e hosszú és erőt-próbáló úton, valami egészen mást élnek meg. Körülöttük szépen, finoman el kezdtek alakulni/ átalakulni a dolgok… méghozzá építően, lágyan. Mintha valami pihe-puha fény burkolta volna be, vette volna szárnyára, hátára az addig Sötétségben dolgozó, de saját belső fényüket mindvégig őrizni képes embereket.Kialakultak a kis Fény-szigetek, melyek előbb-utóbb kapcsolódni kezdenek egymással, létrehozva azt a szakrális geometrán alapuló fény-hálózatot, mely még tovább lendíti a már javában zajló Átlényegülési folyamatot.
Bár vannak még megingások, kísértések, próbák – hisz hosszú időt töltöttünk az éjszakában, s árnyai elkerülhetetlenül ránk ragadtak-, Fényünk újraéledt, és egyre erősebben ragyogja be a szürkeséget! Ahogy a sok pici lámpásból sugárzó világosság majd összefonódik, erejük hatványozódni kezd. Ez tud a jelenleg domináns (tehát Teremtő Teljességüket Élő) 13 Létezőnek olyan bázist képezni, melyen pozitív, szereteten-alapuló jövőt/világképet formálhatnak… mert ugye közösen álmodjuk e valóságot.
Ember, őrizd a Fényed! Tégy meg mindent azért, hogy emeld a rezgésed (tehát hogy JÓ ÉRZÉS töltsön el, hogy a szeretet, öröm, hála rezgését sugározd magadból), mert te is egy építőköve vagy a Mindenség eme apró szeletének. S hogy végül mi válik valósággá az éppen megszülető Új Világban, (hogy milyenné lesz a valóságunk) azon múlik, miből, milyen minőségekből építjük fel…
