Mivel ez az évünk közelebb visz minket ÖnMagunkhoz, ezért a bennünk lévő energiák rendezése nagyobb hangsúlyt kap, mint bármikor is volt.

Egyik örökké fontos kérdés a tudatos keresőknek, a Ki vagyok ÉN?

Ehhez tudni érdemes, hogy miből is épülünk fel és hogyan tudjuk a bennünk rejlő információkat rendezni.

A bennünk rejlő alapvető kettősség, egy belső háború zajlik a férfi és női energiáink között.

Egy időben sokat foglalkoztam azzal, hogy nyomozzam, honnan jön a társ kép bennünk, amelyet keresünk állandóan. Természetesen a szülői, nagyszülői minták is jelen vannak, a problémák az ős szülőpárok között. De sok emberben megtaláltam az ideát. Akit vagy megtalál, vagy csak őriz a szívében.

A fogantatás pillanatában EGYben fogan meg a női és férfi részünk. Az ikerség valamelyik időszakban felszívódik, ugyanakkor meghatározza az együtt töltött idő, az egész sorsot. Lehet, hogy már osztódás első szakaszaiban, de lehet, hogy hetekkel később szívódik fel a másik nem mintázata. Csak az a nemi test struktúra marad meg, amely a megélések miatt fontos.

Mindannyiunknak van férfias és nőies aspektusa, azaz mindkét nem képviselőiben találhatók férfi- és női energiák valamilyen kapcsolatban, kötődésben. Tudatos életünk és fejlődésünk egyik kulcsfeladata, hogy ezt a két energiát, aspektust összehangoljuk önmagunkban, és megteremtsük közöttük az egyensúlyt.

Mivel minden ugyanarra mintázatra készül, így ami egy családban zajlik, az zajlik országos, földrész és föld szinten is. A háborúk kirobbanása, a rossz történések mögött egy sérült ember, emberek állnak, akik az ellenkező nem okozta sérülés miatt hoznak döntéseket és mivel hatalom van a kezükben, kivetítik sok emberre, sok emberrel játszatják el a belső háborúikat.

Nőies oldalunk az intuitív részünk. Ez a bennünk rejlő legmélyebb és legbölcsebb útmutató erő, a kapu befogadó aspektusa, amelyen keresztül belénk áramolhat a világmindenség magasabb rendű energiája. Nőies oldalunk révén fogadjuk be az univerzum teremtő erejét, ezért bizonyos értelemben ez a csatorna befogadó vége.

A férfias aspektus lényege a cselekvés. Ez teszi lehetővé, hogy a fizikai testünkben és a fizikai világban működjünk. Általa tudunk cselekedni, beszélni, mozogni. A csatorna kiáradó végének is nevezhetjük. Az energia a befogadó, nőies aspektusú kapun jut be, és a férfias cselekvőképességben nyilvánul meg.

E két energia együttműködése teszi lehetővé az alkotást, a teremtést világunkban. Akkor hozunk létre valamit, amikor az energiát a nőies részünkön keresztül fogadjuk be, és a férfias részünkön át jelenítjük meg a világban. Valahogy így.

A benső nő így szól: „Ezt érzem.” A benső férfi erre így válaszol: „Értem. Mit szeretnél, mit tegyek?”

A nő erre azt feleli: „Ezt szeretném.”

Mire a férfi: „Ezt szeretnéd? Nagyszerű. Megteszem neked.”

A bennünk lévő férfias és nőies energiák egyesülése minden alkotás alapja.

Női megérzés + férfias cselekvés = alkotás.

Ahhoz, hogy harmonikus és alkotó életet élhessünk, mindkét energiának tökéletesen és egyensúlyban kell működnie bennünk.

A nőies energiát irányító helyzetbe kell hoznunk, hiszen ez a természetes feladata. Ez az energia a világegyetem magasabb intelligenciájára hangolódik rá.

A férfias energia dolga az, hogy hallgasson erre az intelligens útmutatásra, és megtervezze a megvalósítás folyamatát. Valódi funkciója a világosság, az egyenesség és a lendületes erő, amely az univerzum (női oldalunkon keresztül érkező) üzenetén alapul.

Tapasztalatom szerint az én  belső hangjaim nagy része férfi aspektusból származik. A megéléseim pedig a női minőségé. Vagyis az érzelmeim, hangulataim a női részé, a gondolataim bizonyos töltései pedig a férfi aspektusoké.

Mivel ebben a sorsomban a túlélésemet az szolgálta, hogy az érzelmeimet elfojtom, a gondolataimat megélem, ezért eltolódtak bennem a férfias aspektusok. És a jobb oldalam merev is lett.

Voltam pálmalevél felolvasáson, amiből nagyon sokat tanultam a sorsok szövődéséről. De az egyik elgondolkodtató az volt, hogy a sorsaim egyik mozgatórugója, a lelkem  karmája, amely a földjáték szintjéhez köt, vagyis küldetés szerű, egy férfinak a karmája, akinek a története egy halászfaluból indult el és nem vállalta be tanítói szerepét. Helyette inkább az anyagi javakat, kényelmes és élvezetes helyzeteket helyezte  előtérbe. Édesapám élete ehhez meg is adta az impulzusokat.

Az elmúlt időszakban sokat foglalkoztam a férfi őseim rám való hatásának okaival, hogy hol nyomják el bennem a női mintákat. A szülőkkel kezdtem. A szívcsakrában kell a szülői energiáknak kiegyenlítődni, hogy tovább tudjak lépni. Mivel korán elváltak a szüleim, az apa kivonódott és vele együtt  az apai vonalam a megtapasztalási körömből, ugyanakkor anyu beragadt a 18 éves kori traumájába, ezért nem volt könnyű művelet. Sokat segített, hogy kerestem fényképet az esküvőjük előtti állapotról, ahol még remélték a közös boldogságot és ott volt a szerelem, a vágyakozás. Ezt a képet tettem a mellkasomba, és figyelem, gondozom.

Ha a szülői energiák valamennyire rendezettek, akkor lehet az ősök irányába rendezni tovább. Mivel tudom saját gyenge pontjaim, pl. nem tudok magammal törődni csak másokkal. Áldozati minták, éhező belső minták, „nem szólhatok” minták, vagyis sok az elnyomott női mintám, ezért kerestem a férfi minták között az agresszor, elnyomó mintákat. Őket és az áldozataikat, tetteik következményét kezdtem el oldani, rendezni. És itt már beléptem lelkem alapkarmájába.

Csak kérdezek önmagamtól és az érkező válaszokat, legyen az álom, egy film, egy ismerős gondolata, egy könyv, vagy egy belső kép, értelmezem, és akár a fénybe kísérem az érkezőket, akár a női lényem intuitív részével lekérdezem a megoldó mintákat.

Mert mindig van megoldás és oldás.

Ahogy rendeződnek a férfi-női belső huzavonák, háborúk, elnyomások, úgy erősödik a belső béke és múlnak a testrészek feszültségei.

A külvilágban megerősödött nemi keveredések is a bennünk lévő női vagy férfi minták elfojtásából, uralkodásából, hatásaiból fakadnak. Elsődleges mindig a születési nem.

Ha ő valamiért elfojtásban, vagy leuralásban van, akkor kezdődik agyban a nem megtagadása, vagy túl futtatása.

Az ember alapvetően androgűn lélek. A külső megnyilvánulások a megtapasztalási lehetőségek miatt váltak szét két teljesen más test struktúrára.