amely a genetikai örökségünket emeli fel a megélt világba. A Jing-Jang jel az egyik szimbóluma.

De ezt most csak megemlítem, mert itt lesz ezen évünk alapköve. Jelen időszakban a köldök csakrára irányul az energia. Pár napja még úgy láttam, hogy az energia felfelé fog haladni, a Föld csakrából kiindulva, egymásra építkezve. De nem…

A központi térre fókuszált az energia, a köldök csakrára. Az előző írásomban feltett kérdés is ide kapcsolódik. Ki is vagyok én ebben a világban és milyen erőim vannak. Mi az enyém és mi nem. Az egyensúly, kiegyenlítődés a felvett energia feldolgozó üzeme. HA itt rend van, könnyebb megélni a mindennapjainkat.

Ezért kell szelektálnunk: „Ez nem ÉN vagyok”

HA megfeszül a mellkas : „ez az energia nem én vagyok”

HA elnehezedik a vállunk: „ez a teher nem az enyém”

HA túl felszínesen vesszük a levegőt: „nem veszem át más problémáját”

Ha szúr a hátunk vagy a mellkasunk: „az ő véleménye nem rólunk szól”

Ha beáll a derekunk, csípőnk nehezen mozdul: ”ez a feladat nem az enyém”

Ezekkel a mondatokkal karmákat is leválogatunk magunkról. Őseinkét, amit nem nekünk kell megoldani, mert nem érett rá a helyzet. Élő kapcsolatok nehéz helyzeteit, aminek megoldására szintén nem érett meg a helyzet. Vagy a játszma többi szereplői nem tartanak a megoldás szintjén. Mindig mindennek megvan a maga helye és ideje.

A felvett energia pont annyi legyen, amennyit elbírunk, amennyit oldani, feldolgozni tudunk. Ezzel megelőzzük a fogyókúrák kényszerességét. Az elnehezedett testrészek további torzulását.

Legyen jó mondataink az áltunk ismert nehéz helyzetekre.

Eljön az idő, amikor az elhatárolt energiákat már lazán feldolgozzuk, és nem kell szelektálni. De most ez is egy tanulási folyamat. Felismeri a reakcióinkat számunkra nehéz energiákra.