AZ EMBER ENERGIAFORGALMÁNAK KÖZPONTI ANYAGA A GLÜKÓZ, a legtöbb energiát ennek elégetésével termeli a szervezet. A testben tárolt energia-szolgáltató anyagok (glikogén, zsír) szintézise is többnyire glükózból indul ki. Az energiaforgalom MÁSIK FONTOS ANYAGA A zsír, pontosabban ZSÍRSAVAK. A zsírok mobilizációja (lipolízis) és tárolása (lipogenezis) szorosan összefügg a glükózéval, így tulajdonképpen egységes kémiai szabályozásról beszélhetünk.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a magas vércukorszint által aktivált folyamatok a zsírok raktározását, AZ ALACSONY VÉRCUKORSZINT ÁLTAL AKTIVÁLT FOLYAMATOK PEDIG A ZSÍRBONTÁST SERKENTIK.
A szénhidrátok energiaértéke relatíve csekély, ráadásul FELDOLGOZÁSUKHOZ A SZERVEZET SZÁMÁRA EGYIDEJŰLEG JELENTŐS MENNYISÉGŰ vitamin (B1, B2, NIACIN ÉS C-VITAMIN) IS feltétlenül SZÜKSÉGES, ezért a táplálkozásban kívánatos korlátozni a fogyasztásukat. Ideális, ha a bevitelben poliszacharidok (keményítő és glikogén) képezik a döntő többséget, ezután következnek a diszacharidok (szacharóz, maltóz és laktóz), majd a monoszacharidok (pl. glükóz, fruktóz, galaktóz). Ma általánosságban MEGNÖVEKEDETT CUKORFELVÉTEL ÉS CSÖKKENT KEMÉNYÍTŐ-FOGYASZTÁS jellemző, ami OKI ÖSSZEFÜGGÉSBEN VAN AZ ÉRELMESZESEDÉS ÉS SZÍVIZOMINFARKTUS GYAKORISÁGÁVAL.
Az elfogyasztott poli- és diszacharidokat a szervezet monoszacharidokra (glükóz) bontja, így hasznosítja. A bél kapillárisaiba FELSZÍVÓDOTT MONOSZACHARIDOK A MÁJBA JUTNAK, AHOL EGY RÉSZÜKBŐL A MÁJ GLIKOGÉNT (elraktározható formájú glükózt) SZINTETIZÁL. Fontos tény, hogy CSAK A MÁJ ÉS A VESE GLIKOGÉNJE VEHET RÉSZT A VÉRCUKORSZINT SZABÁLYOZÁSÁBAN, mert csak ebben a két szervben fordul elő a glikogént glükózzá alakító enzim. (Az izomsejtekben raktározott glikongéből először tejsavnak kell képződnie, mert csak ez hagyhatja el az izomsejtet, s kerülhet a keringés útján a májba, hogy ott újrahasznosuljon. GLIKOGÉNRAKTÁRAIT A SZERVEZET 16-36 ÓRA ALATT KIMERÍTI, de az éhomi vércukorérték több napos, sőt egy-két hetes böjtölés után sem csökken. ILYENKOR A SZERVEZET A GLÜKÓZT GLÜKONEOGENEZIS ÚTJÁN NYERI. (Glükogenezisnek nevezzük azokat az anyagcsere-folyamatokat, amelyek során a szervezet glükózt vagy glikogént állít elő nem szénhidrát természetű szubsztrátumokból, ill. metabolitokból.) EBBEN a folyamatban is CSAK A MÁJ ÉS A VESE VESZ RÉSZT, mert gyakorlatilag csak ez a két szerv rendelkezik a szükséges enzimekkel. Egyébként ÖT HORMONÁLIS RENDSZERT SZOKTAK FIGYELEMBE VENNI:
1. Hasnyálmirigy – szigetszerv;
2. Hipofízis,
3. Mellékvesekéreg glükokortikoidjai;
4. Mellékvesevelő adrenalinja,
5. Pajzsmirigy
tireotrop-tiroxin rendszere. AZ INZULIN CSÖKKENTI, A TÖBBI TÉNYEZŐ NÖVELI A VÉRCUKORSZINTET.
Központi szerepet az INZULIN játszik, mely a hasnyálmirigy ß-sejtjeiben termelődő, 51 aminosavból álló FEHÉRJE. SZEKRÉCIÓJÁNAK LEGHATÉKONYABB INGERE A VÉRCUKORSZINT EMELKEDÉSE. DE INZULIN-SZEKRÉCIÓT NEMCSAK A TÁPLÁLÉK GLÜKÓZ-TARTALMA VÁLT KI, hanem BIZONYOS AMINOSAVAK (pl. leucin, glutaminsav), TOVÁBBÁ a KETONTESTEK, az ACTH, illetve bizonyos GASZTROINTESZTINÁLIS HORMONOK (glükagon, GIP, gasztrin, szekretin, CCK stb.) is. EMBEREN TALÁN A LEGERŐSEBB STIMULUS A FEHÉRJÉT ÉS GLÜKÓZT TARTALMAZÓ REGGELI.
AZ INZULIN HATÁSA főként a máj-, az izom-, a zsír- és a fehérvérsejtekben érvényesül. E hatások összefoglalva: ELŐSEGÍTI A GLÜKÓZ FELVÉTELÉT A VÉRBŐL A SEJTEKBE (számos sejt azonban inzulin nélkül is képes felvenni a glükózt. Ilyenek az idegsejtek, a vörösvértestek, a vese, a bélfal sejtjei és a májsejtek. Az izomsejtek nyugalomban nem, de az izomműködés során inzulintól függetlenül is fel tudják venni a glükózt); FOKOZZA A GLIKOGENEZIST (és glikolízist) a májban és az izomsejtekben (a glükóz raktározható formájú glikogénné alakul); FOKOZZA A LIPOGENEZIST (szénhidrátok és fehérjék zsírrá alakítását) és GÁTOLJA A KETOGENEZIST (ketontest-képzést) a májban; GÁTOLJA A LIPOLÍZIST (zsírbontást) a zsírsejtekben.
Lényeg: A MAGAS VÉRCUKORSZINT által indukált emelkedett inzulin-szekréció A TESTSZÉPÍTÉS/testformálás SZEMPONTJÁBÓL KEDVEZŐTLEN. Célszerű tehát alacsony glikémiás indexű élelmiszereket, több keményítőt, kevesebb cukrot fogyasztani, ezek finomított formáját pedig örökre elfelejteni! FONTOS továbbá a cukor zsírrá, illetve a zsír cukorrá történő alakításáért felelős MÁJ ÉS VESE MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA, hiszen a mai életvitel (az állandó stressz- mechanizmusok következtében felszabaduló fokozott toxin-mennyiség miatt) alapvetően gyengíti e két létfontosságú szervet.
Márpedig optimális anyagcsere, A KATABOLIKUS (felépítő) ÉS ANABOLIKUS (lebontó) FOLYAMATOK KEDVEZŐ ALAKULÁSA CSAK EZEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL JÖHET LÉTRE. Válasszunk olyan étrendet, természetes táplálék-kiegészítőt, mozgásformát, amely tehermentesíti és támogatja megújulásunk eme katalizátorait!
(A vércukor-szabályzásban résztvevő többi hormonális tényezőt – melyek tulajdonképpen összefüggésben állnak testünk stressz-mechanizmusaival-, egy következő alkalommal tárgyaljuk.)