Az Ég leánya erősen hordozza a Királynő mintát.
Ha gondoljátok, először próbáljuk feltárni az ő minőségét.
Az én látásom szerint pozitív aspektusban ő a nép feje, úgy gondolkodik, mintha a nép lenne a teste, aszerint is táplálja. Döntései nem a saját érdekét szolgálják, hanem a köz érdekét, a sorsát eszerint igazítja. Ezért nem szerelemből házasodik, hanem szolgálatból. Nem saját gyermekei anyja, hanem mindenki anyja. Hogy ezen belül miképpen rendezi saját gyermekeivel a kapcsolatát és mire neveli őket, az már más kérdés. Mindez a tanácsadóinak és családjának minőségétől is függ.
Negatív aspektusban nem a nép az első, hanem ő maga. Csak saját sorsát táplálja, és használja a népét. Belőlük nyeri energiáját.
Ha mindezt áttesszük közemberi nyelvezetre, az a nő, aki képes távlatokban gondolkodva, önmaga sorsából kiemelkedve úgy hozni döntéseket, hogy az mindenki számára fejlesztő hatású legyen, akkor ő jól használja a királynői mintát. Képes másokat szolgálni, mert tudja, hogy a sorsok egymásba kapaszkodnak, egymástól függünk. Tudja hol van az a határ, amikor úgy táplál energiával másokat, hogy csak azok kapjanak belőle, akik pozitívan tudják felhasználni.
Én ennyit írnék ide.
Hogy miért a királynői mintával kezdtem?
Ma ez gyakorolhatjuk. Mások miképpen kapcsolódnak a sorsunkhoz és határozzák meg?
Ha ezt szeretném megélni, akkor képes vagyok e a párkapcsolatban szolgálatot végezni? Vagy csak a szerelemre vágyom, és arra, hogy a férfi megmentsen?
A körülöttem lévő nőknek mit adhatnék át saját tapasztalatomból, ami őket segítené? Akár csendes energia csomagként?
Hány embert látok magam körül, akikre úgy gondolok mint gyermekeimre?
A királynői mintával meg is jelent a „Déva várának befalazott asszonya” és a mélybe lebukott fiú mintája.
Ez a minta elég sűrűn felbukkan. Legalábbis nálam. Ez a szimbolika mutatja a nőt, akinek a szabadságát, légiességét, otthonát elvették. Ezzel értékét is elveszíti, egyediségét.
És a fiú, aki elveszíti anyját, önmagát is elveszíti.
12 férfi minta, amely megköt egy nőt. Térhez kapcsol egy légies női mintát.
Igen, ez a minta abszolút illik rám, de a család többi általam ismert nőtagjánál is ott van.
Úgy látom, a lányom is egyértelműen ennek a mintának a negatív aspektusát hozza, valójában velem is az a probléma, hogy sehogy nem tud beilleszteni az ‘udvartartásába’. ( látszólag ő az, aki szolgál)
Gyerekként sem tudta soha elfogadni, hogy nem ő kizárólagosan, egyetlenül a legfontosabb.
Annak idején meg voltam róla győződve, hogy szerelmes vagyok abba, akivel összeházasodom, de így utólag visszanézve megmentőre vágytam. És ez a minta később is megjelent az életemben.
Mostanában kezdek rájönni, hogy mit jelent egy kapcsolatban ‘szolgálni’ a másikat, és hogy az teljesen más, mint segítőkésznek lenni, ami mindig is megvolt. És persze messze nem egyenlő a kiszolgálással, amitől meg irtózom.
Ez az új hozzáállásom már most, ebben a néhány hétben sokat javított a kapcsolatunkon.
Amióta pedig el tudtam engedni a lányomat/hugomat (ő is ezt a mintát hozza), egy erősen visszahúzó valamitől szabadultam meg, nem is gondoltam volna, hogy akkora részt lekötnek belőlem.
Nem merném állítani, hogy az utolsó szimbolikus részt egészen értem, talán ha a férfi mintákról is írnál, főleg a nőivel összefüggésben.
Van úgy, hogy a férfiak nem tudják sok generáción át megváltoztatni maguk körül a világot.
Nem hallgatnak a nőre, ezernyi oka lehet. Vagy mert nincs, akit tisztelhetnének, vagy mert szeretnének önmaguk erejéből tartósat alkotni. Olyasmit, ami megmarad a világban tartó oszlopként, tovább vivő szálként.
Aztán befognak egy „levegős” nőt, egy olyan női mintát, amely Kapcsolattal bír. A sors engedi, mert egyértelmű, hogy a világ tartófalai repedeznek.
Ha áttesszük mindezt a valóság történeteibe, gondoljuk át, hogy hány gyermek születik úgy, hogy az apa nem akarja. Vagy nem attól a nőtől akar gyermeket, akitől megfogan. De ismét gyengét választana, aki a vérvonal várát nem tudná megújítani, összetartani. A sors pedig engedi, hogy az apai vérvonallal végre történjen valami. Ilyenkor királynő születik. A vár szimbolikák mindig vérvonalat jelölnek. És gondoljátok tovább…
Köszi a kibontást, két napja bennem van a téma, és sikerült végre adaptálnom a saját helyzetemre.
A „befogás” stimmel, a befalazás hál’Istennek nem annyira, bár voltak rá igen erős kísérletek.
Nem szeretnék senkit untatni, de ha a téma úgy alakul, vagy érdeklődésre tarthat számon, akkor szívesen leírom, hogy ez nálunk, velünk, bennem hogyan alakul.