Eljött az ideje, hogy beszéljünk a Talentumokról ismét.
Talentumok azon az energiapecsétek, amelyek akkor jelennek meg az aurában, ha valaki a saját gyengeségét megélte, saját erejéből letisztította, és tiszta erővé formálta. Természetesen sok generációs munka ez, de ebben a sorsunkban ezt ismét végigvettük. Rátámaszkodva őseink megéléseire. Mint egy összefoglaló.
A Talentumok elkezdtek becserélődni. Első körben lezárják azokat a csatornákat, amely nem a lélek fejlődését szolgálja, hanem fosztogató, szolagásban tartó.
Ez mellett pedig megnyit olyan utakat, amelyek a letisztult erő tovább fejlődését szolgálják, amellyel a világot rendbe lehetne tenni. Az embereket tovább lehetne emelni.
Ki mire született, elkezdi megközelíteni ennek anyagi megvalósulását.
Ez mindenképpen a komfortzóna kitágításával jár. Ismeretlen utakra kell lépni.
Mindemellett a betegségek is felerősödnek, felgyorsulnak. Mindig van kivezető szál, csak kövessük a sors útmutatását, hogy eljussunk a megfelelő emberhez, lehetőséghez, akinél ott a gyógyulás kulcs.
A Talentumok az értékrendünk. Becsület, tisztesség, figyelem, bölcsesség, segítőkészség, csapatban való munka készség, és sorolhatnám még.
A viszonyulásaink világunkhoz, önmagunkhoz, társainkhoz.
Akinél letisztult, a Talentum pecsét megjelenik, ő ezzel képes kapcsolódni olyan Tiszta energiaforrásokhoz, amelyek önzetlenül táplálják a végtelen Forrásból, hiszen itt már az ember vissza is táplálja a Forrást. Oda-vissza áramlik az energia.
Ugyanakkor megjelennek a fosztogatók is, akiknek nincs Talentumuk. Vagy másra használták el a családi Talentumokat, mint amire hivatott.
Bár megjelennek a fosztogatók, nem vehetik el. Viszont támadhatják, szolgaságba akarják hajtani, ígérgetnek, mézesmadzag, fenyegetnek.
A Talentum nem vehető el. Egy nemes erény szimbólum, amely mindig annál van, aki megkapta.
A Talentum az egyetlen eszköz, amely ér valamit jelenleg minden szinten.
Talán a Jézusi élet is ezt jelezte előre, hogy követni kell az Utat az Egyetlen Tiszta Forráshoz, mert csak ezen az úton lelheti meg a lélek a szabadságát.
Lefutnak régi energiák. Leállnak folyamatok. És mindig van mellette egy új lehetőség.
Keressük a társakban a feltétel nélküliséget, a kölcsönös tiszteletet, figyelmet, kölcsönös támogatást, legyen ott az energiaáramlás.
Kerüljük az ígérgetőket, fosztogatókat.
Lehetnek nehéz álmok, rossz érzések. Gyanakodjuk a bevetítésekre, amelyek a rabságot jelentenék a léleknek. A félelem jó rabságban tartó eszköz, amelyet mindig használni fognak azok, akiknek nincs saját erejük.