Helyezkedj el kényelmesen, és hagyd, hogy ellazulhasson a tested. Végy egy mély levegőt, és a levegő kifújásával együtt engedd meg a szemednek, hogy lecsukódhasson a maga békességében. Egy belső utazásra indulunk, amely csak rólad szól, hogy megleld végre a békéd, mely megmutatja ki is vagy te valójában.
fenyiroadmin összes bejegyzése
Magdolna világa…
Nagyon jókor érkezett Magdolna levele. Ahogy ő próbálta élni az életét, látni és megélni a kapcsolatokat, így lehet felesleges drámákon és érzelmi körökön túljutni, örökölt kötéseket letenni, vagy legalábbis blokkolni.
Az ok-forrás, ahogy én látom:
Világunk Anyja megálmodója egy arany-fehér fényben feltűnő, gyönyörű, törékeny, tiszta, tökéletes NŐ alak (a yin, a Világosság), aki mögött ott terült el a FÉRFI (a yang, a Sötétség, végtelennek tűnő űr). Az ok-forrás, ahogy én látom: bővebben…
A hálóról, ahogy én látom
A létezés szövetének szakrális geometrián alapuló, aranyszínű hálója az a váz, melyre/melyen felépülnek a különböző életterek – mégpedig a Forrás szándékának, akaratának megfelelően. Az eredeti háló tehát maga az Életszövet, a Teremtő Tudat, Isten teste… (a szoftver és memória), mely őrzve a teljes Akasha krónikát, segít a Tudat milliónyi önálló életre kelt részének (nekünk) megtapasztalni azt a létsíkot, melyet fókuszpontjának választott, s garantálja önként vállalt feladataink végrehajtását. A probléma itt, a Földön jelenleg az (régóta az), hogy ezt a mindent összekötő, támogató fényhálót leárnyékolták. Ha kívülről ránézel, úgy tűnik, mintha egy sötét-szürke nyúlós-ragadós nyálka réteg rakódott volna rá, mely leválasztja az egyes elemeket (vagyis bennünket) a nagy egészről… befagyaszt bennünket az elkülönültség illúzióba, elvág minket a Forrástól. Ígyminimálisra csökkenti azt az „időt”, amíg képesek vagyunk életben tartani ezt a testet (mint tapasztalásunk eszközét). Ráadásul a kilépéskor hihetetlenül eltorzítja azt a tükröt, melynek segítségével (objektív és szubjektív) életfilmünket értékeljük, s ezáltal újabb karmikus körbe lökjük magunkat, mert hát nem voltunk elég jók, együttérzők, szeretetteljesek, sőt… Bűntudatunkat felerősítve éri el a Sötétség, hogy újra és újra önként vállaljuk a szenvedést, közben életerőnkkel ezt a rendszert táplálva tulajdonképpen ezt az Árnyék-rendszert tartjuk fenn. Magunkhoz kell térnünk! Rá kell döbbennünk, hogy valódi esszenciánk tiszta fény, s bármi történt is ezen a színpadon nem számít… mert nem voltunk önmagunk! Tettük, amit tudtunk, amire képesek voltunk létezésünknek adott pontján egy fertőzött, eltompult, eltorzult tudattal. Most azonban nyílik bennünk az Emlékezés, lassan visszakapjuk, visszavesszük Teremtő Tudatosságunkat, és a Fényt választjuk! A Fényt képviseljük. Az Árnyékot pedig meghagyjuk azoknak, akik szeretnék még a Fény-nélküliség tartományait tapasztalni.
Eddig valóban nem lehetett igazán megtisztulni, hiszen maga a háló feltőzött, melyben benne élünk, mely felépít bennünket… Vizuálisan: aki „dolgozott magán” és saját belső fényét fel tudta úgy felerősíteni, hogy az aurájának határáig kitágult, s kitolta rendszerének perifériájára ezt a kívülről kapott szürke nyálkát, egy ideig ebben a fényburokban maradt, ahol a háló eredeti arany színe megjelent, láthatóvá vált. Csakhogy az első negatív gondolatnál, érzelemnél rés keletkezett a pajzson és az adott minőséggel rezonáló árnyék-erő azonnal visszafertőzte az előzőleg kitisztított belső hálót, mert gén-szinten rögzítve van/volt 4 alapvető sérülés (félelem, indulat, szexuális torzulások és bizonyos táplálkozási anomáliák ill. az ezekhez kapcsolódó torz testkép)… Többek közt ezzel a 4 nagyon súlyos, fajok és csillagterek pusztulását okozó árnyékerővel érték azt is el, hogy az eredetileg 12 szálú, Isten-emberi mivoltunkból az Ember-állat túlélését épp-hogy-csak biztosító 2 szál maradjon elérhető… „Ahogy fent, úgy lent, ahogy kint, úgy bent.” Nem csak Földünk, DNS-ünk is le van árnyékolva! Ezért betegszünk meg, ezért kell meghalnunk s ezért vagyunk ‘vakok’. Ezért fordulhatott elő, hogy korszakokon keresztül a Sötétségnek áldoztunk, miköben a Fényre vágytunk…
Most azonban fordulni készül a kocka, hisz ezeket a belénk-rögzített téves jeleket kezdjük átírni! Ha génjeinkből kioldjuk a hibás programot, nem lesz hívó jel, melyhez ismét vissza-csatlakozhatna az ártó hatás,beszűkítve bennünket egy igen korlátozott létezésbe. Ha lekerül rólunk az árnyékolás, lassan 12 szálú DNS-ünk tudása is felnyílik, hozzáférhetünk Létezésünk más aspektusaihoz, Teljességünkhöz, a Valósághoz.
A Valóság Fényétől először saját kis rendszerünk tisztul meg… majd ragyogófénygömbjeink kapcsolódnak s egyre nagyobb közösségek, egyre hatalmasabb fénye világít és teremt Új Valóságot! „Ahol megjelenik a Fény, ott eltűnik a Sötétség!„- mondá a Mester. Ennél valósághűbben, érthetőbben és lényegretörőbben én sem tudom megfogalmazni. :-))
A.J.Serebra
LáriFári Alapítvány
Örömmel fogadunk el adó 1%-os támogatást, ha valaki úgy érzi, megérinti a lelkét alapítványunk munkássága.
www.larifari.co.hu
Én vagyok a Fény
Az aktuális folyamat során előbukkanó Sötétség kezelésére egy Mesteremtől kapott tanítást idéznék, melynek épp az a lényege, hogy miután tudatosítottuk az Árnyék jelenlétét (és annak természetességét, hogy ezen a síkon jelen van, tehát van létjogosultsága), egyszerűen csak válasszuk a Fényt! Nincs szükség harcra, csupán egy mély, belső bizonyosságból születő tiszta választásra…
Judit látása…
Szeretném, ha olvasnátok Judit látását.
Úgy vélem a következő közös munkánk benne rejtőzik.
Ismét kérném, nézzétek el az ékezet nélküliséget. Nem javítom ki, hogy töretlenül benne legyen Judit energiája.
/Évi
Gondolatok…
Hosszú ideje dolgozom már testem DNS-szintű átprogramozásán, és azt kell mondjam, egyedül kevés vagyok a végső átíráshoz… Ha azonban néhány eléggé tudatos egyén közülünk egyesíti erejét, képesek leszünk valódi, kodon-szintű változást elindítani!
2016.02.11.
A mai nap energiái:
Saját sértett énünk ismételten feltörhet, igazolva önmagát és létjogosultságát. Személyes erőnk törésvonalai ezek. Itt veszik el a múlt árnyainak ölelésében az az erő, amellyel a jövőnket formálhatnánk.
Apai örökség
Kérlek benneteket úgy olvassátok Lívia történetét, hogy ő átlátta a háború kiváltotta generációs problémákat és rájött a megoldásra is. A háborúk kitörölték a szeretet utolsó lángjait is, és csak a túlélés maradt. Innen készülne ismét felállni a világunk, de tudjuk azt is, hogy a háború nem fejeződött be azóta sem. Nem látható szintre emelkedett a lelkekért zajló harc, és fizikailag ott csap be, ahol magáért a földért zajlik háború. Ha bennünk megszűnik a háború, akkor a földünket is meg tudjuk védeni./Évi