A lélekrészekről kicsit bővebben.

Az egyedi ember is egy lélekrész. A nagy egész része. De ennek a lélekrésznek is vannak részei.

Ez olyan, mint egy fraktál mechanizmus. A lélek hangokból, színekből, illatokból, formákból álló rendszer. Mind mind sajátos információ. Ezernyi módon jelenik meg a világunkban és mutatja magát. És bennünk is.Születik egy gyermek. Van a lelkében sok zöld, kék, sárga, a hozzájuk tartozó hangokkal, illatokkal, programokkal. 4 éves korában történik vele valami, valamelyik szülője meghal. Letörik valamelyik színárnyalat, amely miatt már nem lesz saját maga. Ennek a helyére később kerül mondjuk némi barna, mert a külvilág ezt adta neki oda. Nevelőszülő, vagy pedagógus, bárki, aki hatással volt rá. Ő pedig megfelelésből nem a sajátját kereste, hanem befogadta az idegent.

Ami nem az övé, nem is tud vele mit tenni. De mindenképpen szerette volna a hiányt pótolni. És vajon hová lett a letört színárnyalat? Csapdába került? Más vette magához?

Az emberi közös tudatnak van egy lelke, amelyből állandóan születnek részek. De az emberi EGY lélek is valaminek a része.

Egy ember, egy lélekszállal születik általában, amelyben rengeteg forma, szín, hang van jelen. Ez a lélekszál valahová kapcsolódik, egy nagyobb formavilágba. Forrásba.

És itt a Forrás nem mindegy. Itt a színekkel való példát tovább lehet gondolni.

Saját jogon kapcsolódik e?

Eladott lélekszál e?

Véletlen összekapcsolódás eredménye?

Elveszett gyermeki lelkek keresik a helyüket, forrásaikat . Abortuszok, elhalt babák lélekszálai.

Elég sok lélekszál kavarodás van, amelynek oka a régmúltban keresendő.

Ez a lélekszál törik szét, szakad le egy sorson belül, vagy használják mások, vagy nem arra használják, amire való lenne. A benne lévő minták, információk, színek pedig torzulnak ilyenkor, sérülnek.  De természetesen, aki saját lélekszálával együtt dolgozik, az teljes életet képes élni.

Ezekbe a lélekszálakba kerülnek azok az információk, amit a tulajdonos megtapasztal. Innen pedig a Forráshoz kerülnek.

A lélekszálunk már eleve tartalmazza szüleink lélekszálainak bizonyos mintáit, és kapcsolódik hozzá más ősöktől kapott lélekszál. Nagyon nagyon hosszú időn keresztül fonódik, és benne van az emlékezet, őseink tapasztalati információja.

Egyfajta program működteti, hogy egy gyermek születésekor milyen lélekszálak fonódjanak össze, mi fogja a vérvonal közös lélekszálait tisztítani, gyógyítani. Esetleg Forrást váltani, ha eltévedt, birtokolt lélekszálakkal van dolog.

Mivel nagyon nagy a káosz, ezért egy olyan Forrásból érkezik az átkódoló, összerendező program, ahol még jól látszódik az EGY EMBER, akinek a sejtjeiként születnek és halnak meg az egyedi sorsok.

Minden lélekrész visszatér a saját sorsába, saját egyedi emberéhez, akik pedig a saját Forrásaikhoz fognak kapcsolódni.

Mondhatom azt is, hogy nem fogja egy máj sejt a továbbiakban azt gondolni, hogy ő egy szív sejt.

Akkor törik a lélekszál, ha érzelmi sokkot kap, megijed. Vagy igen nagy trauma éri és nem tudja feldolgozni.

Az emberek körülöttünk képviselik a bennünk lévő színeket, formákat. Ahogy ők viselkednek velünk,és mi velük, olyan bennünk a minta. Ha nagyapa durva volt, és kiirtotta belőlünk a szabályos, sárga mintát, és a helyére egy torzat tett, akkor megjön az ember a nagypapa mintával. Ha ővele megbékülünk, a mintájából elnézzük azt a részt, amivel nem bírtunk régen, akkor ki tudjuk a sajátunk javítani. És egy nagy pipa, mert valószínűleg szükségünk volt még egy árnyalatra a saját mintánkhoz, hogy erősebb legyen.

Gondolom addig megy a játék, míg az emberiség ki nem ad egy tökéletes szín és hang palettát, és csupán EGY Forrása lesz.