A lélekről pár gondolatot szeretnék átadni. És most csak az emberi tudathoz kapcsolódó lélekről beszélnék. Ha csak azt a lélekrészt nézem, ami egy emberben van jelen, akkor az a lélek tartalmaz minden olyan információt, tapasztalatot, megélést, amely az adott ember földi vérvonalához kapcsolódik. Ha a reinkarnációról beszélünk, a meglátásaim szerint a visszaszületés mindig ugyanazon a vérvonalon történik. A szülő-gyermek kapcsolat szintén egyfajta reinkarnáció. Főleg a nagyszülő-unoka kapcsolat. Sok az azonosság, de vannak különbségek egy régebbi élet tapasztalataiból, itt inkább sors folytatólagosságról beszélhetünk.
Egy az egyben ugyanazoknak a géneknek a dominanciája esetén beszélhetünk teljes reinkarnációról. Ugyanaz a minta születik újjá, hozzá adódva a köztes egyedek tapasztalatával. Ilyenkor domináns egyed születik.
A szülő-gyermek kapcsolatban vannak azonosságok és különbségek a lélektöltésekben, hogy egymás tükörképei lehessenek lélek szinten.
A lélek, amely egy emberhez adódik, a domináns gének tapasztalati információi, kapcsolati mintái, és a szülőktől örökölt lélektöltés. Egy szemnek nem látható energiatest, információs bázis, amely emlékezik. Az emberi tudat emlékezete pedig csak az adott sorsra koncentrálódik. Minél nagyobb lélektöltést fogad be és enged át magán, annál nagyobb lesz az emlékezete, annál tágabb lesz az aurája, az emberi tudata.
Minél inkább tágul az emlékezete, a vérvonalán annál több gént képes megébreszteni, és újabb tapasztalati programot indítani.
Ez a minta a halmaz és a gráf elméletekhez kapcsolódik leginkább.
Bármilyen sokat is beszélünk a lélekről, az emberi tudat nehezen fogadja el. Sokszor megveti, mint élhetetlent, elutasítja, nem hallja a szavát. A lélek kétségtelenül a nehezebb utat próbálja az emberi tudat elé vetíteni. Mondhatjuk azt is, hogy lélek egy szerve a jobb agyfélteke, az emberi tudaté pedig a bal agyfélteke. Ketten együtt, harmóniában működve a tökéletes létező. Ennek a korszaknak a kezdetekor a női test lett megalkotva a lélek kapcsolatra, a férfi test pedig az emberi tudat működtetésére.
A Teremtő úgy vélte, talán így összebékélnek
A nőnek ezért lenne fontos a divat, a ruha, a színek, a formák. Formába öntené a lélek láthatatlan formavilágát.
Vagy éppen megcsúfolja. Vagy férfiassá teszi, megszakítva a kapcsolatot a lélek szintjeivel.
Tovább gondolásra szánom ezeket a gondolatokat.